Repülés: milyen lenne a világ, ha nem lenne?

Cseh Orsolya

- 2023. július 19.

Közlekedés

Tombol a nyár, és ezzel együtt a turistaszezon. De vajon mi lenne a Földdel, ha senki sem ülne repülőre, hanem a könnyebben – autóval vagy tömegközlekedéssel – elérhető úti célokat választaná? Köztudott, hogy a repülés milyen káros hatással van az ózonrétegre a nagy mennyiségű kerozin elégetése miatt. De tudnánk teljesen nélkülözni ezeket az eszközöket? Mi történne a kereskedelemmel, a reptéri dolgozókkal, a kiürült repterekkel?

A repülés hatása a felmelegedésre

A repülőgépek szén-dioxid–kibocsátása 2013 és 2019 között 30%-kal nőtt. A világjárvány azonban lelassította ezt a folyamatot, mivel a járatokat világszerte leállították, a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátása 2020-ra egyes helyeken akár 60%-kal is visszaesett.

A szakértők azonban még mindig úgy vélik, hogy a koronavírus-járvány csak néhány évvel késleltette a légi közlekedésnek a felmelegedéshez való jelentős hozzájárulását. Egy repülésmentes világ komoly logisztikai kihívások elé állítaná az emberiséget, de egyben lehetőséget kínálna az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású közlekedési formák kifejlesztésére is.

A Transport & Environment környezetvédelmi nonprofit szervezet nemrégiben közzétett jelentése szerint azzal lehetne a leghatékonyabban csökkenteni a kibocsátást, ha az emberek kevesebbet repülnének. A 2030-as években az olyan technológiák, mint a fenntartható repülőgép-üzemanyagok, a hatékonyabb repülőgépek és az elektromos repülőgépek nagyobb szerephez jutnak majd.

A repülés komoly terhet ró a légkörre.
Kép: pexels

Ha a Föld összes repülőgépét leállítanák, az éves szén-dioxid-kibocsátás 2,5%-át szüntetnék meg, ami a repülőgépek üzemanyagának elégetéséből származik (ez évente mintegy egymilliárd tonna szén-dioxidot bocsát a légkörbe). De az üvegházhatású gáz mellett a repülőgépek felelősek a kondenzcsíkok és a pehelyfelhők kialakulásáért, amelyeknek rövid távú, de nagyon erős felmelegítő hatásuk van.

Az emberiségre gyakorolt hatás

De hogyan hatna egy új, repülőgépmentes világ az emberiségre? Sokak hétköznapi életét közvetlenül nem befolyásolná a változás. A világ lakosságának mindössze 11%-a repült 2018-ban, legfeljebb 4%-a nemzetközi repülőjáraton. A leggyakrabban a tehetős utazók elenyésző kisebbsége ül repülőre.

Azonban vannak, akiket súlyosan érintene, ha egy repülőgépmentes világra ébrednénk. Ide tartoznak a nehezen megközelíthető szigetek lakói, főleg akkor, ha ezek turisztikai helyek, és erősen függnek az idegenforgalomtól. Illetve azoknak is jelentős életmódbeli változással kellene szembenézniük, akik kétlaki életet élnek különböző országokban, valamint akik hétvégi kirándulásokra és nyaralásokra repülővel közlekednek. A nyaralásokat többnyire vonattal, busszal, autóval és komppal elérhető helyeken kellene tölteni, ami az embereket arra késztetné, hogy hazájukban vagy a közeli országokban maradjanak.

Az utazók számának csökkenése számos országot veszélybe sodorna.
Kép: pexels

Az utazók számának óriási csökkenése több mint 100 millió turisztikai munkahelyet elbizonytalanítana, ezek közül sok meg is szűnne. A repülés megszüntetése közvetlenül 11 millió embert érintene világszerte, azokat, akik a légi közlekedési ágazatban dolgoznak. További 18 millió, a légi közlekedés által közvetve támogatott vállalkozásban – például az üzemanyag-szállítóknál és a call centerekben – dolgozó embereknek szintén munkanélküliséggel kellene számolniuk.

A vállalati klímacélkitűzések azonnali lendületet kapnának, mivel az üzleti utazások leállnának. Az eltérő országokban tartott konferenciák és üzleti találkozók kivételes esetnek számítanának, míg a virtuális tárgyalások egyre általánosabbá válnának.

Leállna a kereskedelem?

A változás nyilvánvalóan a kereskedelemre is hatással lenne. A szállított áruk 1%-át fuvarozzák légi úton, azonban ezek általában értékesebbek. A szállítmányok egy részét, például a papírt, a nyomtatott könyveket és a járműalkatrészeket hajón lehetne szállítani, ami a korábbi szint tizedére vagy huszadára csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást. Azonban egy repülés nélküli világ jelentősen megnövelné a szállítási időt.

Az élelmiszerek légi szállítása szintén jelentős alkalmazkodást igényelne. A nagymértékben romlandó friss gyümölcsök és zöldségek, mint a szőlő, a mangó és az avokádó, télen eltűnnének az üzletek polcairól, helyettük fagyasztott gyümölcsökkel szolgálnának a kereskedők.

A légi árufuvarozás egy része életmentő, mert ezt használják orvosi felszerelések és gyógyszerek szállítására. A koronavírus-járvány idején a légi közlekedés fontos szerepet játszott az oltóanyagok szállításában. A humanitárius katasztrófák során is használják élelmiszer, víz és gyógyszer szállítására. Nem lenne könnyű alternatívát találni az időérzékeny gyógyszerek vagy a sürgős élelmiszer-ellátás világméretű biztosítására.

Hogyan lehetne messzire utazni egy repülőgépek nélküli világban?

A repülésnek számos előnye van. Gyors és közvetlen közlekedési forma tengerek, hegyek és tavak felett. Másodszor, a vasúttal és a közúttal ellentétben, nem igényel külön infrastruktúrát a két célállomás közötti útvonalon, így jellemzően alacsonyabb kezdeti beruházást igényel.

A gyorsaságot tekintve a repülőgépek legjobb alternatívája a nagy sebességű vasút, azaz a 200 km/h körüli átlagsebességgel száguldó vonat lehet. Ez az egyetlen módja annak, hogy nagyszámú embert rövid idő alatt, nagy távolságra, elfogadható áron tudjanak szállítani. De ahol a nagy sebességű vonatok a magas árak miatt nem működnének, ott lassúbb vasút is jó megoldás lehet. A hálókocsis vonatok kényelmessé tehetnék a 8–12 órás éjszakai utazást, így már ez is a nyaralás részévé válna.

Azt az összeget, amelyet korábban a repülőterek és a légitársaságok támogatására fordítottak, a vasúti hálózat kiépítésére lehetne költeni. Azonban a vasúti infrastruktúra negatív hatással lehet a helyi lakosságra és a természetes élőhelyekre.

A vasút használata sokkal zöldebb megoldás lehet.
Kép: canva

Repülőgépek nélkül a kényelmes távolsági buszok is a hosszú távú utazások életképes alternatívái lehetnek. A járművel rugalmasan közlekedhetnek, és használatuk nem igényel új útvonal-infrastruktúrát.

A vezető nélküli autók, ha egyszer elérhetővé válnak, szintén megoldások lehetnek, lehetővé téve azt is, hogy az emberek aludjanak vagy dolgozzanak a hosszú úton. Az egyéb utazási módok elterjedése munkahelyeket is biztosítana az újonnan munkanélkülivé vált légi forgalmi dolgozók számára, a mérnököktől a légiutas-kísérőkig.

Keresztül az óceánon

Természetesen van egy nyilvánvaló hiányosság, amin a vasút és a közút egyszerűen nem tud segíteni, mégpedig a tengereken és óceánokon átívelő utazások. Egy olyan világban, ahol nincs repülés, a fő alternatívát a hajók jelentenék, hiszen még mindig ezeken bonyolítják a világ áruszállításának túlnyomó többségét.

Angliából New Yorkba hajóval eljutni körülbelül hét éjszakát vesz igénybe, de a távolabbi utak hetekig tartanának. Az ilyen jellegű személyes utazások száma ugrásszerűen csökkenne, és az emberek csak egyedi okokból vagy nagyon ritkán lennének hajlandóak hajóra szállni. Természetesen a hajók önmagukban is rengeteg szén-dioxidot bocsátanak ki, és az utasok számának jelentős növekedése ismételten nem segítené az éghajlat védelmét.

A hajózás jó alternatíva lehet.
Kép: canva

A léghajók, amelyek a levegőnél könnyebb héliumot használnak a levegőben maradáshoz, sokkal lassúbbak, mint a repülőgépek, de kielégíthetik a légi közlekedés által ébresztett igények egy részét. Különösen hasznosak lennének a szigetországokban, a sivatagok területére vagy a hegyvonulatokon át történő utasszállításban. Azonban valószínűleg nehezen tudnának sok embert gyorsan és hosszú távolságokra szállítani. Ilyen hatalmas szerkezeteket úgy megépíteni, hogy ellenálljanak a viharoknak, nagyon nehéz lenne.

Változó technológia

A hajóval és vonattal való utazás megnövekedett idejéhez a munkáltatóknak rugalmasabban kellene viszonyulniuk. Lehetővé kellene tenni, hogy az emberek utazás közben is dolgozzanak.

A repülőtereket helyi közösségi térként is lehetne használni. Maguk a földre szállított repülőgépek egyedi vendéglátóhelyként, például szállodaként, étteremként és klubként is funkcionálhatnának.

Összegzés

Nem valószínű, hogy valaha is egy repülőgépek nélküli világra ébredünk. Nem is szeretnénk: a repülés összehozta a kultúrákat, új élményekre és utazásokra ösztönöz, valamint gyógyszereket, humanitárius segélyt és támogatást nyújt a rászorulóknak. Azonban hangsúlyt kell fektetni az alternatívák kidolgozására, amelyek kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával járnak, illetve érdemes fontolóra venni, hogy valóban szükséges-e repülőre szállnunk.

Ha a légi közlekedési ágazat komolyan elkezdi a repülőgépek szén-dioxid-mentesítését, remélhetjük, hogy egy olyan világba jutunk, ahol a szén-dioxid-mentes vonatok és a repülőgépek egyformán elterjedtek.

Különösen a nagy sebességű vasút lenne képes kiváltani a légi közlekedést, és az új vonalakkal akár 80%-kal is csökkenhetne a légi közlekedés ugyanazon az útvonalon. De a lassúbb vasút is ugyanilyen fontos: az hálókocsis vonatok például most élik reneszánszukat Európa-szerte. A légi közlekedés megszüntetése tehát kis mértékben, de mégis hozzájárulna a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez.

A cikk forrása: bbc.com

Kiemelt kép: pexels