Összekapcsolódik a klímavédelem és a megélhetés a kongói esőerdőben
Összekapcsolódik a klímavédelem és a megélhetés a kongói esőerdőben

A Kongó-medence esőerdeje több szén-dioxidot nyel el, mint az Amazonas vagy a délkelet-ázsiai esőerdők, mégis jóval kevesebb figyelem irányul rá. Az évtizedekig polgárháború tépázta Kongói Demokratikus Köztársaságban az elmúlt években komoly erdészeti fejlesztések valósultak meg, részben az Európai Unió támogatásával, ezek pedig reményt kínálnak az esőerdő megvédésére éppúgy, mint a helybeliek megélhetésének biztosítására.

Oktatás az erdő védelmében

Amikor még az ország belga fennhatóság alatt ált, a Yangambi Rezervátum volt a világ legnagyobb esőerdei kutatóállomása. Most ezt próbálja feléleszteni a Nemzetközi Erdőkutatási Központ a kongói hatóságokkal karöltve. A projekt egyik fő célja a kutatás mellett a jövő erdészeti szakértőinek képzése.

Az euronews riportjából az is kiderül, hogy arra is komoly figyelmet szentelnek, hogy az iskolás gyerekek, mint a következő generáció, akik az erdők védelméért tehetnek, megfelelő képzést kapjanak a környezetvédelem fontosságáról.

A Kongói Demokratikus Köztársaság a legfontosabb környezetvédelmi helyszín Afrikában. Ez a megoldások országa. Egy hatalmas ország óriási erdőkkel. Ez a tényező a lakosság fejlődése és a bolygó megőrzése miatt is fontos.

– mondta a riportban Jean Marc Chataigner, az EU kongói nagykövete.

Az agrárerdészet megélhetést ad és védi az erdőt

A projekt egyik fő célja az erdőirtás megfékezése. Ennek érdekében ötvözik a mezőgazdaságot az erdészettel, és a mára leromlott talajú termőföldeken gyorsan növő, nitrogén-megkötő akácfákat ültetnek. Ezek a fák egyrészt újra termékennyé teszik a talajt, másrészt védelmet nyújtanak a közéjük ültetett kultúrnövények számára.

Ezen felül tűzifát is nyújt a helybéliek számára, akiknek többé nem kell az esőerdő fáit kivágni a tüzelőért. A projekt keretében egyébként egy áramot termelő biomassza erőmű építését is vizsgálják.

A mintaprojekt 5500 hektáron, 260 család bevonásával zajlik, akik pálmaolajat, maniókát, gabonaféléket vagy hüvelyeseket termelnek az akácok árnyékában, sőt többen a méhészkedésbe is belefogtak. A projekt lehetővé tette a gazdálkodók számára, hogy megtízszerezzék a jövedelmüket.

Megváltozott az életem, hiszen korábban vásároltam az ételt, a maniókát. Ezelőtt pénzre volt szükségem ahhoz, hogy megvegyem, de most nem kell. Kimegyek a földekre, learatom, és még keresek is vele.

– mesélte a riportban Judith Makasi Kazwala gazdálkodó

(euronews)

search icon