



A LIFE Természet és Biológiai sokféleség alprogram az Európai Unió LIFE programjának egyik legfontosabb pillére, amely kifejezetten a természetvédelemre és a biológiai sokféleség megőrzésére összpontosít.
Az alprogram célja, hogy megállítsa az élőhelyek degradációját, támogassa a Natura 2000 hálózat működését, restaurálja a sérült ökoszisztémákat, és közvetlen beavatkozásokkal segítse a veszélyeztetett fajok túlélését és hosszú távú fennmaradását. Mindezt európai uniós jogszabályi környezetre vetítve az alprogram célja a madárvédelmi irányelv (2009/147/EK) és az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) végrehajtásának, továbbá a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló európai uniós stratégia végrehajtásának támogatása.
Az adja a LIFE program különleges státuszát a közvetlenül lehívható uniós források között, hogy ez az egyetlen dedikáltan természetvédelmi célokat finanszírozó európai uniós forrás. Különösen fontos ez azért is, mert Magyarország 21,4%-a Natura 2000-terület (1 994 830 hektár), ami valamivel magasabb az EU 18,6%-os arányánál. Emellett számos olyan faj él hazánkban (például a rákosi vipera, a pilisi len, az ürge), illetve olyan élőhelytípusokat találhatunk itt (például a különböző pannon gyepek), amelyekért Európa globális felelősséget vállal. Ezeknek a közösségi jelentőségű élőhelyeknek és fajoknak a védelmét támogatják a LIFE projektek.

Ezen felül a jövőben az EU természet-helyreállítási rendeletéből fakadó feladatok megvalósításában is kiemelkedő szerepe lehetne a LIFE programnak. A LIFE projektek tapasztalatai, eredménytermékei nemcsak közvetlenül segíthetik a rendelet céljainak elérését, hanem mintaként is szolgálhatnak a rendelet végrehajtása során megvalósítható intézkedésekhez. Az EU LIFE forrásai nélkül sok nagyléptékű helyreállítási és élőhelymegőrzési intézkedés nehezen lenne kivitelezhető.
Magyarország 2001 óta vesz részt aktívan a LIFE programokban, és idáig összesen 46 hazai koordinálású természetvédelmi LIFE projekt nyert el összesen közel 92,1 millió euró összegben európai uniós támogatást. A tavalyi évben kiemelten eredményes volt Magyarország, hiszen a négy beadott pályázatból mind sikeresen szerepelt. A hagyományos projektek hazánkban többnyire élőhelyfejlesztésre és fajmegőrzésre fókuszálnak, de voltak sikeres kommunikációs projektek is. Számos magyar projekt célozta és célozza a pannon szikes puszták megőrzését, helyreállítását. Emellett egyéb gyepterületek, valamint tölgyesek, folyami és ártéri élőhelyek is szerepelnek a LIFE projektek fókuszában. Több fajmegőrzési projekt irányult madárfajok (parlagi sas, szalakóta, kék vércse, túzok, kerecsensólyom), illetve zsákmánybázisuk megőrzésére a Kárpát-medencében.
Sikeres hagyományos LIFE projektre példa a rákosi vipera megőrzését célzó projekt, mely már a harmadik ilyen célú pályázat a faj védelme érdekében. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a korábbi két viperaprojekt „Best of the best” elismerést kapott (amit különösen példaértékű projektek nyerhetnek el), számos más magyar projekt pedig „Best” kategóriás lett, mint amilyen például az egyik parlagisas-védelmi projekt.

A hagyományos LIFE projektek mellett 2019 óta fut a pannon gyepek hosszú távú megőrzését célzó integrált projekt, mely stratégiai akciói miatt is kiemelt fontosságú az Agrárminisztérium számára. A projekt keretében kidolgozandó gyepstratégia reményeink szerint a gyepekre vonatkozó támogatások jövőbeli átgondolását, javítását is megalapozhatja. A stratégia a nemzeti természet-helyreállítási terv készítéséhez és végrehajtásához is hozzájárul majd, csakúgy, mint az integrált projekt keretében számos, gyepekhez kötődő faj védelmére kidolgozott fajmegőrzési terv.
A LIFE Természet és Biológiai sokféleség alprogram projektjeinek koordinálói főként az Agrárminisztérium háttérintézményei, a nemzetipark-igazgatóságok és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., valamint civil szervezetek, mint például a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület. A projektek partneri köre ugyanakkor nagyon széles: önkormányzatok, egyetemek, múzeumok is részt vesznek a projektekben.
Az Agrárminisztérium szakmai támogatással és önerővel is igyekszik segíteni a LIFE projektek megvalósítását, a rendelkezésre álló keret erejéig. A 2023-ban indult és 2026 májusig tartó LIFE kapacitásépítési projektben konzorciumi tagként fő célunk, hogy még több nyertes magyar LIFE projekt szülessen. A projekt keretében évente információs napot szervezünk, és projektíró, projektmanagement és pénzügyi képzésekkel segítjük a pályázókat, hogy minél jobb minőségű pályázatokat tudjanak benyújtani.
A magyarországi beadású pályázatok mellett számos külföldi koordinálású projektben vesznek részt hazai szervezetek. Ilyen például a jelenleg futó, a kislilik-élőhelyek hálózatának kialakítását célzó projekt vagy a 2024-ben indult csíkosfejű nádiposzáta-populációk helyreállítására irányuló projekt, melyek hazánkban a Hortobágyi Nemzeti Park területét érintik. De említhetjük a „LIFE RESTORE for MDD” projektet is, amely az ötoldalú Mura–Dráva–Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum területét érinti, és az árterek természetes folyamataihoz való visszatérését, a mellékágak visszacsatolását és a ligeterdők helyreállítását célozza meg. Magyar részről a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a WWF Magyarország vesz részt a pályázat megvalósításában.

Ezek a programok nemcsak konkrét természetvédelmi eredményeket hoznak (élőhelyek helyreállítását, fajok állományainak stabilizálását), hanem növelik a hazai szereplők tudását, együttműködését és projektfejlesztési kapacitását, ami hosszú távon is erősíti Magyarország sikeres részvételét az EU természetvédelmi szakpolitikai céljainak megvalósításában.
Forrás: Magyar Fejlesztésösztönző Iroda
Kiemelt fotó: Canva