A platinát legtöbben egy igen drága fémként ismerhetjük, amelyet többek között ékszerek készítéséhez használnak. Sokan nem tudják azonban, hogy a platina akár az életünket is megmentheti, sok rákellenes gyógyszer tartalmazza különféle komplexekben (egyéb fémekkel egyetemben).

Mit érdemes tudni a platináról? Milyen módokon vehetjük fel a versenyt a rákkal? Hogyan lehet alkalmazni a platinát a rák legyőzésére? Milyen hatása van a környezetre? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Platina, az egyik legértékesebb fém

A platina (Pt) rendkívül értékes átmenetifém. Előnyös tulajdonságai közé tartozik többek között magas olvadáspontja, korrózióállósága és kémiai ellenálló képessége. Szinte semmi nem képes feloldani, egyedül a királyvízben (a salétromsav és a sósav 1:3 arányú elegyében) oldódik. Akit érdekel, a következő linken megnézheti a folyamatot.

Nagyjából harmincszor ritkább, mint az arany. Ez így leírva nem feltétlenül hangzik soknak, de ha például egy úszómedencét teletöltenénk az eddig összesen kibányászott platinával, az alig érné el a bokánkat, míg az arannyal három medencét is meg lehetne tölteni. Leggyakrabb felhasználási területei közé tartozik a járművek katalizátorában történő hasznosítása, illetve ékszerekben is gyakran találkozhatunk vele.

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan hatnak életünkre a gyógyszerek? – I. rész

Egyrészről modern korunk áldása, másrészről átok. Bemutatjuk, milyen típusú gyógyszerek léteznek, és hogyan készülnek. Valamint a homeopátia létjogosultságát is körüljárjuk.

A rák elleni küzdelem eszközei

A rosszindulatú daganatok alapvetően háromféleképpen gyógyíthatók: műtéttel, kemoterápiával és sugárkezeléssel. Értelemszerűen a műtét során általában a daganat eltávolítása a cél, ezzel megakadályozva a terjedését és további károk okozását. Kemoterápiának nevezünk minden gyógyszeres kezelést, ebben az esetben legtöbbször infúziósan (ritkán tabletta formájában) viszik be a készítményt. A sugárkezelés nevéből is gondolható, hogy a rákos sejteket nagy energiájú sugárzásnak vetik alá, amely így képes megölni őket.

Platina a gyógyszerkutatásban

Sokan nem is gondolnánk, hogy a platina értékes alapanyaga lehet számos gyógyszernek. Az ilyen komplexekben a platina kétféle oxidációs állapotban lehet jelen, +II és +IV oxidációs számmal. A múltban több olyan platinát tartalmazó vegyületet fedeztek fel, amelyek aktivitást mutattak rákos sejtek ellen. A legelső ilyet Barnett Rosenberg amerikai tudós fedezte fel 1965-ben, amely a Cisplatin névre hallgat, és mai napig töretlen népszerűségnek örvend [1]. Nem véletlen, ugyanis nagy fokú hatékonyságot mutat a rákos sejtek elleni küzdelemben. A Cisplatin nagyjából 90%-os sikerességi rátával képes gyógyítani a hererákot és petefészekrákot, de alkalmazzák még melanoma ellen is, amely a bőrünkön kialakuló rosszindulatú daganat.

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan hatnak az életünkre a gyógyszerek? – II. rész

Világunk napról napra nagyobb mértékben fejlődik, ez hatványozottan igaz a gyógyszeriparra. Kutatók akár ebben a pillanatban is felfedezhetnek olyan molekulákat, amelyek segítséget nyújthatnak valamilyen eddig gyógyíthatatlannak hitt betegség leküzdésében. A rengeteg előállított gyógyszerrel kapcsolatban többekben felvetődhetnek a következő kérdések: Vajon milyen hatásuk van a környezetünkre? Hogyan fejtik ki hatásukat szervezetünkre? Miként próbálnak harcolni a gyárak a szennyező anyagok felhalmozódása ellen? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk választ.

A gyógyulás ára

Erős hátulütője lehet az ilyen gyógyszereknek a sok káros mellékhatás, ugyanis vesekárosodást, halláskárosodást eredményezhetnek, és a perifériás idegek romlását is okozhatják. Az évek során ezért is kutattak újfajta platina alapú gyógyszerek után, ennek eredményeként jött létre a Carboplatin és az Oxaliplatin, amelyek már kevesebb mellékhatást okoznak, és nehezebben alakítanak ki rezisztenciát velük szemben a rákos sejtek. Mégis mind a mai napig a Cisplatin a leggyakrabban alkalmazott készítmény kemoterápiás kezelés során, mivel összességében ennek vannak a legelőnyösebb tulajdonságai [2].

Hogyan képes elpusztítani a rákos sejteket?

A Cisplatint és társait intravénásan juttatják a szervezetbe, ahol a véráramból átkerül a sejtekbe. Itt hidrolizálódik (egy vízmolekulát vesz fel, miközben leadja klóratomjait), ennek köszönhetően pedig képes lesz bejutni a rákos sejtbe. Miután ez megtörtént, a vízmolekulát tartalmazó részeivel képes a káros sejt DNS-éhez kapcsolódni, ahol megakadályozza a reprodukcióját, szétroncsolja a sejtet, elősegítve ezzel a sejthalált [3].

A platina hatása a környezetre

A platina különböző fémtermékekben történő alkalmazásának jelenlegi tudásunk szerint nincs környezetkárosító hatása, viszont bizonyítottan káros lehet egészségünkre. Ironikus módon, a platinasók például növelhetik a rák kialakulásának kockázatát. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a platina sói és a fentebb említett, gyógyszerként is alkalmazott platinakomplexek teljesen más vegyületek, így élettani hatásuk is különböző. Az elemi platina az ólomhoz hasonlóan az autók kipufogójából kerülhet ki a környezetbe, azonban utóbbival ellentétben jóval ártalmatlanabb. Szerencsére ma már ólmozott benzint sem alkalmazhatnak autók üzemanyagaként, azonban most is sok helyen mérhető koncentrációban jelen van az ólom légkörünkben.

Kapcsolódó bejegyzések

Ólommustra 2021 – Mi folyik a csapból?

Magyarországon 740.000 embert érint az ivóvíz ólmossága. Ez az anyag elsősorban a kisgyerekek értelmi fejlődésére nézve veszélyes.

A platina állatokra és élővilágra gyakorolt hatását egyelőre nem vizsgálták, mindössze annyit derítettek ki a tudósok, hogy a szervezetben képes felhalmozódni. Az, hogy milyen mértékben képes a szervezetet károsítani, egyelőre nem tisztázott, erre a jövőben kaphatunk választ.

Összegzés

Manapság sajnos egyre több embernél alakul ki valamilyen rákos megbetegedés, így nem árt tudni, hogy szerencsére ma már a rák sok típusa gyógyítható, köszönhetően a platinának és más fémeknek, amelyek remek eszköznek bizonyulnak a rosszindulatú daganatos megbetegedések elleni harcban.

Források:

[1]      B. ROSENBERG, L. VANCAMP, J. E. TROSKO, and V. H. MANSOUR, “Platinum Compounds: a New Class of Potent Antitumour Agents,” Nature, Vol. 222, No. 5191, pp. 385–386, 1969, doi: 10.1038/222385a0.

[2]      M. Gielen and E. R. T. Tiekink, Metallotherapeutic drugs and metal-based diagnostic agents: the use of metals in medicine. John Wiley & Sons, 2005.

[3]      E. Alessio, Bioinorganic medicinal chemistry. John Wiley & Sons, 2011.

Kiemelt kép: pexels