A bambusz egyre ismertebb azon túl is, hogy a pandák kedvenc csemegéje. Az üreges felépítésű, kis súlyú, de nagyon erős növény több mint 1000 fajjal rendelkezik, gyorsabban nő bármely más növénynél, és akár a fenntarthatóság egyik csodafegyvere lehet, ha jobban elterjed.

A fűfélék közé tartozó növény fő előfordulási területe Ázsia, ahol komoly hagyományokkal rendelkezik a termesztése, és évezredek óta használják különféle célokra. Egyes feltételezések szerint Ázsia keleti feléből azért kerül elő nagyon kevés kőkori eszköz, mert azokat bambuszból készítették, amelyek az azóta eltelt több ezer év alatt már lebomlottak.

Nem csak őseink számára volt remek alapanyag a bambusz, de napjainkban is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, hiszen számtalan módon felhasználható, ráadásul egyes vizsgálatok szerint akár 35%-kal több oxigént termelhetnek, mint az hasonló termetű fák.

Ezerféle felhasználhatóság

Míg mi Európában főképp téglából és betonból épített házakban élünk, világszerte több mint egy milliárd ember lakik bambuszból emelt épületekben. A világ legsokoldalúbban felhasználóható növényét azonban élet más területein is kiválóan lehet alkalmazni.

Minősége a keményfákéval vetekszik, ma már nem csak bútorok, de padlóburkolat is készül belőle, sőt arra is kiválóan alkalmas lehet, hogy a ruháink alapanyaga legyen. A bambuszból készült termékek egyelőre jellemzően drágábbak, mint fából készült társaik, azonban a növény használatának további terjedésével ez hamar megfordulhat.

Akár az egyszer használatos műanyagok helyettesítésére is alkalmas lehet, viszont olyan felhasználási módja is létezik, mely nem feltétlenül váltja be a hozzá fűzött reményeket. Például ilyen a bambusz fogkefe, melynek sörtéi egyáltalán nem lebomlók, vagy a szintén komposztálhatóként hirdetett bambuszpohár, amely esetében a fenntarthatósággal sok esetben összekapcsolódó növény neve kiváló hívószó lehet, közben viszont a hirdetések állításaival ellentétben nem annyira fenntartható, hiszen a valóban lebomló bambuszon kívül olyan anyagokat is tartalmaz, melyek nem komposztálhatók.

Ha annyira jó, miért nem terjedt még el?

Igazság szerint eléggé elterjedt növényről beszélünk, hazánkban is sok kertben találkozunk bambusszal, azt azonban fontos tudni, hogy azok a gyors növekedésű fajták, melyek az ipari felhasználás szempontjából nagy potenciállal rendelkeznek, elsősorban a trópusi és szubtrópusi vidékeken termelhetők. Ebből pedig következik az, hogy muszáj messziről szállítani.

Erre persze mondhatjuk, hogy a trópusi keményfákat is exportálják a nyugati országokba, de alapvetően pont ennek kiváltására kellene törekedni. Valamennyire erre képes is a bambusz. Egy korábbi tanulmány szerint a növény teljes életciklusát tekintve nagyobb az ökológiai lábnyoma, ha például Európában helyben termelt puhafával hasonlítjuk össze. Azonban a trópusokról származó keményfával való összevetésben ez a mutató már mindenképp a bambusz esetében kedvezőbb. Ráadásul mivel az előbbieket tökéletesen helyettesíteni tudja a bambusz, kiiktatható lehet a trópusi erdőirtások egyik motiváló tényezője.

Jelenleg a világ legnagyobb bambusz exportőre Kína, ahol nagyjából 35 millió ember megélhetése függ a növénytől. Sajnos a növény viszonylag magas ára miatt számos kínai gazdálkodó vág ki természetes erdőket, vagy használ fel termőföldet arra, hogy ott bambusztermelésbe fogjon. Egy jelentés szerint az 1980-as évek vége és az ezredforduló között az ország erdeinek 23-30%-át vágták ki, hogy ott bambuszültetvényt létesíthessenek. A fenntarthatósági kihívásokkal összhangban azonban egyre több kezdeményezés kísérletezik a legfontosabb bambuszfajták mérsékelt égövi termesztésével is. Európa déli részeinek éghajlata alkalmas lehet a gazdasági szempontból legfontosabb fajták termesztésére, Portugáliában már van is ilyen ültetvény.

A bambusz egyik különlegessége a szédítően gyors növekedési sebessége, ez az egyik legnagyobb előnye a fákkal szemben. Míg egy fának akár 30-50 évig tart, hogy megfelelő méretet érjen el, egyes bambuszok megtelepedés után akár 60 nap alatt megfelelő méretű új szálakat tudnak növeszteni, igaz, ez a kivételes tempó nem minden fajtára igaz. A gazdaságilag leginkább fontos fajták nagyjából 5-6 év után takaríthatók be.

Nem csak a pandák szeretik

A bambusz egyik legrégebbi felhasználási módja az elfogyasztása. Egyes források szerint Ázsiában azóta fogyasztják a bambuszt, mint a rizst, ilyen célból már 7 ezer évvel ezelőtt termesztették. Az étkezési bambusz tulajdonképpen a fiatal hajtások és rügyek feldolgozásával nyerhető, azonban fogyasztásához további kezelésre van szükség, mert nyers formában méreganyagokat tartalmaz. A főzés és a fermentálás során ezek az anyagok lebomlanak, a nálunk is kapható konzerv bambuszrügyek pedig már teljesen veszélytelenek. Amellett, hogy ízük különleges, nagy mennyiségű vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak.

Összességében elmondhatjuk, hogy ez a csodás fűféle remek tulajdonságokkal rendelkezik, és alapanyagként kiváló alternatíva lehet az élet sok területén. Szem előtt kell tartani azonban, hogy a természetes növényzet kárára létesített bambuszültetvények nem fenntarthatók, és több kárt okoznak, mint amennyi haszon lehet belőlük. Ezért is nagyon fontos, hogy bambuszból készült termékek vásárlása esetén figyeljünk rá, hogy az lehetőleg rendelkezzen FSC tanúsítvánnyal.