Egy rossz szomszéd bizony hosszú távon megkeserítheti az életünket, és ez nem csak az emberi kapcsolatokra igaz. Képzeljük el, hogy növényeink sem reagálnak mindig jól egymás társaságára! Ám vannak példák az ellenkezőjére is. Veteményesünkben egyes zöldségnövények nemcsak megférnek egymás mellett, hanem jó szomszédként segítik, támogatják egymást. A szakirodalom az ilyen előnyökkel kecsegtető viszonyt növénytársításnak nevezi, melyet sok évszázados megfigyelések, alkalmazott gyakorlatok, és tudományos tények is alátámasztanak. A kedvező növénytársítások nagy segítségünkre lehetnek kertünk biológiai növényvédelemében is. Ismerkedjünk hát meg velük!
Az ökológiai egyensúly és a preventív védelem
A saját konyhakertünkkel szemben támasztott elvárásaink épp ellentétesek a nagyüzemi monokultúrás gazdálkodásban érvényesítendő szempontokkal. Egy ideális veteményes az év nagy részében a lehető legváltozatosabb kínálattal örvendeztet meg bennünket, és a hangsúly a mennyiség helyett a minőségen van. Mivel fontos számunkra saját és családunk egészsége, a kertben mellőzzük a kemikáliákat, a vegyszerhasználatot! Ezzel valójában nemcsak saját egészségünket óvjuk, hanem az ökológiai egyensúlyt is, és ha kertünk egyensúlyban van, a kártevők sem fognak túlszaporodni.
Így hát mindenki jól jár, ha a ház körüli kertünket biokertként gondozzuk, ápoljuk, ám a potenciális kártevőkről, kórokozókról ebben az esetben sem feledkezhetünk meg. A biológiai növényvédelem alapja a megelőzés. Ebbe a körbe tartozik a tájjellegű, ellenálló zöldségfajták előnyben részesítése, növényeink kondíciójának növelése, kertünk ökológiai egyensúlyának megteremtése és fenntartása. Ez utóbbit támogathatjuk a színes és változatos, faj- és fajtagazdag kerttel, amely pedig pont egybevág veteményesünkkel kapcsolatos elképzeléseinkkel! A megelőzésért tehát már az ültetés, veteményezés során sokat tehetünk, többek közt a hasznos társnövények megválasztásával is.
Vegyeskultúrák az ágyásban
A különböző zöldségnövényeket nevelhetjük külön ágyásokban, ám miért is tennénk, amikor együttnevelésük több előnnyel is kecsegtet! A vegyeskultúrás ágyásokkal kiélvezhetjük növényeink egymásra gyakorolt pozitív hatásait, és még a helykihasználást is optimalizáljuk. A vegyeskultúra annyit tesz, hogy egy ágyáson belül soronként vagy akár ugyanazon a soron belül váltogatva különböző növényeket ültetünk, nevelünk. A jól megválasztott szomszédsággal pedig a kártevőket is távol tarthatjuk.
Én magam minden esetben a vegyeskultúrás ágyások híve vagyok, a kora tavaszi veteményezés során az egyes sorokba más-más zöldségnövényt vetek. De melyek azok a növények, melyeket érdemes ilyenkor egymás szomszédságában nevelni, és melyek összeültetését kerüljük el?
A klasszikus tavaszi trió: hagyma, saláta, retek
Így, ebben a sorrendben. A hagyma segítségünkre lehet a levéltetvek távoltartásában, így leveles zöldségek mellé kifejezetten javasolt az ültetése (ám akár a rózsa vagy az eper mellé is eldughatunk egy-egy fokhagymagerezdet). A saláta jó szomszédja a reteknek, leveleivel véd a kiszáradás ellen, segít megőrizni a retek zsengeségét, és partnerünk lehet a földibolhák elleni harcban. Személyes tapasztalatom azonban az, hogy a hagyma és a retek nem a legjobb társnövények: a hagyma késleltetheti a retek csírázását, és csípőssé teheti az ízét. Ne ültessünk továbbá rukkolát a retek közvetlen szomszédságába (és kerüljük az egyéb káposztafélékkel való társítást is), ha szeretnénk elkerülni a földibolha-inváziót.
Spenótot mindenhova!
A spenót szinte minden zöldségnövény jó szomszédja lehet, és kiváló elővetemény is: gyökérzetével mélyen átszövi, lazítja a talajt, javítva ezzel víz- és levegőgazdálkodását. Akár csak a nagy lombozatú, leveles zöldségek, talajtakaróként funkcionálva védelmet nyújt a gyors kiszáradás ellen. Később a letermett spenót föld feletti részét mulcsként (zöld trágyaként) helyben hasznosíthatjuk az ágyásban, a levelek magas vas- és vitamintartalmáért zöldségnövényeink is hálásak lesznek. Spenót mellé a tetvesedés ellen duggathatunk hagymát. A spenót veteményezése során egyedül a rokonnövények társaságát kerüljük, ezek a mángold, valamint a cékla.
A répa- és a hagymalégy elleni szövetség
A fenti kártevők hallatán nem nehéz kitalálni, hogy a hagyma és a répa egymás szomszédságában kölcsönös védelmező szerepet tölt be. Ha felidézzük vidéki nagyszüleink kertjét, talán derenghet még a karcsún lengedező kapor, melyet a sárgarépa mellett neveltek, nem véletlenül: segíti a kelését, javítja a kondícióját. A répasorok közé a későbbiekben tervezhetünk paradicsom- vagy paprikapalántát. Nagy lombozatot nevelő talajtakaróként védelmezik majd a kiültetett palántáinkat.
Petrezselymet és salátát együtt ne!
Hogy a rossz viszonyról is tegyünk említést: a petrezselyem gátolja a saláta fejesedését (és a csírázását), ezért kerüljük ezt a szomszédságot! A petrezselyem a zellerfélék családjába tartozik, a későbbiekben ezért a zellerpalántának keressünk inkább másik helyet (például a káposztafélék mellett)! A petrezselyem kiváló társnövénye viszont a paradicsomnak! A megfigyelések szerint javítja a paradicsom ízét, levélzetével pedig – akár a sárgarépa – takarja a talajt a paradicsom körül.
Fűszernövények és virágok a konyhakert szolgálatában
Semmilyen szabály nem tiltja, hogy zöldségeskertünket feldobjuk néhány mutatós virággal, sőt! A színes, változatos virágoskerttel a beporzók és a hasznos rovarok munkáját is támogatjuk, amire a veteményesben igen nagy szükségünk van. Ugyanakkor egyes virágokat kifejezetten javasolt a zöldségek mellé ültetni, mert segítségünkre lehetnek bizonyos kártevők távoltartásában. Ezek közül a legismertebb a bársonyvirág (másik nevén büdöske), amely a gyökere révén kiválasztott illatanyaggal a fonalférgek távoltartásában segít. Hasonlóképp jó szolgálatot tehet a sarkantyúka és a körömvirág, amelyeket pedig gyógynövényként el is fogyaszthatunk.
Egynyári fűszernövényeket is nyugodt szívvel tervezhetünk zöldségeskertünkbe: a kerti zsázsa távol tartja a csupaszcsigát, a citromfű erős illóolajával szintén segítségünkre lehet a kártevők elriasztásában. A bazsalikom kiváló társnövénye a paradicsomnak és az uborkának, ha pedig hagyjuk felvirágozni, a méhecskék is előszeretettel látogatják majd ágyásainkat. A koriander és a kömény szintén jó társa az uborkának (és a káposztaféléknek), javítják, ízletesebbé teszik a termést.
Kísérletezzünk bátran!
A saját konyhakert egy életre szóló kaland, és remek terepe a kísérletezésnek. A bevált módszerek mellett én magam is évről évre kipróbálok valami újat, ami a felfedezés öröme mellett legrosszabb esetben is egy értékes tapasztalattal szolgál. Kövessük a természet példáját, ahol dús talajtakaróként megannyi növényfaj él együtt békében! Egy kis gyakorlattal könnyen ráérezhetünk a növénytársítások alapösszefüggéseire, házasítsuk hát bátran zöldségnövényeinket a kertünkben!
(Borítókép: Flickr)
