Az ízlelés és a szaglás elvesztése kiesett a leggyakoribb tünetek közül a koronavírus JN.1 elnevezésű mutációjánál, ugyanakkor már tízből egy fertőzött ember számol be szorongásról.
Szédítő sebességgel terjed a koronavírus vadonatúj, JN.1 elnevezésű variánsa. Egy hónap leforgása alatt a globális fertőzések több mint negyedéért lett felelős ez a változat, miközben november elején még csupán 3 százalékát tette ki a világban történő koronavírusos megbetegedéseknek.
Minél több fertőzés történik, annál többet tudnak meg az orvosok és a kutatók is a mutációról, így most úgy tűnik, hogy a szokásos tüneteken kívül egy-két újra is érdemes odafigyelni.
Kapcsolódó bejegyzések
Újonnan felbukkanó kórokozók: a denevérek mint a koronavírus és az ebola „gazdái”
Az emberiség végre fellélegzett a koronavírusból, gondolhatnánk, ám a veszély nem múlt el. Az emberi terjeszkedés nyomán bármikor előfordulhat, hogy nagy pusztításra képes kórokozókkal kerülünk kapcsolatba. Ezen terjeszkedések egyik legkockázatosabb területe a legutóbbi időkig még háborítatlan erdők és barlangok világa, hiszen olyan gazdafajokat és mikrobákat rejtenek, amikre nem vagyunk felkészülve. Dr. Földvári Gáborral beszélgettünk az újonnan felbukkanó kórokozókról és hogy Magyarország mennyire veszélyeztetett általuk.
A brit egészségügyi hatóság tavaly decemberi jelentése szerint az alábbi tünetek fordulnak elő a leggyakrabban a fertőzés kapcsán:
- orrfolyás (31,1 százalék)
- köhögés (22,9 százalék)
- fejfájás (20,1 százalék)
- gyengeség vagy fáradtság (19,6 százalék)
- izomfájdalom (15,8 százalék)
- torokfájás (13,2 százalék)
- alvási problémák (10,8 százalék)
- aggodalom vagy szorongás (10,5 százalék).
Tehát a leggyakoribb tünetek között már nincs ott a szaglás és az ízérzékelés elvesztése, ugyanakkor az esetek 10,5 százalékában szorongásos tünetekről számolnak be a fertőzöttek.
Kapcsolódó bejegyzések
Nőhet a vadvilágból érkező fertőzések száma a felmelegedés miatt
Egy napokban a Science magazinban publikált kutatási cikk szerint a Föld felmelegedésével, a klímaváltozással a vadállatokat érintő, főleg paraziták által hordott betegségek egyre északibb területekre fognak terjedni, ami az ember számára is veszélyes lehet.
A JN.1 gyors terjedése azt mutatja, hogy könnyebben fertőz, mint a korábbi variánsok. Emellett minden bizonnyal a karácsonyi időszakban fellendülő utazási kedv és családlátogatások is nagyban hozzájárultak a terjedéséhez.
Forrás: HVG
Kiemelt kép: Canva