2026. február 25-étől már harmadik alkalommal rendezik meg a Planet Budapest fenntarthatósági expót, amelynek kísérő programjai egy hónapon át várják majd a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban.
Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy a rendezvény egy része az általános és a középiskolásokat célozza majd, de része egy klasszikus expó is, ahova kizárólag magyar vállalkozókat várnak. Az expó célja, hogy a magyar vállalkozók bemutathassák a fenntarthatóság témakörébe tartozó termékeiket és szolgáltatásaikat.
Kapcsolódó bejegyzések
Bejelentették: Jövőre újra megrendezik a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági fesztivált
A 2026. február végén immáron harmadik alkalommal megrendezendő Planet Budapestnek a Vasúttörténeti Park ad otthont.
Áder János a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott „Merre tart a világ? Mit tehetünk?” című fenntarthatósági előadásában bemutatta a hagyományos közgazdaságtan és a fenntartható fejlődés közgazdaságtana közötti különbségeket. Kiemelte, hogy míg a hagyományos közgazdasági szemlélet kizárólag a GDP-ben méri a gazdasági növekedést, addig a fenntartható fejlődés közgazdaságtanát képviselők számolnak a gazdasági tevékenységek társadalmi, gazdasági, egészségügyi és környezeti hatásaival is.
Ehhez kapcsolódóan jelezte, hogy Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia, a Makronóm Intézet és a Hétfa már megalkottak egy olyan új módszertant, amely a gazdasági tevékenység mellett a humán, a társadalmi és a környezeti változásokat is méri. Ezen felül felhívta a figyelmet a lineáris és a körkörös gazdasági modell közötti különbségekre is. Míg előbbinek a folyamatát a nyersanyag-kitermelés, -feldolgozás, -szállítás,- fogyasztás és a hulladékképződés adja, addig utóbbi lényege, hogy lehetőség szerint nincs túlfogyasztás, a hulladékot összegyűjtik, mert nem szemétnek, hanem újrahasznosítható nyersanyagnak tekintik.
Kapcsolódó bejegyzések
A világ GDP-jének 55%-a függ a természettől: az ökoszisztéma is a közgazdaság része
A jövő közgazdászainak edukálása mindannyiunk érdeke: nyitott, kritikus gondolkodású fiatalokra van szükség.
Áder János az interaktív előadásába bevonta a hallgatókat is, akik a kivetítőn megjelenő kérdésekre mobiltelefonjuk segítségével válaszolhattak. A volt köztársasági elnök egyik kérdése például az volt, hogy a világ teljes GDP-jének mekkora része függ közvetlenül a természetes ökoszisztéma-szolgáltatásoktól. Itt az 55 százalék volt a helyes megoldás.
Válaszában Áder János részletesen be is mutatta az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Ezek között vannak úgynevezett ellátó szolgáltatások – az élelmiszer-, a nyersanyag-, az ivóvízellátás –, valamint szabályozó szolgáltatások, amelyek a levegőminőség és a klíma szabályozásában játszanak fontos szerepet, de ide tartozik a víz körforgásának a szabályozása és a beporzás is. A volt államfő kiemelte, hogy a természettől erősen függő iparágak a globális GDP 15 százalékát, míg a természettől mérsékeltebben függő iparágak a globális GDP 37 százalékát adják.
Kapcsolódó bejegyzések
Gombák, giliszták és szén-dioxid-megkötés: a talajok jelentőségéről szólt az idei elnöki tanóra
A X. Fenntarthatósági Témahéten „Ássunk a mélyére! – A talaj élete” címmel tartott előadást Áder János a Szegedi Tudományegyetemen.
Áder János előadásában nagy hangsúlyt fektetett a talaj, a víz és a levegő állapotára is. Magyarországon egy hektár föld ára körülbelül 2,4 millió forint, de ez nem fejezi ki a valódi értékét. Az adott földterületen a későbbi gazdasági tevékenység eredményességét a talajban lévő élőlények sokasága határozza meg.
Fontos tudni, hogy a talajnak sokkal átfogóbb a szerepe annál, minthogy „élelmiszerrel lát el bennünket”, ugyanis szerepe van a víztisztításban, az éghajlat szabályozásában, a tápanyag körforgásában és a szénmegkötésben is. Ezt azért kell tisztázni, mert a helytelen földhasználat következtében a talaj degradálódik – mondta Áder János, hozzátéve azt is, hogy az ENSZ felmérése szerint mostanra a világ mezőgazdasági művelés alatt lévő vagy erdőgazdálkodás alá vont területeinek az egyharmada rossz minőségűvé vált.
Kapcsolódó bejegyzések
A víz érték! Hogyan tehetünk érte?
Víz nélkül nincs élet, az ember számára nélkülözhetetlen: biológiai, higiéniai, egészségügyi, közlekedési és termelési szempontból is.
A vízzel kapcsolatban ismertette, hogy Magyarország még azon országok közé tartozik, ahol vízbőség van, azonban a világ több mint 30 országa súlyos vízhiányban szenved, ami azt jelenti, hogy egy emberre vetítve a rendelkezésre álló víz évente kevesebb mint 500 köbméter. A két említett vízellátottsági szint között helyezhető el a vízstressz szintje: vannak területek, ahol az évente egy emberre vetített rendelkezésre álló víz mennyisége 1000 és 1700 köbméter között mozog. Áder János úgy véli, hogy a vízstressz a lakosság mellett hat a mezőgazdasági és az ipari tevékenységre is.
A levegővel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy csak az Európai Unióban évente 300 ezer ember hal meg a légszennyezés következtében. A fenntarthatóság azt jelenti, hogy „olyan módon gazdálkodunk, annyi erőforrást élünk fel, úgy elégítjük ki a szükségleteinket, hogy ez nem veszélyezteti a következő generációk szükségleteinek kielégítését” – fogalmazott előadásában Áder János.
(MTI)
Fotó: Canva