Hogyan változik a klíma itthon az IPCC szerint?
Hogyan változik a klíma itthon az IPCC szerint?

Az augusztusi IPCC jelentésről több ízben beszámoltunk már, ahogy arról is szó volt, hogy Magyarországon hogyan alakulhatnak a klímaviszonyok az éghajlatváltozás nyomán. Most a Másfélfok gyűjtötte össze a tágabban vett régiónkra vonatkozó megállapításokat, melyekből többek közt az is kiderül, hogy globálisan várhatóan Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet.

Magyarországon az idei volt az ötödik legmelegebb nyár, első két hónapjának az átlaga pedig megközelítette a 23 °C-ot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben. Nem csak nálunk volt azonban forróság: megdőlt az európai melegrekord (48,8 °C), hőhullámok voltak Skandináviában és Nagy-Britanniában, erdőtüzek pusztítottak a Mediterráneumban.

Térségünkben várható változások

Az IPCC szerint a megfigyelt hőmérséklet-emelkedés az emberi tevékenység következménye, és a jövőben folytatódni fog a melegedő tendencia Európában. Ezen belül Közép-Európában a 35°C-ot meghaladó maximumhőmérsékletű napok számában évente átlagosan néhány napos növekedés várható az évszázad közepére.

Az ilyen szélsőségesen magas hőmérsékletek a mezőgazdaságra és az egészségügyre is jelentős hatást gyakorolnak, illetve megjelenhetnek új betegségek, allergének és kártevők is.

A felmelegedés nyomán Közép-Európa gleccserei nagy mértékben visszaszorulnak majd. A pesszimistább forgatókönyvek szerint 2100-ra az Alpokban akár teljesen el is tűnhetnek a gleccserek.

A csekély számú pozitívum között megemlítendő az is, hogy valószínűleg telente kevesebbet kell majd fűteni, 2050-re legalább 20%-os csökkenés várható a fűtési energiaigény tekintetében. Persze a másik oldalon a hűtési energiaigény megnövekedésével is számolnunk kell.

Extrém események

A klímamodell-szimulációk szerint az extrém csapadéktevékenység nagyfokú megbízhatósággal, több szcenárió szerint is növekedni fog Közép-Európa északi részén és Kelet-Európában, írják az oldalon. Ezek folyományaként megnőhet a földcsuszamlások, villámárvizek száma, és az árvizek esetében is növekvő trend figyelhető meg.

Ennek ellenére az aszály is egyre gyakoribb lehet amely a mezőgazdasági termelés és az erdőtüzek szempontjából is kritikus lehet. A becslések szerint 2080-ra a jelenleg 100 évente előforduló tűzesemények átlagosan 5–50 évente fordulhatnak majd elő. Ezek mellett valamelyest az erős szelek gyakorisága és amplitúdója is növekedni fog a század végére Közép-Európában.

Nincs még késő cselekedni

Az IPCC jelentésében bemutatott forgatókönyvek mellett az is határozottan kiemelik, hogy nincs még késő cselekedni. Megfelelően gyors, határozott és rendszerszintű változásokkal van esélyünk elkerülni a legrosszabb forgatókönyveket.

(Másfélfok)

search icon