Az augusztusi IPCC jelentésről több ízben beszámoltunk már, ahogy arról is szó volt, hogy Magyarországon hogyan alakulhatnak a klímaviszonyok az éghajlatváltozás nyomán. Most a Másfélfok gyűjtötte össze a tágabban vett régiónkra vonatkozó megállapításokat, melyekből többek közt az is kiderül, hogy globálisan várhatóan Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet.
Magyarországon az idei volt az ötödik legmelegebb nyár, első két hónapjának az átlaga pedig megközelítette a 23 °C-ot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben. Nem csak nálunk volt azonban forróság: megdőlt az európai melegrekord (48,8 °C), hőhullámok voltak Skandináviában és Nagy-Britanniában, erdőtüzek pusztítottak a Mediterráneumban.
Kapcsolódó bejegyzések
Merre tovább az IPCC jelentése után?
Az IPCC 6. jelentése az utolsó figyelmeztetés lehet. Most kell behúznunk a vészféket, ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát.
Térségünkben várható változások
Az IPCC szerint a megfigyelt hőmérséklet-emelkedés az emberi tevékenység következménye, és a jövőben folytatódni fog a melegedő tendencia Európában. Ezen belül Közép-Európában a 35°C-ot meghaladó maximumhőmérsékletű napok számában évente átlagosan néhány napos növekedés várható az évszázad közepére.
Az ilyen szélsőségesen magas hőmérsékletek a mezőgazdaságra és az egészségügyre is jelentős hatást gyakorolnak, illetve megjelenhetnek új betegségek, allergének és kártevők is.
A felmelegedés nyomán Közép-Európa gleccserei nagy mértékben visszaszorulnak majd. A pesszimistább forgatókönyvek szerint 2100-ra az Alpokban akár teljesen el is tűnhetnek a gleccserek.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan alakul át az Alpok a klímaváltozástól?
A melegedő időjárás miatt a 21. század végére az európai hegyvidéki növényfajok akár 60%-ka eltűnhet, míg számos faj élőhelye egyre északabbra tolódik majd.
A csekély számú pozitívum között megemlítendő az is, hogy valószínűleg telente kevesebbet kell majd fűteni, 2050-re legalább 20%-os csökkenés várható a fűtési energiaigény tekintetében. Persze a másik oldalon a hűtési energiaigény megnövekedésével is számolnunk kell.
Extrém események
A klímamodell-szimulációk szerint az extrém csapadéktevékenység nagyfokú megbízhatósággal, több szcenárió szerint is növekedni fog Közép-Európa északi részén és Kelet-Európában, írják az oldalon. Ezek folyományaként megnőhet a földcsuszamlások, villámárvizek száma, és az árvizek esetében is növekvő trend figyelhető meg.
Ennek ellenére az aszály is egyre gyakoribb lehet amely a mezőgazdasági termelés és az erdőtüzek szempontjából is kritikus lehet. A becslések szerint 2080-ra a jelenleg 100 évente előforduló tűzesemények átlagosan 5–50 évente fordulhatnak majd elő. Ezek mellett valamelyest az erős szelek gyakorisága és amplitúdója is növekedni fog a század végére Közép-Európában.
Nincs még késő cselekedni
Az IPCC jelentésében bemutatott forgatókönyvek mellett az is határozottan kiemelik, hogy nincs még késő cselekedni. Megfelelően gyors, határozott és rendszerszintű változásokkal van esélyünk elkerülni a legrosszabb forgatókönyveket.
Kapcsolódó bejegyzések
Boris Johnson: Az emberiség kamaszkora a végéhez közeledik, össze kell fognunk a felnőtté váláshoz!
Boris Johnson brit miniszterelnök, a közelgő COP26 házigazdája arra szólította fel a világ vezetőit, hogy „nőjenek fel” és foglalkozzanak a klímaváltozással, mivel a világ előtt áll a most vagy soha pillanat, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozza.
