Számos mese hőse, minden gyerek kedvelt bogara a katicabogár. Az ökoszisztémában elfoglalt helye igen változatos: 6000 fajt számlál világszerte, amelyek között éppúgy akad hasznos, mint invazív faj. Lássuk, mitől különleges a katicabogár, és hogy milyen fajok segítik vagy hátráltatják a mezőgazdaságot?

A „Katalinka szállj el” című gyerekdalt mindenki ismeri. Számos néven becézik ezt a bogárfajt, az USA-ban katicabogár, az Egyesült Királyságban katica néven terjedt el. 6000 ismert fajából 207 Európában, 90 pedig Magyarországon is megtalálható. A legismertebb és jó eséllyel legkedveltebb faj a hétpettyes katicabogár, amely minden tekintetben kedves ízeltlábúnak számít.

A rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe tartozó családról beszélünk. Az angol ladybug szó lady előtagja magára Szűz Máriára utal, ugyanis a bogarat az ő bogarának nevezték.

Megjelenésük

Mondhatnánk, hogy ahány faj, annyi szín és megjelenés jellemzi a katicát. Rendkívül változatos és különleges fajok sokaságáról beszélünk. Kezdjük az általános jellemzőkkel: a nőstény katicabogár valamivel nagyobb a hímnél, ovális alakú, kupolás háttal. A katicáknak összetett szemük és hengeres csápjuk van. Megvastagodott, többnyire színes vagy mintás felső szárnyuk védi az alatta lévő, repülésre használt alsó szárnyakat. Általában a pettyek és az élénk színek arra utalnak, hogy jobb nem elfogyasztani őket: a katicák ezzel üzennek a ragadozóknak.
Lehetnek teljesen folt nélküliek, feketék, sárgák, hosszúkásak vagy ovális alakúak: a foltok mérete és alakja rendkívül változatos. Ez minden faj egyedi vonása, ami az elriasztás mellett a társak bevonzására, álcázásra vagy hőszabályozásra is szolgál.

Lárváik megnyúltak, általában szőrszálak borítják őket. Barnásak, szürkések, sárgák, pirosak vagy narancssárgák, de akadnak foltos képviselőik is. A peték is eltérő színűek, de itthon általában a sárga petével találkozhatsz.

A katicák életmódja és életútja

Nappal repülnek és táplálkoznak, jellemzően tavasszal és nyáron szaporodnak. Életük peteállapotban indul, ez 5–30 petét jelent. A nőstény olyan növényen helyezi el a petéket, amely megfelelő táplálékot jelent majd a kikelt lárvák számára. A katicák igen aktívan szaporodnak: a tavaszi-nyári időszakban egyetlen nőstény katicabogár 1000 petét is rakhat.

A szakemberek úgy vélik, hogy terméketlen és megtermékenyített peték is kerülnek a levelekre. Ha nincs elegendő táplálék, a kikelt lárvák a terméketlen petékkel táplálkoznak.

A petékből 5–10 napon belül lárva fejlődik. Ennek ideje a környezettől, a fajtól és a hőmérséklettől is függ. A hosszúkás lárvák igen falánkak. A teljes kifejlődés ideje alatt egy lárva akár 400 levéltetvet is bekebelezhet.

A lárva az első fejlődési szakaszban levedlik. Addig táplálkozik, amíg túl nagyra nem nő a kutikulájához vagy puha héjához, majd vedlik. A vedlés után a lárva a második fejlődési szakaszba lép. A vedlést 4 lárvaállapoton keresztül megismétli, míg fel nem készül a bebábozódásra.

Kapcsolódó bejegyzések

Kell-e hangya a kertbe?

Európában mintegy 180 hangyafaj él, de megtűrjük-e ezeket a szorgos kis rovarokat a kertünkben?

Ilyenkor a lárva egy levélhez vagy más felülethez tapad, majd bebábozódik. Ebben az állapotban általában sárga és narancs színű, fekete mintával. A katicabogár teste figyelemre méltó átalakuláson megy keresztül, amit a hisztoblasztoknak nevezett speciális sejtek irányítanak. Ez egy biokémiai folyamat, amelynek során a lárva teste lebomlik, és felnőtt katicabogárrá alakul. A bábállapot 7–15 napig tart.

A kifejlett bogár élete

Az újonnan kikelt imágóknak puha külső vázuk van, így sebezhetőbbek a ragadozókkal szemben, egészen addig, amíg a kutikula megkeményedik. Kikeléskor sápadtnak és sárgának tűnnek, de hamarosan kialakulnak azok a mély, élénk színek, amelyekről a katicát bárki megismeri.

Sokszor hibernált állapotban, nagy csapatokban telelnek át, általában avarban, fakéregben, fűcsomók vagy talaj közelében. A kifejlett katicabogár nagyjából egy évig él.

Ha a katicát támadás vagy fenyegetés éri, úgynevezett reflexes „vérzés”-sel védekezik. Ilyenkor a lábak ízületein keresztül vérnyirok szivárog ki. Ez a folyadék kellemetlen ízű anyagokat (coccinellint, adaliint, propyleint) tartalmaz, ami elriasztja a hangyákat és a madarakat. Amikor a kezedbe veszel egy katicát, te is megtapasztalod ezt a működést.

Hasznos vagy káros a katicabogár?

A katicabogár sokféle szerepet tölthet be az ökoszisztémában. Lehet ragadozó, zsákmány, parazita is. Általában ragadozó, és fő tápláléka a levéltetű, de a pikkelyes rovarokat, a fehérlegyeket, a lepkéket és az atkák lárváit is elfogyasztja. Mivel zsákmányai a legtöbb esetben kártevők, a mezőgazdaságban meleg szívvel üdvözlik őket.

Mivel sok faj fő tápláléka a levéltetű, a katicabogarak a hangyák ellen is védelmet fejlesztettek ki. A hangyák ugyanis a mézharmat miatt ápolják és védik a levéltetveket, és az itt elhelyezett katicapetéket elpusztítják. Ezért több faj is alkalmazkodott a hangyák támadásához: vagy lárvaként a hangyafészekben növekednek, vagy elpusztítják a kis hangyákat.

Emellett nem állati eredetű ételek is szerepelnek a menüben: nektár, nedvek, gombák, mézharmat, levelek vagy virágpor.

Katicabogár a kertben

A fenti étlap okán a katica igen nagy népszerűségnek örvend a gazdák, kertművelők körében is. Főként, hogy a levéltetveken túl sok fajuk előszeretettel fogyasztja a pajzstetveket, a takácsatkákat, a tripszeket, az üvegházi molytetveket, ahogy a levéldarázs- és lepkelárvákat is.

Fontos látni, hogy bár általában szabadulnánk a kártevőktől, ahhoz, hogy katicabogár legyen a kertünkben, kártevő is kell. A katica ugyanis nem élhet az olyannyira irtani vágyott levéltetvek nélkül. Ha azonban levéltetveket fedezel fel a kertedben, jó eséllyel előbb utóbb a katicák is megjelennek, és falatozásba kezdenek.

Vannak persze növényevő katicák is: ők jóval kisebb számban képviseltetik magukat. De mit tehetünk mi a katica védelmében? Segíthetjük például az áttelelésüket: az avar nem bolygatása ősszel jó kezdés, de a régi falak, az elkorhadt fák is jó telelőhelynek számítanak.

Emellett az sem mindegy, mivel permetezünk (ha egyáltalán…). A katicák és a lárváik ugyanis nagyon érzékenyek a rovarirtó szerekre. Tavasszal ne pusztítsuk el a levéltetveket, mert akkor a katicáknak is utat mutatunk! A honos fák, az áttelelési lehetőségek, a permetszerek mellőzése segít a katicáknak életben maradni.

Van azonban egy meglehetősen intenzíven terjeszkedő katicafaj, amelyet nem sokan látnak szívesen: ő pedig a harlekinkatica.

Mi a gond a harlekinkaticával?

Korábban már hosszan írtunk arról, hogy miért is ellenség a harlekinkatica.

Kapcsolódó bejegyzések

Félresikerült biológiai védekezés: egy katica, amely meghódítja a világot

Kell tartanunk az invazív harlekinkaticától?

Hasonlóan növényvédelmi céllal került be Európába, habár maga a bogár Ázsiából származik. Meglehetősen ellenálló faj, és nagy számban irtja a kártevőket. De mi vele a gond, ha valójában hasznos?

Mint a legtöbb inváziós faj, az őshonos fajokra gyakorolt hatása miatt igen káros jelenség. Mivel nagyobb és gyorsabban szaporodik, mint a hazai fajok, szép lassan kiszorítja őket a területükről, sőt, sok esetben el is fogyasztja őket. A gond az, hogy nincs természetes ellensége: más rovarfajok nem szívesen fogyasztják, mivel mérgező anyagok vannak a testében. Ezenkívül igen gyorsan képes terjedni, és ha nincs elegendő állati eredetű táplálék, gond nélkül fogyasztja a bogyós gyümölcsöket is. A telelni készülő harlekinkaticák pedig behúzódnak a lakásba, és allergiás reakciókat is kiválthatnak.

Így élnek a katicabogarak a kultúráinkban

A mondókák, gyerekdalok és mesék kedvelt alakja a katica. Nemcsak megjelenése, hanem ártalmatlan természete is jó pont a gyerekek szemében. Emellett sokféle monda, mítosz és legenda lengi körül a kis pettyes bogarakat.

Szinte mindenhol úgy vélik, a katicabogár szerencsét hoz. Ha egy katica rád száll, kívánsz valamit, és az elrepülés iránya megmutathatja, merről érkezik a szerencse. Máshol úgy tartják, a katica elrepülése magával viszi a betegséget. Ahány petty van rajta, annyi szerencsés hónap várható az életben.

De az egészséghez és a gyógyuláshoz is sok kultúra a katicabogár alakját köti. Az indián hagyományokban a katicabogarak gyógyító erővel bírtak. A kereszténységben, különösen a katolicizmusban a katicabogár a gyógyulást és a kegyelmet jelképezi, nem véletlenül Szűz Máriáról kapta nevét. A franciák is úgy tartják, hogy a katicabogarak gyógyító erejűek.

A katica az álmokban is megjelenik: ha valaki sok katicabogárról álmodik, az jó hírt és szerencsét hozhat. Ugyanakkor, ha valakinek az álmában egynél több katicabogár jelenik meg, az kisebb káosz jele is lehet a karrierben vagy a kapcsolatban. 

A mitológia is gyakran megjeleníti a katicabogarat. A skandináv mitológia szerint például a katicabogár Thor ajándéka volt a Földnek. Freya madarának is nevezik, mivel kapcsolatban áll a szerelem istennőjével, Freyával. A hinduizmusban Indra istent a katicabogárral és annak védelmezőjével társítják. A kelta hagyományban a vörös és a fekete szín a szellemvilághoz kapcsolódik. Ezért egy piros katicabogár fekete foltokkal szimbolizálja az átjárót a két világ között. A svájci hitvilágban a gyerekeknek azt mondják, hogy a katicabogarak hozzák a babát, ellentétben a mi történetünkkel a gólyákról.

A katicabogár tehát különleges helyet képvisel mind az ökoszisztémában, mind a hitrendszerekben. Az azonban vitathatatlan, hogy a természet hasznos és mindenkinek kedves képviselője. Így nekünk is feladatunk, hogy biztosítsuk helyét a természet körforgásában.

Kiemelt kép: canva

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott állatfajaink védelme és fenntartása, amit a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.