Ha valaki terepen szeretne bringázni, azt Magyarországon elméletileg nem teheti meg akárhol. Ezt sokan nem tudják, de sokan azok közül sem tarják be, akik igen.
A terepbringázást alapvetően két törvény szabályozza: az erdőtörvény, valamint az előzőnél jóval szigorúbb természetvédelmi törvény. Az erdőtörvény kimondja, hogy az állami és a helyi önkormányzati tulajdonú erdőkben lehet kerékpározni, de feltételekkel.
Bringázni többek között a megfelelő jelzésekkel ellátott turistautakon lehet, másrészt az erdészeti feltáróhálózat részein (útjain), kivéve az olyan időszakokat, amikor éppen valamilyen korlátozás van érvényben az adott területen.
Védett természeti területen ezeket a szabályokat felülírja a természetvédelmi törvény: járművel (e törvény értelmében a kerékpár értelemszerűen az) csak az arra kijelölt utakon szabad közlekedni. Fokozottan védett természeti területeken a kijelölt turistautak (bringások esetében a kijelölt kerékpárutak) elhagyása tilos.
Az erdőtörvény szerint kijelölt turistautakat akkor lehet kerékpárral is használni, ha az együttes használat lehetősége jelezve van, vagyis a kis kerékpáros piktogram is ott virít a fán a turistaút jelzése mellett. Ha valaki például olyan jelzett gyalogtúraösvényen teker, ahol nincs külön kerékpárosokra is vonatkozó jelzés, az jó, ha tudja, tilosban jár, és elméletileg szabálysértési bírsággal sújtható.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén az illegális utakon járó biciklisek leginkább a hegyvidéki területek sziklagyepjeiben és lejtőgyepjeiben, valamint a bokorerdőkben okoznak károkat, ahol sok védett faj él, mondta el Novák Adrián tájegységvezető.
„A sekély, sziklás talaj nagyon könnyen erodálódik, az ilyen kikerekezett nyomvonalak évtizedekig fennmaradnak, a használat folytán egyre szélesednek. Ez a probléma elsősorban a Budai-hegyek, a Pilis és a Visegrádi-hegység területén jellemző, például a Budaörsi-kopárok, a Tarnai-pihenő vagy a Vadálló-kövek térségében. A leginkább érintett területek Budapesten találhatók: Normafa, Széchenyi-hegy, Hárs-hegy, Hármashatár-hegy.”
A jelzett kerékpárutakról elméletileg az illetékes erdőgazdálkodó (erdőgazdaság) honlapján lehet tájékozódni. Hogy egy-két pozitív példát kiemeljünk: az Ipoly Erdő Zrt. honlapján például részletes tájékoztatás kaphatnak az érdeklődők arról, hogy a Börzsönyben hol és pontosan mely útvonalakon lehet kerékpározni. A hegységet 65 km hosszúságú jelzett kerékpárútvonal szeli át. A honlapon térképek sajnos nincsenek, de a túrák részletes leírását, illetve azoknak az erdészeti utaknak a listáját, amelyek minőségük miatt bringázásra alkalmatlanok, megtalálhatjuk.
A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilis Bike útvonalainak köszönhetően már közel 600 kilométernyi jelzett túraútvonal (átfedésekkel) várja a kerékpárosokat a Pilisben, a Visegrádi- és a Budai-hegységben is. Az útvonalakról részletes tájékoztatást találunk a honlapon.
A Bükkben 350 kilométer jelölt útvonalat találnak a bringások, de például a Karancs-Medves-vidéken is van egy 63 kilométeres túraútvonal, a „Medvés Kör”, amely 1413 méternyi szintkülönbséget tartogat. A Bakonyban szintén találhatunk néhány jelzett túraútvonalat, például Eplényben, a Kab-hegy környékén és Várpalota térségében.
Tetemes összeget is fizethet a rajtakapott bringás
Védett természeti területen az illegális utakon kerékpározókkal szemben a természetvédelmi őr intézkedhet, bírságot szabhat ki, illetve eljárást indíthat. Az erdészek az illetékes hatósági személy érkezéséig feltartóztathatják a szabálytalankodókat.
A helyszíni bírság összege 5 és 50 ezer forint között mozoghat. Ha valaki védett, fokozottan védett növényt vagy állatot károsít, pusztít el, akkor közigazgatási eljárás indulhat ellene, amelyet a természetvédelmi hatóság folytat le. A természetvédelmi bírság megállapítása során számos körülményt mérlegelnek, de a bírság összege akár több százezer forint is lehet.
(Forrás: turistamagazin.hu Kép: pexels.com)
