Kína felelős a világ összes üvegházgáz-kibocsátásának harmadáért, és úgy tűnik, ez 2025-ben érhette el a csúcsát.
2024 tavaszától a kínai üvegházgáz-kibocsátás stagnál, illetve egészen enyhén csökken, ez pedig már elég hosszú időszaknak tűnik ahhoz, hogy nagy bizonyossággal kijelenthessük: túljuthattak a csúcson. A Carbon Brief elemzése szerint a folyamat 2025 harmadik negyedévében is folytatódott. Mivel Kína a világ legnagyobb kibocsátója, ezért is rendkívül fontos, hogy csökkenjen az onnan származó üvegházgáz mennyisége. A National Geographic publikációja rámutat arra, hogy Kína 2030-ra tűzte ki célul, hogy üvegházgáz-kibocsátása eléri a csúcsot, azonban pillanatnyilag úgy tűnik, sikerült előrehozni a dátumot.
Kapcsolódó bejegyzések
Elképesztően magas Kína üvegházhatású gázkibocsátása
Egy friss jelentés szerint Kína több üvegházhatású gázt bocsátott ki 2019-ben, mint az iparilag fejlett országok együttvéve, beleértve az Egyesült Államokat is.
- Az elektromos áram iránti igény ugyan 6,1 százalékkal nőtt Kínában, ezt sikerült megújuló (szél- és nap-) energiából teljesíteni. A szélenergia 11 százalékkal nőtt 61 GW-nyi új erőmű üzembe helyezése révén, a napenergia pedig 46 százalékkal, 240 GW kapacitású új naperőmű révén.
- Kisebb mértékben nőtt a vízerőművek és az atomerőművek részesedése is az ország energiatermeléséből, emellett csökkent a széntüzelésű, ám nőtt a gáztüzelésű erőművek aránya.
- Némiképp a szénerőművek hatékonysága is nőtt, ez szintén csökkenti az energiaegységre számított kibocsátást.
- Mintegy 5 százalékkal csökkent a közlekedéshez köthető kibocsátás, részint annak köszönhetően, hogy nőtt az elektromos járművek részaránya.
- Csökkent az ingatlanok iránti kereslet, ennek hatására pedig mind a cementgyártás (és más építőanyag-gyártás), mind az acélgyártás visszaesett.
Kapcsolódó bejegyzések
Szupererős anyag üvegházhatású gázból? Ez a grafén!
Grafént állít elő egy angol cég tiszta technológiával a metánkibocsátás csökkentésére, ráadásul számos előnnyel jár az ipari felhasználása.
A vegyipar, a finomított kőolajtermékek ágazata és a műanyagipar azonban fokozta teljesítményét, ez mintegy 10 százalékos kibocsátásnövekedéssel járt. A műanyagipar nyersanyagainak nagy részét Kína még mindig importálja, ám a cél az, hogy ezeket is hazai forrásból állítsák elő. Egyelőre a közlekedési célú kőolajtermékek csökkenésével felszabadult kapacitást igyekeznek műanyaggyártásra fordítani.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a nyári időszakban sokkal jelentősebben nőtt a villamosenergia-igény az egész éveshez képest. Ez a szezonális hűtési (a légkondicionáláshoz kapcsolódó) igényekhez köthető, ami 10 év alatt harmadával lett magasabb. Egy árképzési jogszabály változása miatt (amely felgyorsította a 2025-ben átadott erőművek építését) valószínűleg lassulni fog a szél- és naperőművek építésének tempója, ami azzal járhat, hogy az energiaszektor kibocsátása kissé növekszik majd a következő években.
Nő továbbá a csomagolóanyagok felhasználása is. Ennek fő oka az online kereskedelem rohamos növekedése (2025 szeptemberéig 17 százalékkal!) és az étel házhoz szállításának egyre népszerűbbé válása. Ez utóbbi országon belüli probléma: nagyon sok az erre a célra felhasznált egyutas műanyag, például evőeszköz.
Kapcsolódó bejegyzések
Kína mérföldkőnek számító ígéretet tett
Először tettek konkrét vállalásokat, sokak szerint azonban ez még kevés.
A politikai célok, vállalások szerint Kína 2035-re a „kibocsátási csúcsnál” 7–12 százalékkal alacsonyabb kibocsátást tervez. Azonban sokan úgy vélik, hogy ahhoz, hogy ez reálisan tartható legyen, még inkább felfelé fogják tolni a kibocsátást, hogy később legyen miből fájdalommentesen csökkenteni. Mindezek fényében egyelőre igen távol vagyunk attól, hogy hosszú távú javulásról beszélhessünk, így a jövőben is bőven van tennivaló.
Fotó: Canva