Egy új kutatás szerint a szántóföldön hagyott növényi maradványok fontos szerepet játszhatnak a szén megkötésében, miközben a talaj tápanyagtartalmának szempontjából is hasznosak.
A Koppenhágai Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem közös kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy a növényi maradványok is képesek a szén raktározására, sőt a korábbi eredményeknél akár négyszer hosszabb ideig is megkötik azt.
Kapcsolódó bejegyzések
Pár évtized alatt elfogyhat a termőföld az egész bolygón – filmajánló
A Kiss the Ground című dokumentumfilm nem állít kevesebbet, minthogy a klímaváltozás visszafordítható, ha a mezőgazdaság jobban fókuszálna a talajban élő organizmusok jóllétére.
A folyamatban jelentős szerep jut a gombafonalaknak, melyek a növényi maradványokat „összeragasztják” a talajjal illetve elfogyasztják a szenet, ezzel eltárolva azt a földben. Az elképzelés egyébként egyáltalán nem számít újdonságnak: a mezőgazdasági területek termékenységének fokozása érdekében ismert módszer a növényi szárak, a leveleket és a tarló kinn hagyása.
Nagyon hasonló módszert mutat be az általunk is méltatott Kiss the Ground című film is, ahol emellett a mélyszántás káros hatásait is kiemelik, mint a mezőgazdasági szén-dioxid-kibocsátás és a talajok tápanyagtartalmának csökkenése mögött álló egyik fő problémát.
A jövő termékeny és klímabarát mezőgazdasági területének több növényi maradványt kell használnia, hogy több szenet tudjon megkötni. További kísérleteket is tervezünk, ahol ezeket a lebomló anyagokat a talaj mélyebb rétegeiben helyezzük el, ami segíti a szén hosszútávú megkötését.
– mondja Carsten Müller, a Koppenhágai Egyetem Földtudományi és Természeti Erőforrások Tanszékének egyetemi docense
Az kutatók szerint a a légköri szén-dioxid megkötésére képes mezőgazdasági növények alkalmazásával, illetve a korábban elpusztított erdők helyreállításával nagyon jelentős mértékű szénmegkötést lehetne elérni a jövőben.