Magaságyás tavasz derekán – május eleji feladatok
Magaságyás tavasz derekán – május eleji feladatok

Kinél hogyan festenek most a magaságyások? Cseperednek a retkek, zöldellnek a levelesek, kígyózik a borsó? A szorgalmas kertészek netán már szüretelnek? Hamarosan bővül a kör, és további zöldségek nevelését is elkezdhetjük ágyásainkban, valamint fogyasztanivalóból is egyre több akad majd. Aki pedig csak most csatlakozik a veteményezők klubjához, ne aggódjon, még épp időben van, hogy felzárkózzon!

Magaságyás-jelentés április végén

Egy éve ilyenkor már javában szedtem a színes retekcsokrokat a magaságyásokból, és összejött a vegyes salátára való a rukkola, a bordáskel és a spenót zsenge leveleiből. Idén kicsit másképp alakult, mert csak lassan kúszik felfelé a hőmérő higanyszála (aztán újra és újra visszafordul). Az időjárás viszontagságaira vajmi kevés a befolyásunk, ha szabad ég alatt termesztünk. Ugyanakkor csüggedni nincs okunk: aki március óta szorgalmasan veteményez, a következő hetekben látványos fejlődést tapasztal majd. Jelenleg pedig következőképpen fest a helyzet.

Ha márciusban elvetettük, április végére kirajzolódtak a répa- és a petrezselyemsorok. (A legtöbb türelem ez utóbbi zöldségünkhöz kell, csírázási ideje három hét is lehet.) Ha sűrűn kelt ki, még várjunk az egyeléssel! A retek esetében is érdemes kivárni, amíg gumósodni kezd (a gumó felső csúcsa kikandikál a földből), és csak ezt követően ritkítsuk az állományt! De próba-szerencse alapon már csipegethetünk ki közülük, pár apró szemű termés bizonyára lapul a föld alatt! A kihúzott növénykéket pedig elfogyaszthatjuk szőröstül-bőröstül, ugyanis a retek levele is ehető! Ha van még helyünk az ágyásokban, vessük újra a retket két-három alkalommal május végéig, hogy folyamatosan szedhessük majd a friss, roppanós szemeket! A májusban ültetett retek már tényleg hónapos retek lesz, becsszó.

Retek, spenót, újhagyma és saláta az ágyásokban. Idén áprilisban hidegebb volt, így pici lemaradásban van a természet, szóval nem vagyunk elkésve, ha még csak most rakjuk el a retkeket.

A levelesek is egyértelműen növekednek. A tépősaláta és a rukkola esetleg már szüretre érett. A spenótból – ha még nem is jön össze egy főzelékre való – de vitaminpótlásképp már csipegethetjük a nyers leveleket. Ha a fejes salátánk túl sűrűn kelt ki, szétültethetjük őket, a tépősalátát azonban nem kell ritkítani (csak a fogyasztásával). Kiváló csemege még a friss hagymaszár, ha nem szeretnénk mindegyikből fejet nevelni, élvezzük a zsenge tavaszi ízeket salátába, pirítóshoz!

Ha február végén, március elején elvetettük a borsót, indáikkal már keresik a kapaszkodó pontokat. Magaságyásban nem kell őket karózni, de segíthetünk nekik megtalálni a helyes irányt: a sorok mellé hosszában húzzunk ki nekik madzagot, és tereljük az ágyás szélei felé őket. Már amennyiben az ágyás szélére kerültek. Egyéb esetben két zsinór közé szorítsuk be a sorokat. A borsó szépen fejlődik a hűvösebb időben, így ő most igazi meglepetés versenyző. Ha nagyon türelmetlenek vagyunk, és dézsmálnánk már az ágyásokból, a borsólevél is kiváló csemege! Ízében az édes, zsenge borsóhoz hasonlatos. Amíg a növényke pici, azért csak csínján, ne menjen a fejlődés rovására!

A borsót segítsük a kapaszkodásban, tereljük az ágyás széle felé!

Mit vethetünk még ilyenkor a magaságyásokba?

Aki csak most kapcsolódik be a veteményezésbe, ne aggódjon, még nincs veszve semmi! Továbbra is ültethető az elővetemény: salátafélék, retek, spenót, sóska, cékla, hagymafélék, sárgarépa, karalábé. Utolsó pillanatban elvethetjük még a borsót is, valamint a petrezselymet. A türelmetlen kertészek számára több sikerélményt tartogat a mostani időszak, amikor már a hőmérséklet is megfelelő, és még szórványos öntözést is kapunk! Továbbra is ültessünk sűrűn, váltakozó sorokba, 10-15 centis sortávolságokra! Legyünk tekintettel a fejlődő növények habitusára és a jószomszédi viszonyra!

Vessük a magokat sűrűn, váltakozó sorokba! Az ágyások szélére védőnövények (bársonyvirág, sarkantyúka, körömvirág) kerülhetnek. 

Kiültetésre felkészülni: eddzük a palántákat!

Ha belevágtunk a kalandba, és az ablakpárkányunkból átmenetileg palántaneveldét kreáltunk, növényeinket kezdjük felkészíteni a kiültetésre! A paradicsompalántáknak mindjárt eljön az idejük, az ágyásokba kerülhetnek! Ha eddig nem tettük, szoktassuk őket a szabadba! Tegyük őket napos, de szélvédett helyre, fokozatosan szoktatva őket a kinti klímához! Ha éjszaka pár fokig csökken a hőmérséklet, vigyük őket be, de a cél az, hogy kiültetés előtt már 24 órákat kint töltsenek! Ne féltsük őket túl, árt a kondijuknak! Szoktassuk őket a légmozgáshoz is! Az igazán gondos kertészek a palánták simogatásával imitálják a szelet… De az is elég, ha a párkányon csücsülve rájuk nyitjuk az ablakot.

palántanevelés
A teraszon napfürdőző fejlett palánták.

Amúgy a március elején elvetett (folyton növő) paradicsomok már egyébként is akkorák, hogy lassan kiszorítanak bennünket a lakásból. Bátrabb kertészek ezt nem engedik, és már az ágyásaikban tudják őket. Talán nekik van igazuk. A közepesen bátrak (pl. én) a teraszra száműzik a terebélyes kolóniát.

A paprika- és padlizsánpalántáinkat kicsit jobban félthetjük. Ők még ránézésre is kiskorúak. Lassabban fejlődnek, még elférünk tőlük, de napközben már őket is kitehetjük! Éjszakára azonban menekítsük be őket. A kiültetésükkel még várhatunk pár hetet. (Ám vannak bátor kertészek, akik már őket is kiültették.)

Januárban vetett spenót és saláta az ágyásokban. A saláta szétültetésre vár, a foghíjas sorokat töltjük fel vele.

Készítsünk csalánlevet!

A magaságyások biológiai kiskertek, nem szerencsés vegyszerekkel beavatkoznunk a folyamatokba. Ám természetes kondicionálószert használhatunk! Főképp a hamarosan az ágyásokba kerülő paprika- és paradicsomnövénykéinkre gondolva most tökéletesen alkalmas az idő arra, hogy trágyalevet készítsünk nekik! Végre van csapadék! Fogjunk fel esővizet, és vágjunk bele csalánt bőségesen (szárastul, levelestül, kesztyűben…), kb. 1 kiló csalánt 10 liter vízhez! A legjobb, ha van a kertünkben vagy az udvarunkon. Ha nincs, legyünk szemfülesek, és szedjünk egy csokorral, lehetőleg tiszta helyről. Ne használjunk fémedényt az ázalék készítéséhez! A levet kevergessük naponta, és a csalán lassan erjedni kezd. Erről a kellemetlen szaga árulkodik majd. Ha elmúlik a bűz, a csalánlevünk elkészült, felhasználható (ez kb. 2-3 hét után következik be). Vízzel hígítva (kb. tízszeres arányban) adagoljuk palántáink tövéhez a kiültetés után. Nagyon hálásak lesznek érte.

1 kg csalánból hígítva 100 liter csalánlevet készíthetünk.

További zöldségfélék vetése a magaságyásokba

Májusban újabb zöldségekkel gazdagodik a kínálat, érkezhetnek a babok és a tökfélék a magaságyásba! A káposztafélék széles kínálatából is tovább válogathatunk. Ha valami nem kelt ki, vessük újra! Most már bizonyára szerencsével járunk! A májusi veteményezésről részletesebben a következő cikkekben lesz szó.

search icon