A családi kirándulások alkalmával talált természeti kincsek nem csak emléktárgyakként funkcionálhatnak. Egy kis kreativitással hasznos tárgyakat készíthetünk belőlük, a kézműveskedésbe pedig gyermekeinket is bevonhatjuk.
A kisgyermekes szülők biztosan tapasztalták már, hogy óvodás-, kisiskoláskorú csemetéik hatalmas lelkesedéssel gyűjtögetnek különböző dolgokat. A játszótérről kavicsokat, gallyakat hoznak haza, de igazi kincs lehet számukra a parkban tett séta közben talált vadgesztenye, makk, csigaház vagy a gledícsia termése is. Az erdőben barangolva még több érdekes, lenyűgöző dolog tárul a gyerekek szeme elé, így már csak azért is érdemes minél többet kirándulni a családdal a tavasz megérkeztével, hogy eleget tehessünk az apróságok gyűjtőszenvedélyének.
Az elhullajtott szarvasagancsot persze ne vigyük haza a túrázásról, ám leveleket, köveket, terméseket nyugodtan birtokunkba vehetünk, hiszen a gyermekek ezeken keresztül jobban megismerhetik a természeti környezetet, és nagyobb esély van arra, hogy felnőttként is értékelni fogják a szabadban töltött időt. Mindemellett a fellelt, hazahozott kincseket kreatívan felhasználhatjuk, és egy jót kézműveskedhetünk velük. Ehhez ajánlunk alább néhány tippet!
Zárjuk kispárnába az erdei rétek illatát!
Mielőtt nekivágnánk a hétvégi kirándulásoknak, érdemes lehet átfutni egy növényhatározót, vagy egyéb módon tájékozódni arról, pontosan milyen fákkal, bokrokkal, virágokkal és gyógynövényekkel találkozhatunk arrafelé, amerre a családi természetjárást tervezzük. Mindez azért lehet hasznos, mert így felkészültebben válaszolhatunk majd gyermekeinknek, ha arról kérdeznek, milyen növény akadt az utunkba. Ha olyan helyen járunk, ahol lehetőségünk nyílik kakukkfű, fodormenta, esetleg citromfű gyűjtésére, később illatos kispárnát készíthetünk belőlük.
Gyűjtsünk be valamennyit a gyógynövények leveleiből, majd hazaérve szárítsuk ki, ezt követően pedig morzsoljuk össze őket! Az így kapott keverék lesz a párnácska tölteléke.
Ha ezzel megvagyunk, fehér napszövetre lesz szükségünk, melyből két egyforma nagyságú téglalap alakú darabot kell kivágnunk, amelyeknek későbbi külső oldalát gyermekeink elképzeléseik szerint színesíthetik, dekorálhatják egy kis textilfesték igénybe vételével. Ugyanitt az erdőben gyűjtött nagyobb leveleknek is hasznát vehetjük, hiszen ezek textilfestékkel lekenve remek nyomdaként funkcionálnak, alakjuk pedig ízlésesen fog mutatni a párnán.
Amikor a festék megszáradt, már csak össze kell varrnunk a téglalapokat, majd az utolsó oldal bevarrása előtt bele kell öntenünk a kapott párnahuzatba a gyógynövénykeveréket. Miután ez is megvan, fejezzük be a varrást, a saját készítésű párnácska pedig mehet a gyerekszobába dísznek, de csemetéink meglephetik vele a nagymamát is születésnapja vagy a közelgő anyák napja alkalmából.
Készítsünk dióhéjból teknőst, katicát vagy akár bölcsőben szendergő kisbabát!
Mind tudjuk, mennyire szeretik a gyerekek az apró műanyag figurákat, pláne azokat, amelyeket meglepetésként lehet kihalászni egy csokitojásból. A zöldszemléletű szülők azonban többnyire nem lelkesednek a műanyag termékekért, ám a jó hír, hogy némi dióhéj segítségével könnyen megúszhatják, hogy elveik ellenére ilyesmire kelljen költeniük gyermekük kedvéért. Egy üres dióhéj átalakítása ráadásul izgalmasabbá is tehető a gyerekek számára, mint a csokitojás bontogatása, hiszen nem a másodpercnyi meglepetés örömével szolgál, hanem az amiatt érzett elégedettséggel, hogy maguknak készíthettek el egy kisebb játékot.
A dióhéjak oldalaiból egy kis festék segítségével kedvünkre készíthetünk katicát, méhecskét, vízből kileső vízilovat, de akár teknőspáncélként is kiválóan lehet alkalmazni őket, ha kartonpapíron megrajzoljuk, majd kivágjuk és odaragasztjuk hozzá a hüllő testét. A kislányok számára örömet okozhat továbbá a dióhéjból készített baba, melynek elkészítéséhez egy aprócska makkra (vagy kézművesboltokban kapható fagolyócskára) és egy kis darab textilre is szükségünk lesz. Ebben a formában a dióhéj lesz a bölcső, a beleragasztott makkocska (vagy golyócska) pedig a kisbaba, akinek egy fekete filctoll segítségével szemet, szájat és orrot is pingálhatunk. A textildarabot ragasszuk a makkra/golyóra, ez lesz a kisded takarója.
Faragjunk túrabotot a jövő kirándulásaihoz!
Kétségtelen, hogy a legtöbb gyerek élvezi a kirándulásokat, túrákat, ám hazugság lenne azt állítani, hogy sokuk nem fárad ki az útvonal felénél. Ilyenkor jól jöhet egy túrabot, amelyre támaszkodva kicsit könnyebb lesz számukra a további gyaloglás. Persze teljesen felesleges sportáruházakban kutakodnunk ilyesmi után, hiszen az erdő ehhez is ellát minket alapanyaggal.
Csupán egy mogyoróbokrot kell keresnünk, és arról bicskánk segítségével már le is kanyaríthatunk magunknak egy masszívabb ágat. Ezt akár azon nyomban el is kezdheti használni a gyermek, ám – ha tartunk egy rövid pihenőt – akár ki is dekorálhatja előtte. Ha már elég idős ahhoz, hogy megtanulja a bicska helyes használatát, átadhatjuk neki az eszközt, ő pedig – a felügyeletünk mellett – nekiállhat mintákat farigcsálni a botba. Kisebb gyerekeknek segítsünk be, és inkább mi kezeljük a bicskát, viszont őket is bevonhatjuk a feladatba azzal, hogy az általuk kitalált mintát jelenítjük meg a boton a bemetszésekkel. Ha elkészült a bot, őrizzük meg a kirándulás után is, hiszen kiváló társa lehet még gyermekünknek a jövőbeli túrákon.
Bolygónk természeti értékeinek, szemet gyönyörködtető tájainak megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Felhasznált irodalom:
Péti Mária: „Vadrózsából tündérsípot” – Erdei játszóház program a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. Állami Erdészeti Szolgálat. Veszprém, 2002.
Kiemelt kép: Greendex