Július végével megkezdődött a parlagfű virágzása, ami milliók életét keseríti meg. Ennek kapcsán megnézzük, milyen térképen követhetjük nyomon a pollenhelyzetet, hogyan jelenthetjük be a parlagfüves területeket. Lerántjuk a leplet a parlagfű gyógynövény mivoltáról, és praktikákat is kínálunk az ellene folytatott küzdelemhez.

2 millió ember szenved a parlagfűtől

Jelenleg több mint 33 millió európai szenved a parlagfűtől, és a kutatók előrejelzése szerint 2060-ra 77 millióra nő a megbetegedések száma az éghajlatváltozás miatt. A becslések szerint az EU allergiás asztmával kapcsolatos éves gazdasági terhe már eléri a 151 milliárd eurót is. Brutálisak ezek a számok, főleg, ha azt is számba vesszük, hogy az allergiaszezon hónapokig is eltarthat. Hogy hogyan növekedhet az allergiások száma? A globális felmelegedés elnyújtja, és egyre melegebbé teszi az évszakokat, így kedvez a polleneknek: a betegség egyre tovább tart majd.

Az sem elhanyagolható tény, hogy egyetlen növény akár egymilliárd pollent is termelhet szezononként, és ezek több mint ezer kilométert utazhatnak a szélben. Ráadásul kortól függetlenül, már óvodás korban is kialakulhat, de akár 40 év felett is. A genetika gyakran emlegetett oknak számít: ha a családban korábban volt beteg, akkor könnyen tovább is örökítheti az allergiát. Emellett van, akinek az immunrendszere érzékenyebb a pollenek által kiváltott immunválaszra. Amikor egy allergén, például a parlagfű pollenje bejut az arra érzékeny személy szervezetébe, az immunrendszer aktiválódik, és gyulladást okozó anyagok, például hisztamin szabadulnak fel, hogy segítsenek leküzdeni a betolakodót. Ezek a gyulladást okozó anyagok a betegség jellegzetes tüneteit is okozhatják.

De mik is ezek a tünetek?

A tünetek jellegzetesek, össze nem téveszthetőek. Hiszen szezonban érkeznek, és emiatt valószínűsíthető maga a megbetegedés. A leggyakoribb tünetek az alábbiak:

• orrfolyás,
• orrdugulás,
• orr- és szemviszketés,
• könnyezés,
• tüsszögés,
• torok- és bőrviszketés,
• ekcémás tünetek,
• csalánkiütés,
• bélrendszeri panaszok,
• kötőhártya-gyulladás,
• allergiás asztma.

Mondhatnánk, hogy ez akár egy sima megfázás is lehet, de a szezonalitása miatt könnyen kiszűrhető. Ha pedig valaki allergiától szenved, összetéveszthetetlenül jól ismeri majd ezeket a tüneteket.

A magyar lakosság 20–30 %-a küzd valamiféle allergiával. Ez a szám a fejlett országok adatait ismerve nem is túl magas. Méltán tekintik civilizációs betegségnek, hiszen ez az arány tőlünk nyugatra akár 40 % is lehet. A baj az, hogy az allergiások száma folyamatosan évente 2–3 %-kal nő, holott 50–100 évvel ezelőtt szinte ismeretlen volt ez a probléma.

Többféle statisztikával találkozhatunk, de – miután állandóan emelkedik az esetek száma – nehéz pontos helyzetelemzést végezni. Annyi bizonyos, hogy a parlagfű a legelterjedtebb, allergiát okozó növényünk. Jobban vagy kevésbé 2–2,5 millió ember küzd parlagfű-allergiával Magyarországon. Ez komoly egészségügyi költségekkel jár. Évente 40–50 milliárd forintot költünk különféle allergiagyógyszerekre, és ehhez még nem is tettük hozzá a további orvosi költségeket.

Sajnos a klímaváltozás sem kedvez a helyzetnek, mert az emelkedő hőmérséklet és az atmoszféra növekvő szén-dioxid-koncentrációja intenzívebbé és hosszabbá teszi a pollenszezont. Az allergiaszezon ma 10 nappal hosszabb, mint amilyen 1990-ben volt, és a fák, a füvek, a gazfélék 21 %-kal több pollent termelnek.

Invazív faj Amerikából

Ne becsüljük alá a parlagfüvet! Ma már majdnem az összes kontinensen megvetette a lábát, és ezzel egyre nagyobb ökológiai és közegészségügyi problémát okoz. Nem véletlen, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) a világ első 100 invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta. Hazánkban hozzávetőlegesen 5–700 ezer hektár a részben vagy egészen parlagfűvel szennyezett terület nagysága.

A parlagfű Magyarországon nem őshonos (invazív), először az 1920-as években jelent meg országunk déli részén, majd 1945 után kezdett el robbanásszerűen terjedni főként a gabonaszállító kereskedelmi útvonalak mentén. Mára az egész országban megtalálható, kiemelten a mezőgazdasági vagy a fiatal, nem művelt, parlagon hagyott területeken.

Az akár 2 méteres pollenbomba

Az ürömlevelű parlagfű vagy más néven parlagfű a fészekvirágúak közé tartozik. Kifejezetten meleget kedvelő növény. Európában csak egy fajtája gyakori, de őshazájában, Észak-Amerikában számos alfaja ismert. 20 cm-től akár 200 cm-ig is terjedhet a magassága. Egynyári növény, virágzása július végén kezdődik, és egészen októberig, a talaj menti fagyokig tart. Legintenzívebb időszaka az augusztus közepétől kezdődő, szeptember közepéig tartó néhány hét. Egyetlen növény 50–60 ezer magot is hozhat, amelyek akár 30–40 évig is csíraképesek. Egy egyed 2–8 millió pollenszemet termelhet, amelyek 100 km-es távolságra is eljuthatnak.

A parlagfűvel szennyezett területek nagyban kötődnek az ember tevékenységeihez, különösképpen a mezőgazdasághoz. A leginkább érintett területek a megritkult táblaszélek, a kiszáradt belvízfoltok, a parlagon hagyott vagy időszakosan nem művelt területek és az árokpartok. A városokban a növény az elhanyagolt építési területeken érzi magát igazán otthon. A parlagfű gyorsan megjelenik és gyorsan terjed. De ha egy területet huzamosabb ideig nem bolygatunk, megtelepszik rajta egy szélesebb növénypaletta, és az őshonos gyomok 3–5 év alatt képesek kiszorítani a parlagfüvet.

Ha nem irtod, fizethetsz!

Jogszabály írja elő, hogy amennyiben egy területen nagyobb mennyiségben fordul elő virágzó parlagfű, ezért a terület tulajdonosa vagy a bérlője felel. 2019-ben megszigorították a szabályt, és rövidítették a türelmi időt. A növény irtását már virágzása előtt érdemes megkezdeni. Otthon, a kertben hatékony megoldás a gyomlálás és a kapálás. Ha a kapa élével a gyökérnél sújtunk le, a növény nem hajt ki többet. Nagyobb területeken a kaszálás az egyedüli lehetőség. Itt viszont számítani kell arra, hogy viszonylag gyorsan és több hajtással nő vissza a növény, ezért az időjárástól függően évente 2–4 alkalommal is el kell végezni a munkát.

A Nébih munkatársai földi és drónos megfigyelést alkalmaznak, melyet kerékpáros felderítéssel egészítettek ki – első ütemben – a Balaton körül.

PBR Parlagfű Bejelentő Rendszeren keresztül mi is segíthetjük a munkájukat. A weboldalon vagy telefonos applikáción keresztül bárki jelezheti, ha szennyezett területet talált. A cél nem a besúgás, hanem az, hogy a lakosságot is bevonják a védekezésbe. Mivel a parlagfű jellemzően kevésbé forgalmas területeken burjánzik, felkutatása nehézkes.

De mit tehetünk? Egyre több alternatív megoldás jelenik meg, amely segíthet az allergia csökkentésében, átvészelésében. A jó hír, hogy már biológiai megoldás is van, mégpedig egy kis bogár formájában.

A parlagfű olajos-bogár fő tápláléka maga a parlagfű: könnyen felismerhető kb. fél centiméter hosszúságú, sárga, sárgásbarna színezetű, szárnyfedőin fekete hosszirányú sávok láthatók. Legfőképpen a parlagfüvön található, amelyen szabad szemmel is jól megfigyelhető. 

A gond persze ugyanaz vele, mint minden más betelepített, nem őshonos élőlénnyel: természetes ellenségek híján túl gyorsan is szaporodhat, zavart okozhat a kialakult egyensúlyban. Emellett parlagfű híján az olajos-bogár a napraforgóra is szemet vethet, így komoly károkat okozva a termésben.

A parlagfű ugyanis komoly problémát okozhat a jövőben: a klímaváltozás kedvezni fog a terjedésének, mert kifejezetten szereti a magasabb hőmérsékletet. Tehát a klímaváltozással a növény új területekre fog terjeszkedni, mert kedvez majd neki az élőhely, és a C02 is hatással lesz a pollen termelésre.

Amíg pedig arra várunk, hogy egy kis barna bogár segít-e a növény leküzdésében és az allergiás tünetek enyhítésében, íme néhány dolog, amit megtehetsz te magad is:

• Ha a környéken parlagfüvet látsz, jelentsd a helyi hatóságoknak. Ismerd meg a növény terjeszkedését.
• Ha az ingatlanodon van, eltávolíthatod, de ügyelj arra, hogy ezt kesztyűben tedd azt, és csak virágzás előtt, különben allergiás lehetsz.

Ha már allergiás vagy, a csúcsidőszakban a következőket teheted:

• Nézd meg a helyi pollenértesítőt, hogy megtudd melyek a legrosszabb napok.
• Napközben tartsd csukva az ablakokat, ilyenkor terjed a legtöbb pollen.
• Mosd gyakrabban a ruháid, az ágyneműid és a hajad, mert a pollen megragadhat benne.
• Fordulj orvoshoz vagy gyógyszerészhez, az antihisztaminok kapcsán, ha szükséges

Térképre került a parlagfű

A Nemzeti Népegészségügyi Központnak hála nemcsak országos, hanem regionális térképen követhetjük nyomon a pollenhelyzetet, és háromnapos előrejelzést is olvashatunk. (Természetesen nemcsak a parlagfűről kapunk információt, hanem a többi allergén növény pollenadatait is megfigyelhetjük.)

A figyelmeztetés 6 fokozatú skálán történik. A napokban még csak zöld fokozatú, tehát alacsony pollenszint várható. (Ez 10 db/m³ pollenkoncentrációt jelent, de ez az adat augusztusra helytől függően több ezer is lehet.)

A nagy kamu: a parlagfű mint gyógynövény

Az első tévhit, amellyel le kell számolnunk, a növény nevéből ered. A parlagfű latin neve Ambrosia artemisiifolia. Ez alapján sokan tévesen az ókori görög istenek ambróziájával hozzák kapcsolatba. Pedig semmi köze nem lehet hozzá, mivel Európában csak a 18. században jelent meg, és nevét Carl von Linné, svéd természettudós adta. A név egyébként Szent Ambrusra utal.

Egy-két évtizede kapott szárnyra az a gondolat, hogy a parlagfű gyógynövény. Ez részben marketing fogás: számtalan parlagfű alapú készítményt dobtak piacra ezt a hullámot meglovagolva. Az interneten olyanokat is lehet olvasni, hogy vértisztító, gyulladáscsökkentő és májvédő hatású gyógynövény. De ennek nincs alapja, hiszen még az őshazájában sincs az alkalmazott gyógynövények listáján, nemhogy Európában.

Dr. Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa elmondta, hogy egy másik tévhit is létezik: ha a növényt fogyasztjuk, ezzel csökkentjük az allergiánkat. A valóságban ilyen immunizálás nem működik!

Az is probléma, hogy semmiféle tapasztalatunk és ismeretünk nincs arról, hogy milyen hatással van az emberi szervezetre a parlagfű rendszeres fogyasztása. Ezt felismerve a Szegedi Egyetem kutatói elsőként végeztek kísérletet patkányokon. 28 napig etettek patkányokat különböző mennyiségű parlagfűvel. És bár szabad szemmel nem észleltek változást, a leletekből enyhe agy- és vesekárosodást olvastak ki. A kutatók nem jelentették ki, hogy a növény fogyasztása az emberre is ártalmas, mert ehhez jóval több tesztre lenne szükség. De egy biztos: nem a legbölcsebb gondolat parlagfüvet fogyasztani, se nyersen, se teaként. Azért sem, mert kötelezően irtandó növényről van szó, amelynek termesztése és forgalmazása törvénybe ütközik.

Kapcsolódó bejegyzések

Új biológiai védekezéssel kísérleteznek magyar kutatók a parlagfű ellen

A kutatók várakozásai szerint a parlagfű olajosbogár hatékonyan ritkíthatja az allergiások számára komoly problémát okozó gyomnövényt.

Pár tipp az allergiaszezonra

Sajnos nem létezik egyetlen hatásos gyógymód az allergiára, így több módszert kell egyszerre alkalmaznunk. Ha az eset súlyos, érdemes orvoshoz fordulni, hogy a későbbiekben még a tünetek jelentkezése előtt el lehessen kezdeni a megfelelő gyógyszer alkalmazását.

• Éjjeli szellőztetés: A parlagfűpollen koncentrációja reggel 5 és 10 között a legmagasabb, így a lakásunk szellőztetését inkább az esti vagy az éjjeli időszakra ütemezzük!
• Lőttek az udvari teregetésnek: A kint száradó ruhák sok pollent felfognak, így ha nem akarjuk a lakásunkba hurcolni őket, egy ideig kerüljük az udvari ruhaszárítást!
• Otthon le a ruhával: Kinti környezetben a ruhánkra és a hajunkra számtalan pollen kerül. Ha ezeket nem akarjuk átvinni a nyálkahártyánkra, hazaérkezés után már az előszobában öltözzünk át, és naponta mossunk hajat! Tisztítsuk házi kedvencünk szőrét és tappancsát is!
• Az eső most jó barát: Ha mégis túráznánk, vagy kerti partit tartanánk, ezt érdemes zivatar utáni időszakra tervezni, ilyenkor kisebb a pollenkoncentráció.
• Védd a szemed: Szabadban és sportoláskor viseljünk napszemüveget vagy sportszemüveget! Ezzel is kevesebb pollen kerül a szemünkbe.

+1 Az sem mindegy, mit eszel: Sajnos keresztallergia is előfordulhat. Ilyenkor bizonyos ételek fogyasztása viszkető, égető érzést okoz a szájüregben. Parlagfűre allergiásoknak főként a görögdinnye, a sárgadinnye, a paradicsom és az uborka okozhat ilyen tüneteket. (További tanácsokat itt találsz.)

Emellett az immunterápia is jó megoldás lehet bizonyos esetekben. De mi is ez és hogyan alkalmazzák?

Elsősorban poratka és parlagfű-allergia esetén alkalmazzák, de más allergiás betegségek esetén is hatásosnak bizonyul. Ha súlyosak a tünetek, komoly ekcéma vagy asztma alakul ki, sokan az immunterápia felé fordulnak.

Kezelés előtt pontos allergénvizsgálatot végeznek, amely bőrteszt vagy laboratórium alapján történik elsősorban. Injekciós vagy tablettás formában is történhet a kezelés, ez a beteg és az orvos közös megegyezésével dől el. Az injekciót hatásosabbnak mondják, azonban több a mellékhatás is, valamint ezt az orvos adagolja, nem úgy, mint a tablettás megoldást.

Az adagolás változó, azonban a dózist folyamatosan emelik, a terápia 3-5 évig tart. Parlagfű esetén lehet csak a szezon alatt is igénybe venni, de akár egész évben is.

Tehát vannak megoldások a parlagfű-allergia kezelésére, azonban érdemes minden esetben alaposan tájékozódni, mielőtt belevágnál valamilyen kezelésbe!