Habár még csak február van, a kerttervezés, az ágyások megálmodása tökéletes elfoglaltság erre az időszakra. Nem mellesleg szükséges is, hiszen a tavasz beköszöntével már elkezdődhetnek a kerti munkálatok. De miért is jó, ha megtervezed, mit hova ültetsz? Hogyan érdemes hozzáfogni a tervezéshez? Milyen szempontokat kell figyelembe venni?

Szögezzük le már az elején: sajnos nem vagyok kertész, sem őstermelő, sem pedig a téma szakértője! Kezdő, permakultúrás kert álmát dédelgető hobbikertész vagyok, aki igyekszik tanulni a hibáiból. Tavaly ugyanis volt belőlük bőven, idén viszont már szeretném őket elkerülni.

Ennek pedig első lépcsőfoka a tervezés. Míg tavaly egy füzetben vezettem, mit hova ültetek, mit mivel társítok, addig idén ez kicsit már másképp alakul. Van ugyanis viszonyítási alapom.

Ismerd meg a területet!

Tavaly volt az első szezon, amit a kertünkben próbáltunk sikerre vinni: eredménytelenül. Némi paradicsomon, céklán, sárgarépán, mángoldon, pak choy-on és salátán kívül ugyanis nemigen arattunk sikert. Persze elsőre már ez is szuper, gondolhatnánk. Csakhogy elkövettem a kezdők legnagyobb hibáját: mindent akartam! Egy olyan kertben, amelyet alig ismerek. Én pedig beterveztem a különleges, izgalmas, igényes növényeket a kertembe (padlizsánt, görögdinnyét, karfiolt stb.), amelyekből természetesen nem lett semmi.

Nem tudtam, milyen a talaj. Nem tudtam, milyen a vízelvezetése, milyen benne az élet, vagy éppen mennyire kötött a szerkezete. Így pedig elég nehéz megtervezni, milyen növények szeretnek majd benne lakni.

Az első elengedhetetlen lépés, hogy ismerd meg az éghajlatot és a talajt, ahova ültetni kívánsz.

Idén mélymulccsal próbálkozunk, ez biztosan számos új tapasztalatot szül majd, hiszen teljesen más környezetet kapnak a leendő növényeink, bizakodó vagyok!

Kapcsolódó bejegyzések

Mélymulcs a gyakorlatban: úton egy fenntarthatóbb kert felé

A permakultúrás kert kialakításának fontos állomása a mélymulcsos vetemény.

Mekkora területre szeretnél ültetni?

A másik hiba, amit elkövettem, hogy a hatalmas, 300 négyzetméternyi területet tele szerettem volna ültetni. Természetesen nem volt kapacitásom, ugyanis egy pár hetes baba mellett aligha kertészkedhettem mindennap.

Először kijelöltük a veteményesnek szánt területet. Korábban itt nem zajlott földművelés, kertészkedés (ez szerencsére a talajéleten is látszik), ezért nagy hévvel vágtunk bele. De azt nem gondoltuk át, hogy a 3 sornyi cékla rengeteg lesz kettőnknek, és hogy hiába a sok elvetni tervezett mag, még így is nagy terület hever majd kihasználatlanul.

Teljesen felesleges volt ekkora területet beültetnünk. Arról nem is beszélve, hogy rendkívül amatőr módon a locsolás kérdését sem gondoltam át eléggé. Hiába van kutunk, hiába tettük bele a szuper szivattyút, a nagy szárazság idején jóformán semmi nem jött belőle. Újabb érv az ismerd meg a területet gondolat mellett.

A mélymulcs reményeim szerint ezen is segít majd kicsit, mert szerencsére a hely, ahol élünk csapadékban gazdag. Illetve egy gigantikus esővízgyűjtőt is beszereztünk, velem aztán nem szúr ki a szárazság!

A második tippem tehát, hogy alaposan gondold át, mit és mekkora helyre ültetsz. Lesz elég időd a termények tartósítására? Hány emberre tervezed a kert kapacitását? Lesz kellő mennyiségű víz és tápanyag, ami ki tud szolgálni ennyi növényt?

Az igazi kerttervezés: mit és mivel ültess?

Ha a területet és a lehetőségeket már ismered, jöhet a leglényegesebb kérdés: mit ültess el, és milyen növénytársításokat hozz létre?

A tavalyi év legnagyobb sikere (ez egyébként nagyon vicces) a virágos védősáv volt. Olyannyira jól teljesített, hogy alig volt kártevő a kertben, még ilyen nomád körülmények között sem. Arról nem is beszélve, hogy a novemberi ködben még olyan vígan virágoztak a növényeim, hogy öröm volt őket nézni. Nem is kérdés, hogy idén még szélesebb és még gazdagabb lesz a védősáv. Ezt egyébként az ágyás körül alakítottam ki, vegyes, legalább 6- vagy 7-féle virágmixet ültettem. Számos helyen kaphatók külön erre a célra készített magkeverékek.

Ha a védősáv kész, érdemes először lemérni a beültetésre váró területet. Ez, valamint az elültetni kívánt növények helyszükséglete szépen megmutatja, mennyit és hova érdemes ültetni.

Miután kimértük az ágyást, jöhet a rajz: ezen bejelöljük, melyik növényt hova ültetjük, mekkora helyre van szüksége, illetve milyen társításban érdemes elvetni.

Erre remek táblázatok vannak a neten. Mi idén nem a klasszikus „egy sor ilyen, egy sor olyan” elvet valljuk, hanem vegyesen ültetünk. Meglátjuk, mit hoz ez az elgondolás.

Az első pár év egyébként is a kísérletezésről szól: kiismerni, megismerni, megérteni a környezetet és az itt élő florát és faunát. Egy növény más társításban vajon jobban működik? Számít az elrendezés? Ha a külső ívben ültetek nagyobb növényeket, az kellőképp árnyékol a kisebbeknek? Számít, minek milyen a gyökérzete?

Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre találhatók válaszok az interneten, de mivel két élettér nem lehet teljesen ugyanolyan, nagyon sokat jelent, ha kitapasztalod, mi mivel együtt érzi jól magát igazán.

Magaságyás, fűszerkert és hasznos növények

A tavalyi év sikere volt a magaságyásban nevelt paradicsom. Ezen felbuzdulva idén eldöntöttük, csak magaságyásban nevelünk paradicsomot és egy kis chilit. Idén is tervezek ültetni büdöskét és bazsalikomot, viszont sokkal nagyobb gondot fogok fordítani a kártevők elleni harcra. Ugyan csak a nyár végén jelentek meg a poloskák, de a termés egy része így is áldozatul esett nekik.

Éppen ezért azt valljuk, hogy a kényesebb növényeket minél közelebb kell tudni magunkhoz: nem azért fogok hónapokig palántát nevelni a lakásban, hogy azután a poloskák ebédjeként végezzék a növényeim.

Így a palánták a magaságyásba kerülnek, illetve építünk még egyet nekik. A fűszerkertünket pedig közvetlenül a magaságyás mellett alakítjuk ki. Hogy miért? Egyrészt bízunk benne, hogy ez is segít a növényvédelemben, másrészt érdemes ezt is lépéstávon belül tudni, mivel a veteményes a kertünk felső részében van, a fűszerekre pedig a konyha közelében van szükség.

A kerttervezés fontos része az is, hogy mit hol alakít ki az ember. A permakultúrás elvek szerint zónákat érdemes létesíteni, és a legnagyobb törődést kívánó növényeket a ház közelében elültetni, míg a fák például a kert végébe is kerülhetnek.

Fák és cserjék szerepe a kerttervezés során

Kerted tervezése során a fákkal, a cserjékkel és a sövénnyel (már ha szeretnél) is érdemes foglalkozni. Tavaly bekerült a málna, a piszke, az áfonya és a szeder is a kertünkbe. Idén azonban nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a hasznos sövényre is, amely mézalmácskát, húsos somot, csipkebogyót, berkenyét, tűztövist, bangitát, mézbogyót, loncot és fagyalt jelent majd. A célom elsősorban az, hogy csupa hasznos, változatos cserjét ültessek. Olyanokat, amelyek vagy teremnek, vagy virágoznak: a környező rovar -és madárpopuláció örömére, és a sajátunkra is.

Egészen biztos, hogy lesz olyan faj, amely nem érzi jól magát itt, de amíg nem próbáljuk ki, ez nem derülhet ki.

Ugyanez igaz a fákra is. A kertünkben csupa fiatal gyümölcsfa van, ezek számának növelése lesz a célunk.

 A fák és a cserjék külön gondoskodást igényelnek: beültetésük során érdemes odafigyelni arra, hogy a fiatal növény minden lehetséges oldalról támogatást élvezzen. Beleértve a tápanyagellátást, az öntözést, a fényt és természetesen a hasznos társakat is.

A kerttervezés során tehát az alábbi fontos szempontokat mindenképp tartsd szem előtt!

• Mit és mivel együtt ültetsz?
• Mekkora és milyen minőségű helyet tudsz biztosítani a növényeidnek?
• Hogyan tudod támogatni a növényeid megfelelő fejlődését?
• Milyen mennyiséget szeretnél megtermelni (a cél legyen reális)?

Egy kert sikeres létrehozásához és működtetéséhez idő és rengeteg tapasztalat kell. Ha ezt valaki el tudja fogadni, türelmesen vár és figyel, akkor a gyümölcs előbb-utóbb beérik, és a végeredmény virágzó, élettel teli kert lesz.