A szén és a széntermékek aránya 2000-ben még közel 28% volt a hazai áramtermelési mixben, 2023-ban pedig már csak 7%, és a trend tovább folytatódik.

Az energiaátállás legfontosabb célja, hogy a jelenlegi éghajlatváltozás fő felelősének tartott fosszilisenergia-felhasználást tiszta forrásokkal, mindenekelőtt olyan megújulókkal helyettesítse, mint a nap- és a szélenergia. Bár a világ országai ebből a szempontból jelentős eredményeket tudnak felmutatni, évről évre újabb és újabb rekordokat érve el a megújuló erőművek telepítésében, a legtöbb kulcsfontosságú technológia területén továbbra is az erőfeszítések fokozására van szükség a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez.

Ennek következtében a klímaváltozást nagyrészt előidéző, energiával kapcsolatos globális szén-dioxid-kibocsátás 2023-ban 1,1%-kal újabb rekordot jelentő 37,4 milliárd tonnára emelkedett, noha 2030-ig mintegy harmadával 24 milliárd tonnára kellene csökkennie a cél teljesítéséhez. (2040-ig pedig évi 6 milliárd tonnára, majd 2050-ig nulla közelébe lenne szükséges leszorítani a világ karbonemisszióját a katasztrofális mértékű klímaváltozás elkerüléséhez a Nemzetközi Energiaügynökség szerint.)

Kapcsolódó bejegyzések

Így bánj takarékosan az energiával!

A meredeken emelkedő energiaárak mellett egyre fontosabbá válnak az energiatakarékos megoldások. Cikkünkben ezekből mutatunk néhányat!

A növekmény megközelítőleg kétharmada a szénfelhasználás bővüléséből ered, amely tavaly szintén új rekordot ért el, 2,6%-kal meghaladva a 2022-es szintet. A világ szénfogyasztásának növekedése ugyan várhatóan nem folytatódik, de előreláthatóan nem is mérséklődik 2024–25-ben, mielőtt remélhetőleg csökkenésnek indul a következő években.

A fejlett gazdaságok mutatják az utat

A látkép tehát meglehetősen borús, regionálisan azonban nem egységesen sötét a kép, és amint erre egy új kutatás is rámutat, nemzetközi összevetésben Magyarország is a mezőny első felébe tartozik a legszennyezőbbnek tartott fosszilis energiaforrás kivezetésében. (Amennyiben az energiahordozóknak nemcsak az égetésük során, hanem a kitermelésüktől a felhasználásukig terjedő teljes életciklusuk során megvalósuló karbonemissziót tekintjük, úgy a földgáz klímapusztító hatása bizonyos esetekben – például a tengerentúlról származó európai LNG-import esetében – a szénét is meghaladhatja.)

A globális szén-dioxid-kibocsátás emelkedésének fő hajtóerejét a feltörekvő és fejlődő gazdaságok, mindenekelőtt Kína és India szénfelhasználásának növekedése képezi, így a világ közel 9 milliárd tonnás éves fogyasztásának több mint fele Kínához fűződik, ami több mint 17-szerese az EU éves szénigényének.

Ugyanakkor a fejlett gazdaságokban a szén iránti kereslet összességében már bő másfél évtizede csökken, és 2023-ban már olyan alacsony volt, mint legutóbb az 1900-as évek elején (illetve egy rövid ideig a nagy gazdasági világválság idején, az 1930-as évek elején). Nagyrészt ennek köszönhetően és ezzel párhuzamosan a fejlett gazdaságok összesített szén-dioxid-kibocsátása is esésnek indult 2008-ban, napjainkra pedig már a legutóbb fél évszázada, az 1970-es évek elején látott szintekre süllyedt. Földrajzilag azonban jókora eltérések figyelhetők meg a fejlett gazdaságok között is: az 1 főre eső szén-dioxid-kibocsátás a „rekorder” Egyesült Államokban közel két és félszerese az Európai Unióénak.

Egy korszak végének jelképeként szeptember 30-án éjfélkor leállt Nagy Britanniának, a szénalapú energiatermelés, valamint az ipari forradalom bölcsőjének utolsó szénerőműve is. Klímavédelmi, illetve gazdasági megfontolásokból egyre több ország teszi meg ezt az éghajlatváltozás megfékezéséhez szükségesnek tartott lépést.

Ahogy az EMBER nevű agytröszt elemzése fogalmaz, elsőként azok az országok távolodnak el a szénalapú energiatermeléstől, amelyek annak idején elsőként is kezdték el ezt az energiahordozót széleskörűen alkalmazni. E szempontból is élen járnak a 38 fejlett gazdaságot magába foglaló OECD tagjai. Ezek közül az Egyesült Királyság a 11. volt, amelyik szénmentesítette villamosenergia-rendszerét, és 5 kivételével a többiek is hasonló intézkedést terveznek, köztük Magyarország is (3 tagország soha nem használt szenet áramtermelésre).

Kapcsolódó bejegyzések

Étel vagy akkumulátor is lehet a levegőből kinyert szén-dioxidból

A szén-dioxid számos területen tarolhat: melyek ezek?

Töredékére zsugorodott a magyar szénfelhasználás

Magyarország jelen állás szerint várhatóan 2029 körül vezeti ki a szenet a termelési mixből, Hollandia és Finnország társaságában, ezzel holtversenyben a 17. ilyen ország lesz a szervezeten belül. (Magyarország szénvagyonának és szénfelhasználásának döntő többségét a feketeszénnél gyengébb minőségű lignit teszi ki.) Ezzel hazánk is teljesítheti a klímacél eléréséhez szükségesnek tartott feltételt, miszerint 2030-ig az utolsó működő szénerőművet is le kell állítani, e tekintetben várhatóan olyan országokat is megelőzve, mint például az Egyesült Államok (2035), Németország (2038) és Japán (egyelőre nincs kivezetési céldátum).

A kelet-európai tagországok közül Észtország és Litvánia soha nem alkalmazott szenet áramtermelésre, Lettország 2010-ben, Ausztria 2020-ban, Szlovákia pedig idén állította le utolsó szenes erőművét, míg Csehország és Szlovénia 2033-as, Lengyelország pedig 2049-es kivezetést tervez jelenleg.

Az OECD egészében a szénalapú áramtermelés 52%-kal zuhant a 2007-es csúcs óta. A helyébe nagyrészt nap- és szélenergia, illetve gázerőművek léptek, amit az is elősegített, hogy a termelés azon 24 tagállam többségében is nagyot esett, amelyek még nem vezették ki az energiahordozót. Magyarországon a szénerőműben előállított villamos energia mennyisége 71%-kal csökkent a csúcs óta, ami a 10. legnagyobb arányú esés az említett országcsoportban – mutat rá az elemzés. A hazai szenes áramtermelés volumene és a mixen belüli aránya azonban trendszinten már 2007 előtt csökkenésnek indult, azzal együtt, hogy a 2010-es évek elejéig az éves szénfelhasználásban még átmenetileg előfordultak kisebb növekedések.

A KSH által a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) nyomán közölt, a 2000. évtől kezdődően rendelkezésre álló adatsor szerint a szén és széntermékek felhasználásával megvalósult hazai bruttó villamosenergia-termelés mértéke még a fentinél is nagyobbat esett, 2000 és 2023 között több mint 75%-kal csökkent. Eszerint míg a szén és széntermékek aránya 2000-ben még közel 28% volt a termelési mixben, ez 2023-ig mindössze 7%-ra mérséklődött, és a csökkenés 2024-ben is folytatódhat a MAVIR adatai szerint (ezek nem veszik figyelembe a háztartási méretű naperőművek termelését, így némileg eltérnek az előbbi statisztikától).

A hazai szénfelhasználás a földgázpiacról kiindult energiaválság idején sem nőtt, tavaly pedig mintegy 18%-kal zuhant éves összevetésben, ami nagyjából megegyezik az áramtermelési célú földgázfelhasználás visszaesésének tavalyi arányával. A fosszilis források visszaszorulása együtt jár a napenergia-termelés nemzetközi összevetésben is kiemelkedően gyorsnak számító emelkedésével – Magyarország az idei első fél évben 49%-kal termelt több napenergiát, mint 2023 hasonló időszakában –, így a hazai nap- és szélerőművek már több villamos energiát termelnek, mint a fosszilis erőművek.

Nagyot esett az üvegházhatású gázok kibocsátása is

Nagyrészt az energia-, azon belül a villamosenergia-szektorban zajló jelentős átalakulás következtében a hazai szén-dioxid-kibocsátás is jelentős visszaesést mutat. Az előzetes adatok szerint az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása 2023-ban Magyarországon összességében 9,5%-kal mérséklődött a megelőző évhez képest, a legnagyobb arányú, 11%-os kibocsátáscsökkenést pedig az iparágak közül az energiaszektor érte el, amint ezt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a HungaroMet Nonprofit Zrt. előzetes adataira hivatkozva közölte.

Ezzel az 1990-es bázisévhez viszonyítva összességében 43%-kal csökkent a hazai ÜHG-emisszió, amivel Magyarország a 2010-es években tapasztalt – remélhetőleg átmeneti – emelkedést követően jelenleg túlteljesíti a 2030-as évre vonatkozó 40%-os klímapolitikai célkitűzését.

Kiemelt kép: canva