Végre itt tavasz, hívogat a kert! A hosszú pihenőidő után lelkesen vetjük bele magunkat a szezonnyitó kerti munkákba, aminek hozadékaként bőséggel keletkezik zöldhulladék. Ennek kezelése nyűgöt okozhat, ha zsákolva, kötegelve kívánunk megszabadulni tőle. Ám van ennél sokkal egyszerűbb módszer is, amelyből tényleg csak profitálhatunk: ez a helyben történő komposztálás!

A komposztálás előnyeiről korábban már részletesen írtunk. A kertes házban élők számára igazi megváltás, hiszen képes elnyelni és átalakítani az egész éves kerti hulladékot. A komposztálással a természetes tápanyagkörforgást támogatjuk, végeredményként pedig olyan univerzális trágyát nyerhetünk, amellyel kiválthatunk minden egyéb kerti tuningot. Egy kiskerti komposztáló telepítésével évente több mázsa komposzthoz juthatunk, amely ingyen van. Kell ennél több? Ha eddig bizonytalan voltál, hogyan kezdj bele az otthoni komposztálásba, most mutatjuk a részleteket.

Kapcsolódó bejegyzések

Komposztálás a lakásban

Körüljártuk a beltéri komposztálók piacát a gilisztakomposzttól egészen a hightech beltéri komposztáló gépig.

Milyen komposztálót válasszunk?

Komposztálónak azt a helyet vagy eszközt nevezzük, ahová a szerves hulladékot gyűjtjük, és ahol a komposztérés végbemegy. A kínálatban szebbnél szebb kültéri ládákra bukkanhatunk, valójában azonban a külcsín a beltartalmat nem befolyásolja. Éppen ezért nem kell nagy beruházásban gondolkodnunk, hogy a komposztálás elméletét átültessük a gyakorlatba. Alább bemutatjuk a lehetséges opciókat, amelyekből igényeinkhez mérten válogathatunk.

Komposztálás prizmában: a minimalista megoldás

Ha épp csak belekóstolnál a komposztálás rejtelmeibe, ezt minden előkészület nélkül megteheted a kert egy hátulsó szegletében. Nincs más dolgod, minthogy a kerti és a konyhai hulladékot egy kijelölt helyre gyűjtsd. Az így felépített „kupac” az úgynevezett prizma. Hogy könnyen kezelhető legyen, legyen a szélessége 1 és 1,5 méter között, magassága pedig ne haladja meg a 1,5 métert! Előnye, hogy a komposzthalom így könnyen forgatható, bővíthető, hátránya, hogy a rágcsálók, háziállatok széttúrhatják. És valóban, léteznek ennél esztétikusabb és stabilabb megoldások is, főleg akkor, ha egy kis alapterületű pihenőkertben szeretnénk megvalósítani. A vidéki nagyszüleink hagyományait idéző „hulladékdomb” mindazonáltal kielégítő végeredményhez vezet, és ipari méretekben is hatékony segítség a szerves hulladék átalakításához.

Egyszerű komposztáló raklapból házilag

A használt raklap annyi mindenre felhasználható a ház körül, többek közt kiváló komposztáló is építhető belőle! Ehhez nincs másra szükség, mint négy egyforma méretű elemből összecsavarozni egy keretet, és kész is a tökéletes komposztáló! Ha a háztartásban kallódó anyagokból készül, csekély bekerülési költséggel megépíthető. További előnye, hogy megmarad a természetes talajkapcsolat, jól szellőzik, a hátránya viszont, hogy nehezebb forgatni, kinyerni belőle a végterméket. Segíthetünk ezen, ha lenyithatóvá tesszük az egyik oldalát könnyebb hozzáférést biztosítva. Praktikus rögtön kettőt készíteni belőle, így míg az egyik komposztérlelőként dolgozik, a másik komposztgyűjtőként funkcionálhat.

Kapcsolódó bejegyzések

Ne dobd ki a héját!

Ugyan a legtöbb zöldség és gyümölcs héja komposztálható, nem mindenki tart otthon erre a célra szolgáló tárolót. Ráadásul az, akinek nincs kertje, nehezen is tudná hasznosítani a komposztot. No, de mi a teendő, ha nem tudunk vagy nem akarunk komposztálni, viszont a kukába kerülésnél jobb sorsot szánnánk a megmaradt héjaknak?

Zárt műanyag komposztláda

Barkácsáruházakban hozzájuthatunk ránézésre egészen profi műanyag komposztérlelőhöz, amely azonban egy kezdő komposztmester számára legalább annyi hátránnyal, mint előnnyel bír. Tény, hogy esztétikusabb, mint a komposzthalom, és általában újrahasznosított műanyagból készül (de azért mégiscsak műanyag). Ugyanakkor zárt rendszer, alulról nem érintkezik a talajjal, ezért nagyobb körültekintést igényel, hogy mi és hogyan kerüljön a tartályba. Kevésbé szellőzik, de az időjárás viszontagságainak ellenáll. Az érett komposzt kinyerése sem mindig egyszerű egy ilyen tartályból, hiába nyitható alul, a föld tömörödik, ráadásul a jótékony talajmunkásaink sem tudnak egykönnyen tanyát verni benne. Mindazonáltal drága is, de cserébe dekoratív.

Szétszedhető fa komposztkeret

Ár-érték arányban a legjobb megoldás, amikor kezdőként belevágunk a komposztálás kalandjaiba. Megjelenésében hasonló a raklapból épített kerethez, ám az előnye az előbbivel szemben, hogy igény szerint szintről szintre visszabontható, majd újraépíthető, így könnyen kinyerhetjük belőle az érett komposztot. Az összeállításához semmilyen szerszámra nincs szükség, az elemek stabilan egymásba illeszthetők, csak arra figyeljünk, hogy sík terepre telepítsük. Ha szeretnénk megnyújtani az élettartamát, célszerűen kezelhetjük felületvédő anyaggal, ám belülre kizárólag természetes favédő szert (pl. tungolajat, lenolajat) használjunk, ne érintkezzen vegyszerrel a komposztunk! Fél-egy köbméteres űrtartalommal forgalmazzák, érdemes ezeket is párosával beszerezni (egy érlelőt és egy gyűjtőt) kertünk kapacitásához igazítva.

Hol helyezzük el a komposztálónkat?

A komposztláda vagy a prizma helyét kertünk árnyékos vagy félárnyékos részén jelöljük ki, sík területen! A telepítés során maradjon meg a talajkapcsolat, hogy a jótékony talajlakó élőlények könnyedén bejuthassanak majd a komposztálóba (tehát ne betonra, térkőre telepítsük)! Érdemes úgy elhelyezni, hogy minden évszakban jól megközelíthető legyen, de mivel nem feltétlenül lesz a kertünk éke, nem kell központi helyet kapnia. Legyen viszont körülötte elegendő mozgástér az érett komposzt kinyeréséhez, a fel nem használt nyersanyagok tárolásához!

Kétfunkciós komposztáló

Mint fentebb már említettük, érdemes párosával telepíteni a komposztálókat. Hogy miért? A komposzt érése egy évet is igénybe vehet, ez idő alatt ne halmozzunk több nyersanyagot a tárolóba, ha szeretnénk mielőbb növényi trágyával gazdagítani kertünket! Ha két gyűjtőhelyünk van, könnyebben menedzselhető a folyamat: míg az egyiket pihentetjük (ebben érik a komposzt), a másikba tovább gyűjthetjük a szerves hulladékot, az érett komposzt kinyerését követően pedig évente rotálhatjuk a rendszert. Ezzel a technikával folyamatos komposztutánpótlásról gondoskodhatunk, és hozzáférni is egyszerűbb a növényi trágyához. Ha elegendő hely áll rendelkezésünkre, a rendszer háromelemesre is bővíthető: egy gyűjtő, egy érlelő és egy a még fel nem használt érett komposzt tárolására.

Amennyiben csak egy komposztálónk van, és már túl vagyunk egy szezonon, úgy tavasszal „ássunk a mélyére”! Ha leszedjük a tetejéről a még le nem bomlott növényi részeket, az alján bizonyára megtaláljuk azt, amit kerestünk: az érett komposztot. Miután ezt kitermeltük, a szerves hulladékot halmozzuk vissza, majd erre gyűjtsük tovább a nyersanyagot, a következő évben pedig járjunk el hasonlóan!

Kiemelt kép: canva