Az Energiastratégia Intézet elemzésében az új generációs jogok és klímaperek kérdéskörét tanulmányozta.
Az elmúlt tizenöt évben a klímaváltozás elleni küzdelem új frontvonalai a bíróságokon nyíltak meg: mára világszerte közel 3000 klímapert indítottak, melyekben államokat és vállalatokat vonnak felelősségre a káros emissziók és az éghajlatváltozást súlyosbító politikák miatt. A változatos jogi eljárások – a „greenwashing” elleni támadásoktól kezdve a kormányok klímatervének mulasztásait firtató perekig – nem ritkán az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, és eddig soha nem látott módon teszik mérlegre a gazdasági, politikai és társadalmi érdekeket.
Kapcsolódó bejegyzések
Jogod van hozzá: klímaperek az egészséges környezetért
A klímaperek jelentős része emberi jogok megsértésére történő hivatkozással kerül a bíróságok elé.
A fiatal generációk és különböző civil szervezetek egyre bátrabban élnek a jog adta lehetőségekkel, hogy rákényszerítsék a döntéshozókat: tegyenek konkrét, hatékony lépéseket bolygónk és az eljövendő generációk védelméért. Eközben a bíróságok előtt zajló ügyek számos fontos alkotmányos és nemzetközi jogi kérdést is felszínre hoznak, például az egészséges környezethez való jog, a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi szerződések kapcsolatát illetően.
A klímaperek – legyenek akár a kormányok vagy a vállalatok ellen irányulók – mindinkább az éghajlat-politika alakítóivá válnak, és már most jelentősen formálják azt a jogi, politikai és társadalmi keretet, amelyben a következő évtizedek környezetvédelmi döntései megszületnek.
Az ENSZ Globális éghajlati peres ügyekről szóló 2023-as jelentése szerint az elmúlt 10-15 évben a nemzetközi és nemzeti szintű bíróságokon megdöbbentő mennyiségű klímaper indult. Több tucatnyi mérföldkőnek számító győzelem született világszerte, amelyekben kormányokat és vállalatokat próbáltak felelősségre vonni tetteikért.
Kapcsolódó bejegyzések
A jog fegyverével a jövőért: klímaper, mint lehetőség
Részletes elemzés arról, mi a klímaper, kik indítják, milyen esélyekkel. Nemzetközi kitekintés magyar vonatkozásokkal egy fajsúlyos témában.
A jelentés 65 országot érintve mintegy 2180 – ráadásul többnyire sikeres – klímapert azonosított, mára azonban ezek száma a Columbia Egyetem klímaperekre szakosodott adatbázisa alapján közel 2800-ra tehető. Magyarország jelenleg 1 üggyel szerepel ezekben a kimutatásokban. A klímaperek jelentős része emberi jogok megsértésére történő hivatkozással kerül a bíróságok elé.
Megállapítható, hogy a nemzetközi szerződések és a nemzeti alkotmányok által védett emberi jogok, illetve az éghajlatváltozás elleni fellépés közötti kapcsolat egyre kézzelfoghatóbbá válik. Az emberi jogok minden fronton érzékelhető prioritása kapcsán egyre nagyobb figyelem irányul a bíróságokra, ideértve a nemzetközi jogi fórumokat is.
Az elemzés teljes terjedelmében az Energiastratégia Intézet publikációjában olvasható.
Fotó: Canva