Nézz online magyar természetfilmet!

A Netflix nemrég mutatta be Seaspiracy (A fenntartható halászat valódi arca) című dokumentumfilmjét, amelyről mi is beszámoltunk, és bizony érték kritikák túlzásai miatt. De nem kell online tartalomgyártóra előfizetnünk, ha minőségi természetfilmet akarunk nézni a vizekről és élővilágukról. Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes jóvoltából a Youtube-on HD-minőségben ingyen nézhetünk remek természetfilmeket. Ezek ráadásul hazánk közvetlen közelünkben lévő vizeiről szólnak. Jöjjön egy kis hazai filmajánló.

Szendőfi, az egyszemélyes stáb

Szendőfi Balázs jó úton halad afelé, hogy elnyerje a „magyar vizek David Attenborough-ja” címet. A fiatal, 42 éves rendező igazi polihisztor. 10 éve a Magyar Haltani Társaság tagja, kommunikációs munkatársa, halkutató, nem mellesleg Artisjus-díjas zenész és természetfilmes. 2015-ben jelent meg Budapest halai című első filmje. Ezt azóta további 3 követte. 2018-ban a Hegyek-völgyek halai, amely a szlovák sebes patakok vízi faunájába enged betekintést. 2019-ben a Tisza-tó pezsgő hal- és madárvilágáról forgatott filmet A szőke tó – A Tisza-tó 6 évszaka címmel. 2021 márciusában megjelent alkotása, az RSD – A marasztalt folyó a ráckevei holtág rejtett színfalai mögé kalauzolja a nézőt (RSD: ráckevei–soroksári Duna-ág).

Bár vannak segítői, alapvetően egyszemélyes „stábként” dolgozik a felvételek és az utómunkák során is. Zenei múltjának köszönhetően maga írja a filmzenéket. Ez az alkotói összhang teszi igazán különlegessé filmjeit. Manapság sok lélegzetelállító természetfilm születik, ennek ellenére nem szükséges a nagyvilág alkotásai között keresgélnünk, ha érdekességekre vágyunk. Balázs munkáiból jól látszik, hogy olykor karnyújtásnyira van tőlünk a különleges állatvilág.

Egy előző interjúban elmondta, fontos számára a személyes hangvételű zene és narráció, amelyet szintén maga ír. Valamint feladatának érzi a helyi értékek védelmét. Első filmje nyomán természetvédelmi területté nyilvánították a Rákos-patak egyik szakaszát.

Vizeink a klímaváltozás indikátorai

A magyarországi halakról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedig természetvédelmi szempontból kiemelkedően fontosak. Azon túl, hogy élelmet jelentenek a madaraknak és számtalan emlősnek, a tápláléklánc csendes pillérei.

Ezenkívül a vizek ökológiája jelzi legkorábban a negatív változásokat. A halak egyben indikátorai is a klímaváltozásnak. Például a felmelegedés nyomán már évekkel ezelőtt elkezdődött bizonyos halfajok élőhelyének északabbra tolódása, ugyanezt a szárazföldi emlősök kapcsán csak most vették észre a kutatók.

Sajnos az ember hazánkban is visszafordíthatatlanul belenyúlt a halak élővilágába. Ez az 50-es, 60-as évekre vezethető vissza, amikor keletről és Amerikából gazdasági céllal invazív halfajták betelepítését kezdték meg. Már egy egész generáció nőtt fel úgy, hogy hazai fajtaként ismerheti a busát, az amúrt, a törpeharcsát, az ezüstkárászt, pedig ezek mind idegen fajok. És talán nem is hallottunk olyan őshonos halakról, mint a széles kárász vagy a csúszka, mivel ezeket az idegen fajok lassan kiszorítják, vagy már ki is szorították.

A halak védettségét nem pontosan úgy kell elképzelni, mint egyes nagyvadakét, amelyekből már csak néhány példány létezik. Ahol a veszélyeztetett kopoltyúsok megtalálhatóak, ott általában nagy egyedszámban élnek. A problémát az élőhelyük visszaszorulása jelenti. A filmekben láthatunk őshonos ritkaságokat, amelyek pici tavakba szorultak vissza az invazív fajok elterjedése miatt.

A marasztalt folyó

Mind a négy film elérhető a Youtube-on, ajánlom őket megnézésre. Véleményem szerint A Tisza-tó hat évszaka és az RSD – A marasztalt folyó sikerült a legjobban, melyek közül hozzám az utóbbi, a ráckevei Duna-szakaszt bemutató film áll közelebb. Szerintem ebben a filmben érett legjobban össze a zene és a képi világ, valamint a dramaturgia. Majdnem elelejtettem, hogy természetfilmet nézek, olykor nevettem, máskor izgultam, mi történik a bemutatott állatokkal.

Elkészítése utómunkával együtt két évet vett igénybe, a forgatás 2019 áprilisa és 2021 februárja között zajlott. A 151 forgatási nap alatt több mint 5 terabyte nyersanyag született. Szendrőfi azt is elmondta, hogy nem szereti a beállított képeket és az előre megszerkesztett forgatókönyvet. Máté Bencéhez hasonlóan maga járja be a terepet, és választja ki leshelyeit.

A Duna élővilága nagyon sokszínű, az őshonos halak 80–90%-a megtalálható benne. Bár néha koszos, halott folyóként gondolunk rá, mára már ez nem igaz, mivel a nehézipar visszahúzódása óta a vízminőség is javul. A Duna a maga 2 860 km-ével Európa második leghosszabb folyója, egyben a leginkább nemzetközi is, mivel négy ország fővárosa fekszik a partján.

Magyarországi szakaszán lelassul a folyása, így lerakja a hordalékát, és szigeteket képez. Ilyen hordaléksziget a 48 km hosszú Csepel-sziget is. A szigetet körülölelő folyónak a keskenyebbik ágán a sodrás felgyorsult, ám a soroksári ág mindkét végét mesterséges zsilippel zárták le a 20. század elején. Így ezen a részen állandó vízszintű, árvizektől mentes, tószerű ág keletkezett az elmúlt 100 év során. Páratlan természeti közössége alakult ki, amely számtalan régi halfajtát fogad magába. A „marasztalt” név is innen ered, a zsilipek marasztalják a folyót.

A soroksári–ráckevei Duna-ág partja népszerű a lakosság körében. Beépítettsége meghaladja a Balaton partszakaszáét, ám míg a Balaton vízfelülete hatalmas, addig a Duna csak 30–80 méter széles. Úgy tűnik azonban, hogy az élővilág megszokta az ember közelségét, és a szürke gém vagy a rétisas jobban biztonságban érzi magát a szűkösebb, de természetes közegben, mint egy mezőgazdasági művelés alá volt szántón.

Kapcsolódó bejegyzések

Évtizedekig tart majd, mire teljesen helyreáll a Ráckevei-Duna

Hamarosan megindulhatnak a rekultivációs munkálatok Szigetszentmiklósnál a Ráckevei-Dunán, ahol decemberben két alkalommal is hatalmas mennyiségű olaj jutott a folyóba elképesztő károkat okozva.

Kakukkok harca közvetlen közelről

A film két háromnegyed órás részből áll. A részek összesen tíz fejezetre vannak bontva, amelyek nagyjából követik az évszakokat, középpontjukban egy állat vagy egy esemény áll. Pedagógusoknak is ajánlom, mert a rövid fejezetek feldolgozását akár általános iskolában is fel lehet adni egyéni prezentáció készítése céljából, ami kicsit változatosabbá teheti az online oktatást.

Balázst a film elkészítésére a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség kérte fel, így betekintést nyerhetünk néhány valóban izgalmas mozzanatba. Az egyik fejezetben például pontyok és csukák mesterséges megtermékenyítését és telepítését láthatjuk.

Maga a rendező is kiemelte a 4. fejezetet, amely kakukkfiókákról szól. A közeli felvételeken nyomon követhetjük, hogyan eteti a mostohafiókát a szorgos sárgarigópár. Ezek a felvételek szakmailag is ritkák. Az egyik csúcspont az, amikor két kakukktojás kerül egy fészekbe, és a fészekfoglalóknak egymással is meg kell küzdeniük. A filmből tudtam meg, hogy egy kakukknak 15 tojása van, ezeket 15 különböző fészekbe rakja. Tehát 30 mostohaszülő neveli fel a fiókáit.

Személyes kedvencem a 3. fejezet, amely a fokozottan védett barna rétihéjáról szól, egy héjapárról és fiókáikról. Érzelemdús a madárpár végtelen gondoskodása. Rajtuk kívül – a teljesség igénye nélkül – láthatunk még gémfiókákat, vidrákat és hódot is.

Meg kell említenem még a lebegő hordalékok úszó lápjait. Ezek saját faunájú kicsiny tavak, amelyek a víz tetején lebegő hordalékszigeteken jöttek létre, élőviláguk pedig eltér a folyóétól. Páratlan kincsek ezek is. A zenét már dicsértem, de a narráció előtt is fejet hajtok. Reviczky Gábor kellemesen mély hangja kalauzol bennünket másfél órában.

Összegezve: mindenkinek ajánlom. Érdekes és érthető felnőttek és gyerekek számára is. Szerkesztése lehetővé teszi, hogy akár részenként nézzük meg. Garantálom, hogy rá fogtok csodálkozni arra, milyen különlegességek vannak karnyújtásnyira tőlünk.

Szendőfi Balázs további filmjei: