Mivel az épületek építése és üzemeltetése a globális kibocsátás és energiafelhasználás több mint egyharmadát teszik ki, a kibocsátáscsökkentésért folyó versenyfutás itt is megkezdődött. Bár az épületek a jelenlegi probléma nagy részét képezik, egyben a változás jelentős mozgatórugói is – állítják a Cambridge-i és a Bath-i Egyetem kutatói.
A tudósok azt vizsgálták, hogy az építészeknek, mérnököknek és várostervezőknek milyen sokrétű döntéseket kell meghozniuk. Ezek közé tartozik a forma, a méret, az elrendezés, a szerkezeti rendszer, az ablakok, a szigetelés, a szellőzés és a használati paraméterek, mind a lakóépületek (lakóházak), mind az irodaházak esetében.
A kutatók olyan modellt terveztek, amellyel megbecsülhetik, hogy a tervezők egyes döntéseinek, milyen hatásai lesznek a környezetre, éghajlatra. Ezen eredményeikről az Applied Energy című folyóiratban számolnak be.
Kapcsolódó bejegyzések
Energiahatékony épületek hitelezési kezdeményezéséhez csatlakozott az OTP
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma kiadott közleményében üdvözli és fontos klímabarát intézkedésnek tekinti, hogy az OTP Bank Nyrt. – az első hazai hitelintézetként –csatlakozott az Energiahatékony Jelzálog Kezdeményezés (Energy Efficient Mortgages Initiative, EEMI) európai platformhoz.
A tanulmány megállapította, hogy az épületek tömörségének növelése, a betonváz helyett acél vagy fa használata, az adott éghajlathoz igazodó optimális üvegezés, kisebb ablakok, valamint a hővisszanyerésből származó pozitívumok mind hozzájárulhatnak a kibocsátások és az üzemeltetési energia csökkentéséhez. Az épületek vázszerkezetének megfelelő anyagválasztása pedig az építési költségek csökkentését eredményezik.
A kutatók úgy becsülik, hogy a ma rendelkezésre álló technológia felhasználásával az új többszintes épületek esetében az éves fűtési és hűtési energia 28-44%-a, takarítható meg, 2050-ig hat gigatonnával csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás.
(Forrás: enn)
