Az áram-, és a földgázárak ingadozása miatt Magyarország a megújuló energiákra és a nukleáris energiára alapozza a jövőjét.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter, az új kiskunhalasi naperőmű átadásán azt mondta, a pandémia és az utána bekövetkezett háború bebizonyította, hogy az energiaszuverenitásnak nagy értéke van. Jelenleg 5600 megawattnyi naperőmű van Magyarországon, tavaly ebből 1600 megawattnyi új erőmű létesült. A 2030-as éves energiaszükségletének felét a Paks 1 és a Paks 2 erőművek fogják termelni, és ezek mellett a naperőművekre kell alapozni.
Lantos Csaba szerint a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra kétszázezer háztartási napelem települjön, majd hozzátette: ez már most teljesült, a kitűzött időpontig a háromszázezret is elérheti ez a szám. Megemlítette a Napenergia Plusz Programot is, amelyről azt mondta: már csaknem 24 ezer háztartás pályázott a támogatásra.
A fejlesztés mellett fontos az energia tárolása is, ennek egyik módja az akkumulátorokban való tárolás – hívta fel a figyelmet a miniszter. Lantos Csaba kiemelte: épülnek még naperőművek, de emellett az elkövetkező évek támogatáspolitikájában lényeges rész lesz az energiatárolásra vonatkozó beruházásnak is. A kormány határozottan a zöld, fenntartható energia fejlesztésének és tárolásának irányába szeretne elmozdulni.
A villamosenergia-termelő az előzetes számítások szerint több mint 34 ezer háztartás éves áramszükségletét képes majd fedezni. Az erőmű átlagosan 2400 napsütéses óraszámmal számolva évente 85,5 gigawattóra (GWh) villamosenergiát termel, ezzel 22,9 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el.
A zöldenergiára való átállás a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a hazai energetikai szektor számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
Fotó: Canva