A denevérek világnapja kezdeményezést a Bat Conservation International (BCI) nevű szervezet hívta életre abból a célból, hogy a denevéreket megismertetése a nagyközönséggel és bemutassa az ökológiai jelentőségük. A kezdeményezéshez a Fővárosi Állat- és Növénykert is csatlakozott.
A denevérek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában. Egyrészt a rovarok gyérítésével segítenek a természetes egyensúly fenntartásában, másrészt a gyümölcsökön, virágporon és nektárokon élő denevérfajok számtalan növény beporzásáért felelnek. A kutatások szerint 67 növénycsalád van, melynek fő, esetleg kizárólagos beporzói a denevérek közül kerülnek ki és háromezernél is több olyan növényfaj ismeretes, amelynek magjait elsősorban denevérek hordják szét.
A világon 1400 fajuk ismert, melyből Európában 46 fajuk őshonos, ebből 28 Magyarországon is előfordul. Hazánkban elsősorban a téli pihenésük alatt megzavart állatok kerülnek veszélybe, ahogy korábban már mi is írtunk róla. A télen végzett építkezési munkálatokkor ugyanis előfordul, hogy egy-egy védett telelőhelyük napvilágra kerül, az állatokat pedig már semmi nem védi a zord időjárástól, új telelőhelyet pedig ilyenkor már nem tudnak keresni.
A denevérekkel kapcsolatos természetvédelmi munkából a budapesti állatkert is kiveszi a részét, elsősorban a magyarországi fajok segítségre szoruló egyedeinek mentésével. Évről évre több száz denevér kerül be az intézmény vadállatmentő központjába, ahol 2020-ban például 11 faj 398 egyede kapott második esélyt e munkának köszönhetően.
Az állatkert vadállatmentő központjában a telelésben megzavart denevéreket átteleltetik, a sérült, beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat felnevelik. A cél, hogy a mentett állatok végül képesek legyenek emberi segítség nélkül is boldogulni és vissza lehessen engedni őket a természetes élőhelyükre.
A Fővárosi Állat- és Növénykert a segítségre szoruló hazai denevérek mentése mellett a denevérek állatkerti bemutatását és a velük kapcsolatos ismeretterjesztést, szemléletformálást is fontosnak tartja. Ebben komoly hagyományokkal is rendelkezik az idén 155 éves intézmény, hiszen világviszonylatban is az elsők között, még 1912-ben kezdtek el denevérek tartásával, bemutatásával és szaporításával foglalkozni.
Nem csupán a bioszféra, hanem az ember saját közvetlen szempontjai miatt is fontosak a denevérek. Az általuk fogyasztott rovarok között bőven akadnak mezőgazdasági kártevők és olyanok is, amelyek az emberre is veszélyes betegségeket terjesztenek. Egyes közgazdasági számítások szerint a denevérek évente több mint 23 milliárd dollárnyi pénzben kifejezhető hasznot jelentenek a világ mezőgazdaságának és egészségügyének.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(MTI)