Az elmúlt években szélsőséges időjárás jellemezte a világ valamennyi pontját. Nyáron extrém hőség és aszály, télen enyhe időjárás kevés csapadékkal, a sorra megdőlő éghajlati rekordokról már nem is beszélve. A legutóbbit épp a napokban mérték, miközben novembert írunk. Nézzük, hogyan változott a hőmérséklet hazánkban az utóbbi években.
Az elmúlt évtized időjárása
Hosszú adatsorok alapján elmondható, hogy a 2011 és 2020 közötti időszak a legmelegebb évtized volt hazánkban, megelőzve a korábbi csúcstartó 2001–2010-es dekádot. Kivétel nélkül minden év átlaghőmérséklete meghaladta az 1981 és 2010 közötti normál értéket. Az évtized átlaghőmérséklete 1,1 Celsius-fokkal bizonyult magasabbnak a 30 éves átlagnál. Sokatmondó adat az is, hogy az éves középhőmérséklet országos átlagának változása az elmúlt 122 év alatt (1901 és 2022 között) átlagosan 1,45 Celsius-fokkal emelkedett.
(Az adott évhez tartozó érték az adott évvel záródó 10 év átlagát jelöli.)
Fotó: Országos Meteorológiai Szolgálat
A tavalyi ősz
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022-es ősz középhőmérséklete 0,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020-as normál értéket, ezzel a tizenkilencedik legmelegebb lett 1901 óta. Országos átlagban az őszi csapadékösszeg megfelelt a sokévi átlagnak, az évszakon belüli eloszlás azonban nagyon egyenetlen volt. A novemberi csapadékösszeg országosan átlagosnak bizonyult, de nagy különbségeket észleltek az országon belül.
Fotó: Országos Meteorológiai Szolgálat
Őszi melegrekordok
2023. október 20-án a szokatlanul meleg, nyárias idő több rekordot hozott: Pér repülőtér-állomásán a leghűvösebb órákban sem csökkent a hőmérséklet 19,5 Celsius-fok alá, ezzel megdőlt az országos napi legmagasabb minimum-hőmérséklet rekordja. Korábban ezen a napon Szeged belterületén 15,9 Celsius-fokot mértek még 2019-ben. A legmagasabb maximum-hőmérséklet országos napi rekordja is már a múlté. Tiszaalpáron 30,3 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet, ami jócskán meghaladja a korábbi 26,9 Celsius-fokos rekordot.
Kapcsolódó bejegyzések
Meteorológiai Világszervezet: 5 éven belül minden melegrekord meg fog dőlni
A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint a növekvő kibocsátás és az El Niño miatt 5 éven belül minden melegrekord meg fog dőlni.
Szélsőséges időjárás
A fővárosban három ízben is új rekord született. A budapesti János-hegyi állomáson 21,6 m/s-os széllökést mértek, ezzel megdőlt a napi legnagyobb széllökés fővárosi rekordja. Szintén a János-hegyhez köthető a napi legmagasabb minimum-hőmérséklet fővárosi rekordja is azzal, hogy mindössze 13,6 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet. A fővárosi legmagasabb maximum-hőmérséklet napi rekordja is megdőlt: Pestszentlőrincen 27,1 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet. Korábban ezen a napon 2019-ben Budapest belterületén 25,6 Celsius-fokot mutattak a hőmérők.
Kapcsolódó bejegyzések
Tragédia az autópályán: a böjti szél a tettes
A Hamvazószerdán kezdődő nagyböjt a hívőket önmérsékletre hívja, amikor elcsendesedünk a Húsvétot várva. A hazánkon átfúvó szelek viszont erről nem hallottak és sajnos akár súlyos baleseteket is képesek okozni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-bejegyzésben is megosztotta az októberi rekordokat. Egészen elképesztő magasságokba emelkedett a hőmérséklet, mintha nyári nap lett volna, miközben október 20-át írtunk.
Biztos, hogy novembert írunk?
Épphogy beleléptünk a novemberbe, és a rekordok sora megdőltek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint az ország több településén 25 Celsius-fok felett járt a hőmérséklet november 2-án. Körösszakálon például 25,8 Celsius-fokot mértek, ami új országos napi maximumhőmérséklet-rekord. Ez a szélsőséges időjárás a klímaváltozásnak is „köszönhető”. A mindennapjainkat érintő fontos témával az idei Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expó is kiemelten foglalkozott.
Kapcsolódó bejegyzések
Klímaváltozás – Teljesen eltűnhetnek a zord napok Magyarországon, de ennek nem feltétlen örülhetünk
A klímaváltozás hazánkat is érinti, szélsőséges váltakozás és hőmérséklet emelkedés mutatható ki. Az OMSZ munkatársai mesélnek a részletekről
Ürge-Vorsatz Diána Nobel-békedíjas klímakutató, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének (IPCC) alelnöke szerint olyan időjárási jelenségekre számíthatunk Magyarországon, amelyekre eddig még nem volt példa. Ide sorolta a bozóttüzeket és a pandémiákat is, melyeknek inkább csak az idejük kérdéses, nem a bekövetkezésük. Hozzátéve, hogy az enyhe időjárás alapján az utóbbi 120 év legmelegebb ősze lehet az idei hazánkban, s ez a nem éppen évszaknak megfelelő időjárás a következő hetekre vonatkozó előrejelzések szerint is folytatódhat.
Kapcsolódó bejegyzések
Ürge-Vorsatz Diána: Valószínűleg a szélsőségesebbnél is szélsőségesebb jelenségekre számíthatunk – Podcast
A világhírű klímatudóssal az El Niñóról, a billenőpontokról, az összeomlásról és a boldogabb élet lehetőségéről beszélgettünk. Sőt, az is kiderül, mit kell tennünk, ha jönnek a hőhullámok!
Mire számíthatunk?
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022/2023-as tél országos átlagban az 1991–2020-as átlagnál 2,7 Celsius-fokkal bizonyult melegebbnek, ezzel a 2006/2007-es tél után a második legenyhébb volt 1901 óta. Jelentősebb hideg időszak egyáltalán nem fordult elő. A nagyon enyhe idő mellett sok csapadék hullott az évszakban, így az országos átlagos csapadék a normál érték másfélszerese lett, amivel a kilencedik legcsapadékosabb telet zártuk a 20. század kezdete óta. Az előrejelzések alapján a közelgő tél is hasonló hőmérsékleti eredményeket hozhat, így az is elképzelhető, hogy idén is elmarad a fehér karácsony.
