
A legtöbb ember sajnos ragaszkodik a rövidre nyĂrt gyep látványához. ValamiĂ©rt csak ezt fogadja el szĂ©pnek, rendezettnek, akár a kertekrĹ‘l, akár a közterĂĽletekrĹ‘l van szĂł. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy az állandĂł nyĂrás, gĂ©pi kaszálás komoly ökolĂłgiai károkat okoz, ezĂ©rt ideje lenne legalább rĂ©szben változtatni ezen a szokásunkon.
Képzeljük el, hogy csupán akkorák vagyunk, mint a hangyák! Körülöttünk a gyep növényei alkotnak végtelen, zöld életteret. Tekintsünk körbe: egy határtalan, élettől nyüzsgő, fűszálakból és magasba emelkedő vadvirágokból álló erdő vesz minket körül, ahol minden lakó szorgoskodva teszi ösztöne által késztetett kis feladatát.
Fotó: Kántás Zoltán
Különleges élettér
A párás talajszinten lassan mozgó, apró gömbászkák kutatnak korhadó növényi táplálék után. Parányi szöcskék bújnak elő a nyirkos földből, és másznak szét a fűszálakon, hogy az ott tanyázó levéltetvekkel táplálkozzanak.
AprĂłcska pĂłkok kezdik szĹ‘ni hálĂłjukat, hogy Ă©letĂĽk elsĹ‘ zsákmányát elejthessĂ©k, mĂg odĂ©bb egy alig 2 millimĂ©teres nĂĽnĂĽkelárva indul nagy Ăştra: igyekszik feljutni a magasan nyĂlĂł virágokhoz.
A fűfélék erős szárán felkapaszkodott bükköny dús virágtengere odavonzza a magányosan élő bányászméhet, mely már kivájta a talajban a kis üregét, ahol utódai cseperednek majd. Számukra gyűjt nektárt és virágport szorgos tempóban, rövidke élete során.
Nyüzsög az élet. A sok kis lény finom, egymásra hangolt szövetségben együtt élve működteti az ökoszisztémát, mely földtörténeti idők alatt csiszolódott ilyen tökéletesre.
PusztĂtĂł gĂ©pezet
És ekkor baljós zúgás vegyül a természet finom hangjai közé. Egyre hangosabb, egyre közelebbről szól.
FűnyĂrĂł vagy motoros kasza nyomán dĹ‘lnek a fűszálak, szakadnak szĂ©t aprĂł darabokra a bĂĽkköny Ă©s a pitypang virágai.
Fotó: Kántás Zoltán
A gĂ©pet működtetĹ‘ ember egy mĂ©lyen berögzĂĽlt társadalmi elvárásnak tesz eleget, miszerint a „gazos” kert vagy közterĂĽlet felĂ©r egy lustasági bizonyĂtvánnyal.
ĂŤgy a mĂ©hek zĂĽmmögĂ©sĂ©t a fűnyĂrĂł zĂşgása váltja fel, majd a munka befejeztĂ©vel csend borul a pár centisre vágott tarlĂłra.
A bányászméh el tud ugyan repülni, de már nem biztos, hogy el tudja látni utódait, hiszen csak a közelben képes táplálékot gyűjteni. Életideje túl rövid ahhoz, hogy számtalanszor oda-vissza nagy távolságokat tegyen meg.
Sok vadmĂ©hfaj csupán egy-egy vadvirágra specializálĂłdik, Ăgy hiába virágzik a nemesĂtett rĂłzsa a járda mellett, vagy a gyĂĽmölcsfa a kert vĂ©gĂ©ben, ez számukra nem segĂtsĂ©g.
Itt-ott talán mĂ©g láthatĂł nĂ©mi foszlány a parányi pĂłkhálĂłbĂłl, de aki szĹ‘tte, azt elvitte a fűnyĂrĂłkĂ©s vagy a damil.
UgyanĂgy a pár millimĂ©teres szöcskĂ©k serege is odalett. Csak nĂ©hány kĂłsza pĂ©ldány keresi az eltűnt Ă©letteret Ă©s táplálĂ©kot a csonkolt növĂ©nyzetben.
Fotó: Kántás Zoltán
Lehet, hogy a nĂĽnĂĽkelárva szerencsĂ©s volt, Ă©s a terĂĽleten maradt, de a virágok eltűntek, Ăgy esĂ©lye sincs az Ă©letre, hiszen egy nektárt gyűjtĹ‘ mĂ©hhel kellett volna elvitetnie magát annak fĂ©szkĂ©be, hogy ott fejlĹ‘dhessen tovább.
Sokkal valĂłszĂnűbb, hogy parányi teste a lekaszált fűvel egyĂĽtt már bezsákolva a kukában pihen, vagy egy fĂĽlledt komposzthalmon, rengeteg kárba veszĹ‘ mákszemnyi rovarpetĂ©vel, lárvával egyĂĽtt.
Ennek a mesĂ©nek most nincs happy end-je. De tehetĂĽnk azĂ©rt, hogy legközelebb ne Ăgy legyen!
Fotó: Kántás Zoltán
MiĂ©rt fontosak a rovarok Ă©s más ĂzeltlábĂşak?
A rovarok – köztĂĽk bogarak, mĂ©hek, lepkĂ©k – Ă©s társaik nĂ©lkĂĽlözhetetlen elemei az ember számára is lĂ©tfontosságĂş ökoszisztĂ©mának, hiszen olyan alapvetĹ‘ feladatokban vesznek rĂ©szt, mint a növĂ©nyek fennmaradását biztosĂtĂł beporzás, a lebontás Ă©s a talaj termĂ©kennyĂ© tĂ©tele. Emellett számtalan állatfaj számára jelentenek bĹ‘sĂ©ges táplálĂ©kforrást.
Sajnos azonban a rovarok száma az utĂłbbi Ă©vtizedekben elkĂ©pesztĹ‘ mĂ©rtĂ©kű fogyatkozásnak indult fĹ‘kĂ©nt a környezetszennyezĂ©s Ă©s a mezĹ‘gazdaság, ipar, valamint telepĂĽlĂ©seink tĂ©rhĂłdĂtása miatt.
ĂŤgy jogos a kĂ©rdĂ©s: vajon hogyan tudunk rajtuk segĂteni? Nos, a megoldás igen egyszerű, Ă©s mĂ©g idĹ‘t, energiát is spĂłrolunk vele.
KertĂĽnkben – legalább egy kis terĂĽleten – hozzunk lĂ©tre „rovarrezervátumot” Ă©s ott hanyagoljuk a fűkaszát, fűnyĂrĂłt!
A nemesĂtett Ă©s idegenhonos dĂsznövĂ©nyeink általában nem kĂ©pesek olyan kedvezĹ‘ Ă©letfeltĂ©teleket nyĂşjtani, mint a hazai termĂ©szetes rĂ©tek fĂĽvei, vadvirágai, melyek Ă©vezredek, vagy mĂ©g hosszabb földtörtĂ©neti idĹ‘szakok alatt hangoldĂłdtak össze a helyi Ă©lĹ‘világgal.
A bogarak, mĂ©hek, szöcskĂ©k Ă©s társaik fennmaradását leginkább az Ĺ‘shonos, gyepalkotĂł, változatos lágyszárĂş növĂ©nyzet segĂti elĹ‘. Épp ez az a növĂ©nyzet, amelyet általában a becsmĂ©rlĹ‘ „gaz” nĂ©vvel illetĂĽnk Ă©s sajnos fűnyĂrĂłzunk, gyomirtĂłzunk, pusztĂtunk, ahol csak tudunk.
Pedig ideje lenne velük megbékélni legalább a kertünk és a városi közterületek egy részén.
Fotó: Kántás Zoltán
Ezek a növĂ©nyek – köztĂĽk a poszmĂ©hek kora tavaszi kedvence, az árvacsalán, a virágözönt kĂnálĂł, mindenre felkĂşszĂł bĂĽkköny fajok, a közismert Ă©s nĂ©pszerű pipacs, a gyermekláncfű Ă©s a lepkĂ©k kedvelt tápnövĂ©nye, a csalán – mind a hazai biolĂłgiai sokfĂ©lesĂ©g alappillĂ©rei. NĂ©lkĂĽlĂĽk nincs változatos rovarvilág, a rovarok nĂ©lkĂĽl pedig nincs jövĹ‘nk. Ez ilyen egyszerű.
De ez nem azt jelenti, hogy ezután ne ĂĽltessĂĽnk nemesĂtett rĂłzsát, ázsiábĂłl Ă©rkezett árnyliliomot Ă©s más (nem invazĂv!) dĂsznövĂ©nyeket.
Továbbra is nyugodtan vágjuk rövidre a fĂĽvet kertĂĽnk rendszeresen használt rĂ©szein, a családi programokra kijelölt helyszĂneken vagy ahol közlekedĂĽnk. ErrĹ‘l a szokásunkrĂłl egyáltalán nem kell lemondanunk! Csupán arrĂłl van szĂł, hogy szĂnesĂtsĂĽk a kertĂĽnket háborĂtatlan „vĂ©dett termĂ©szeti terĂĽletekkel”, melyeket hĂvhatunk rovarrezervátumnak, rovarrĂ©tnek, vagy akár mĂ©hlegelĹ‘nek is.
FotĂł: Pixabay
SzerencsĂ©re a „vadon” hagyott rĂ©szek nagyon jĂłl megfĂ©rnek a nyĂrt pázsit Ă©s a dĂsznövĂ©nyeink mellett. SĹ‘t, az Ăgy kialakulĂł kontraszt kifejezetten tetszetĹ‘s lehet!
Az ilyen stĂlusĂş kertek változatos Ă©lĹ‘világnak, madaraknak, gyĂkoknak Ă©s sĂĽnöknek is otthont nyĂşjthatnak.
Természetvédelmi munkánk akkor igazán jó, ha mások számára is tetszetős, vonzó példát mutat!
Július végén és októberben, lehetőleg kézi kaszával vagy sarlóval vágjuk le a növényzetet, és mindig ügyeljünk arra, hogy allergén parlagfű és egyéb inváziós faj (pl. kanadai aranyvessző) ne legyen a területen.
FotĂł: Benke Gyula
Ügyeljünk arra is, hogy a „rezervátumunk” környéke mindig rendezett legyen.
CĂ©lszerű körbenyĂrni, ösvĂ©nyekkel szegĂ©lyezni, hogy ne lĂłgjon át a növĂ©nyzet a szomszĂ©d kerĂtĂ©sĂ©n vagy ki az utcára. KialakĂthatunk gondozott pázsittal szabdalt „vad” szigeteket is
Ez egy Ăşj szemlĂ©let, idĹ‘ kell ahhoz, hogy az emberek elfogadják. Ha a terĂĽlet határait gondosan kijelöljĂĽk Ă©s „rendezett” állapotban tartjuk a környezetĂ©t, az nagyban segĂti ezt a folyamatot.
Esetleg kis táblával tudathatjuk, hogy milyen célból hagytuk meg a természetes növényzetet. Ezzel egyúttal nagyszerű szemléletformáló tevékenységet is végzünk!
Fotó: Kántás Zoltán
A szemléletformálás sok helyi önkormányzat számára is hasznos, ezért merjünk kezdeményezni!
NĂ©hány telepĂĽlĂ©s vezetĂ©se sajnos nem tudja elengedni azt a kĂ©pzetet, hogy csakis a rövidre nyĂrt fű lehet elfogadhatĂł köz- Ă©s magánterĂĽleten egyaránt.
Sajnos ez egy nagyon elavult szemlélet. Eredménye a biodiverzitás hanyatlása, a nyári forróságban kiégett tarló és a sziklakemény, kiszáradt talaj, valamint a szálló por.
Ha úgy látjuk indokoltnak, előbb tájékozódjunk az önkormányzatunknál a lehetőségeinkről. Ne féljünk kérdezni és újszerű, szemléletformáló javaslatokat tenni!
Egy szebb jövő reménye?
Tekintve azt, hogy milyen ideális számunkra most a földi élet – hisz mindenünk megvan –, talán érdemes lenne ennek a csodának a megóvásán tevékenykednünk, nem?
SzerencsĂ©re a rovarok megmentĂ©se Ă©rdekĂ©ben nem szĂĽksĂ©ges hĹ‘sköltemĂ©nybe illĹ‘ tetteket vĂ©grehajtanunk, mert a hĂ©tköznapi cselekedeteink számĂtanak. PĂ©ldául, hogy hagyjuk a termĂ©szetet, az Ă©letet működni a maga sokszĂnű mĂłdján a házunk körĂĽl, legalább a kertĂĽnk egy rĂ©szĂ©n.
Hadd virĂtson árvacsalán a bányászmĂ©heknek, szĹ‘je csak hálĂłját az aprĂł pĂłkocska a hosszĂş fűszálak között Ă©s a nĂĽnĂĽke lárvája is hadd kapaszkodjon fel a bĂĽkköny virágaira.
Inkább Ăgy vĂ©gzĹ‘djön a mese. A fűnyĂrĂł pedig csak pihenjen bent, a garázsban.
BolygĂłnk gazdag, sokszĂnű Ă©lĹ‘világának Ăłvása Ă©s megĹ‘rzĂ©se kiemelt tĂ©ma volt a Planet Budapest 2023 FenntarthatĂłsági ExpĂłn. A Your Planet elnevezĂ©sű kiállĂtáson az Ă©rdeklĹ‘dĹ‘k megtudhatták, hogy mikĂ©nt tehetnek lĂ©pĂ©seket egy fenntarthatĂłbb Ă©let felĂ©, hogy ilyen mĂłdon rĂ©szt vegyenek a termĂ©szet vĂ©delmĂ©ben.
Kiemelt kép: Canva