A kánikula nem vicc, vélhetően Te is érzed a szervezetedre gyakorolt hatásait. Az egyre gyakoribb hőhullámok arra figyelmeztetnek, hogy ideje felkészülni és komolyan venni a testünk jelzéseit.

Hőhullámnak azt nevezzük, amikor hőtöbblet halmozódik fel az egymást követő forró napok és éjszakák után. Ez Magyarországon is egyre gyakoribb. A tartósan 30 °C feletti hőmérséklet pedig az embert, az állatot és a növényt is próbára teszi.

Hőhullámok között vergődünk

A hőhullámok és az elhúzódó meleg időszakok gyakorisága, ezek időtartama, intenzitása és nagysága az éghajlatváltozás miatt egyre növekszik. Az még kevésbé jó hír, hogy az alacsony és közepes intenzitású hőhullámok is kedvezőtlen hatással lehetnek a szervezetedre.

Kapcsolódó bejegyzések

Hőhullámok és aszály a századfordulón

A történelem során voltak a maihoz hasonló aszályok? Milyen megoldásokat vettek számításba akkor, és milyen megoldások jelenthetnének kiutat ma?

Az elhúzódó magas nappali és éjszakai hőmérséklet kumulatív stresszt okoz az emberi szervezetben, növeli a hőhatás miatti betegségek és a halálozás kockázatát. Ez azért is rendkívül veszélyes, mert a hőhullámok nem válogatnak: nagy népességeket érinthetnek, sőt vészhelyzeteket is indikálhatnak. A hőhullámokat áramkimaradás követheti, ugyanakkor terhet rónak az egészségügyi létesítményekre, a közlekedésre, a vízügyi infrastruktúrára.

Látható, hogy a hőhullámok hatásai rendkívül szerteágazóak, sokak életét veszélyeztetik szerte a világban. Az pedig tovább árnyalja a képet, hogy az elöregedő társadalmakhoz is köthető problémák – a légúti betegségek, a szív és az érrendszer megbetegedései, a veseproblémák, a mozgásszervi betegségek, a cukorbetegség – csak tovább növelik az emberek kitettségét magas hőmérséklet esetén.

A városok sok esetben alkalmatlanok a megnövekedett hőmérséklet csökkentésére: hőszigetek alakulnak ki, kevés a zöldfelület, a nem megfelelő lakhatási körülmények pedig tovább erősítik az emberek veszélyeztetettségét.

Akik leginkább veszélyben vannak

Sajnos még mindig nem vesszük igazán komolyan a hőség okozta egészégügyi kockázatokat. A növekvő hőtermelést sok helyen nem veszik figyelembe, habár számos gyakorlatias és könnyen megvalósítható lehetőség van a kezünkben.

Világszinten eltérően érinti az embereket, a közösségeket a hőhullámok okozta hatás. Míg a trópusi és a szubtrópusi éghajlaton magas a kitettség, máshol a lakosságot érintő túlmelegedés szezonális. A 40, sokszor 50 °C-os hőségre azonban nincs felkészítve a szervezetünk. A szabadtéren fizikai munkát végzők, a sportolók vagy a rendvédelmi szerepet betöltők különösen veszélyeztetettek, ahogyan a szegényebb társadalmi rétegek is. Az idősek, a gyerekek szintén a veszélyzónában vannak, a csecsemőket pedig különösen óvni kell.

Így hat az egészségedre a hőség

Az emberi testben tárolt hő mennyiségét a következők határozzák meg:

• a környezeti hőstressz (például magas hőmérséklet, magas páratartalom, gyenge szél, erős hősugárzás) miatt a szervezet nem képes kivonni az anyagcsere-folyamatokból a belsőleg keletkező hőt;
• a hőleadást akadályozó ruházat;
• a környezetből érkező külső hőterhelés.

A hőséggel az a gond, hogy a szervezet nem képes szabályozni a belső hőmérsékletét, ami növeli a hőkimerülés és a hőguta kockázatát. A testet érő terhelés, miközben az próbálja lehűteni magát, megterheli a szívet és a veséket is. A szélsőséges hőség súlyosbíthatja a krónikus betegségekből eredő egészségügyi kockázatokat (szív- és érrendszeri betegséggel, mentális, légzőszervi és cukorbetegséggel kapcsolatos állapotok), és akut vesekárosodást okozhat.

Külön nehézség, hogy a hő az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat is próbára teszi, például az áramellátás és -szállítás szünetelését okozhatja. Csökkenti a munka hatásfokát, és növeli a balesetek kockázatát. Nagyon meleg időben nehéz dolgozni vagy tanulni, így az intézményekre is hatással lehet a hőség. A légszennyezés pedig külön téma: a hőmérséklet a levegőminőséget is befolyásolja.

Kapcsolódó bejegyzések

Fontos lépést tett az EU a tiszta levegőért

Egy új politikai megállapodás értelmében szigorodnak az európai uniós levegőminőségi előírások és határértékek. Mit jelent ez?

Az, hogy a hőség mennyire terheli meg a szervezetet, függ

• a hőség intenzitásától,
• a hőség időtartamától,
• az infrastruktúrától,
• az akklimatizációs képességtől,
• az uralkodó éghajlattól.

Hogyan vészeld át a hőhullámokat?

Számos lépést tehetsz annak érdekében, hogy jobban bírd a hőhullámokat. Az alábbiakat tartsd szem előtt!

Lehetőleg ne menj a szabadba!

• Ha teheted, maradj a lakásban, és ne végezz semmilyen megerőltető tevékenységet a nap legmelegebb időszakában!
• Maradj árnyékban! Ne feledd, hogy a napon érzett hőmérséklet 10–15 ˚C-kal magasabb lehet!
• Tölts napközben 2–3 órát hűvös helyen!
• Ha vízparton vagy, soha ne ússz egyedül!
• Figyeld a hőségriasztásokat, és légy tisztában a vészjelzések jelentésével!

Hűtsd le az otthonod!

• Sötétedés után nyisd ki az ablakokat, hogy lehűtsd a belső tereket!
• Napközben, amikor a külső hőmérséklet magasabb, mint a beltérben, csukd be az ablakokat, és húzd le a redőnyöket! Kapcsold ki az elektromos készülékeket!
• Csak akkor használj elektromos ventilátort, ha a hőmérséklet 40 ˚C alatt van! E feletti hőmérséklet esetén a ventilátorok felmelegítik a testet.

Hűtsd magad, hidratálj!

• Használj könnyű és bő ruházatot, ágyneműt!
• Végy napközben hideg zuhanyokat!
• Nedvesítsd be a bőröd vizes ruhával!
• A folyadékfogyasztás kardinális kérdés: igyál rendszeresen vizet, legalább 2–3 litert naponta!
• Figyeld a környezetedben élő veszélyeztetett személyeket, különösen a 65 év felettieket, valamint a szív-, tüdő- vagy vesebetegeket, fogyatékkal és egyedül élőket!

Védd a csecsemőket és a gyerekeket!

• Soha ne hagyj gyermeket vagy állatot parkoló járműben egy pillanatra se!
• Kerüld a közvetlen napsugárzást a nap legmelegebb szakaszában, keress árnyékot, vagy inkább maradj bent!
• Soha ne takarj le babakocsit!
• Öltöztesd a gyereket könnyű, bő szabású ruhába, amely eltakarja a bőrét, és használj széles karimájú sapkát, napszemüveget és fényvédő krémet, hogy megvédd a napsugárzástól!

Az alábbi jeleket mindig vedd komolyan!

Mindig figyeld a tested, és hallgass a jelzéseidre! A kiszáradás és a hővel kapcsolatos betegségek korai jelei az alábbiak:

• erős izzadás,
• emelkedett testhőmérséklet,
• szédülés vagy ájulás,
• fáradtság és letargikus érzés,
• csökkent étvágy,
• szomjúság,
• ingerlékenység,
• izomgörcsök a karokban vagy a lábakban.

A hőkimerülés a szervezet fokozott izzadása után jelentkezik: így jelzi a szervezet, hogy túl sok vizet és sót veszített. Erre szintén oda kell figyelned. Az alábbi tünetek árulkodóak:

• fejfájás,
• emelkedett testhőmérséklet,
• erős izzadás,
• fáradtság, gyengeség és nyugtalanság,
• hányinger és hányás,
• gyenge, gyors pulzus,
• rossz koordináció,
• szorongás.

Az egyre gyakoribb hőhullámok miatt fokozottan oda kell figyelni a testi tünetekre. A szervezet jelzései sosem hazudnak: kövesd a megfelelő óvintézkedéseket, hogy egészséges maradj!

Kiemelt kép: canva