„Törve jó a dió, mogyoró”

„Törve jó a dió, mogyoró”
„Törve jó a dió, mogyoró”

Szerkesztőségünk úgy gondolta, hogy újraértelmezi Misi mókus dalát a fenntarthatóság jegyében, és így karácsony előtt az élelmiszer-vásárlással kapcsolatban mindenkit megpróbál emlékeztetni arra, hogy a hazai ízeket ne próbáljuk meg helyettesíteni távoli tájakról származó magvakkal, gyümölcsökkel. A mókus altatódala így szól:

„Törve jó a dió, mogyoró,
Terem itt az erdőn millió,
Azért terem olyan sok,
Nőjenek a mókusok!”

Sokszor elfelejtjük, hogy az energiatakarékosság és a kibocsátás csökkentése a részletekben rejlik. Valószínűleg már sokan odafigyelünk arra, hogy minél kevesebb műanyagot vegyünk, kevesebb áramot használjunk, többet használjuk a tömegközlekedést. Még többet tehetünk bolygónk megmentéséért, ha megváltoztatjuk vásárlási szokásainkat. Ez egy egyszerű szemléletváltással elérhető. Ha igyekszünk helyi termékeket vásárolni, azaz kevesebb import élelmiszert fogyasztunk, jelentős mértékben csökkentjük ökológiai lábnyomunkat, hiszen az import cikkek szállítása és az ehhez kapcsolódó logisztika tetemes kibocsátással és energiafelhasználással jár.

Természetesen figyelembe kell vennünk azt is, hogy a kibocsátás csak az egyik aspektusa a fenntarthatóságnak. Nagyon fontos, hogy biotermelőktől vásároljunk, amennyiben megtehetjük, hogy ne támogassuk a vegyszerek használatát. Az is fontos – noha sokszor nehezen kideríthető –, hogy egy termelő milyen vízgazdálkodást alkalmaz, illetve a termesztés során milyen módszerekhez nyúl, hogy csökkentse a káros hatásokat, a környezetszennyezést. Ha kicsit körüljárjuk a környezetünkben található opciókat, és találunk etikus gazdálkodókat, próbáljuk meg előnyben részesíteni termékeiket akár hosszabb távon is! Ez körülményesebb, és némi kutatómunkát is igényel, de ha szerencsénk van, ezt nem kell sokszor megismételnünk.

Kedvenc téli csemegék

Karácsonykor az édességek és a sütemények mellett megjelennek az asztalon a különböző gyümölcsök és magvak is a nassoláshoz. Az utóbbiakat gyakran karácsonyi sütemények készítéséhez is felhasználjuk. A téli időszak fontos tápanyagforrásai a magvak. Koncentrált tápanyagtartalmuk miatt már kis mennyiségben való fogyasztásuk is érdemben hozzájárul egészségünk védelméhez. Amennyiben lehetséges, válasszunk hazai termékeket, és ne helyettesítsük őket importált magvakkal, gyümölcsökkel!

Az egyik nagy kedvenc, főleg a téli időszakban, a Kárpát-medencében gyakori közönséges dió gyümölcse. A dió remek Omega-3-forrás és hatékony gyulladáscsökkentő. Kiváló alternatíva nassolásra azok számára is, akik nem szeretik a cukros, édes ízeket. A diót télen általában önmagában is fogyasztjuk, de a diós bejgli is a legkedveltebb karácsonyi sütemények közé tartozik. Gyakran teszünk bele mazsolát is, de önmagában is finom csemege.

diós sütemény
Legfőbb téli csonthéjasunk az olajokban gazdag dió.

Ha már a bejgliről is szó esett, semmiképp sem hagyhatjuk ki a mákot a karácsonyi kedvencek közül! Úgy, ahogyan a legtöbb apró szemű termés, a mák is a gazdagság, a bőség, a végtelenség, az ajándékozás jelképe. Az egyszerű mákos csíktól (mákos tésztától) kezdve a mákkal töltött kalácson és bejglin át egészen a gazdag flódniig terjed a karácsonyi kínálat.

mákos bejgli
A világ legnagyobb mákfogyasztói vagyunk, olyannyira, hogy módosítani kellett az EU Magyarországra is érvényes máktermesztési szabályait.

A karácsonyi vásárok illatára emlékeztet a fűszeres mogyoró is. A mogyorót ezer formában elkészíthetjük vagy megvehetjük, azonban próbáljunk helyi fajtákat választani!

Közkedvelt a mandula is, amelyből Magyarországon kevesebb terem, ezért vásárláskor érdemes különösen ügyelnünk a származási ország ellenőrzésére. Ha magyar termelőt nem is találunk, legalább nézzük meg, hogy ne több tízezer kilométerről importált terméket vegyünk!

mandula
Sózva vagy édesen, mindenhogyan kiváló a francia cukrászat alapja, a mandula. Azt tudtátok, hogy a meszes talajt szereti, és a Káli-medence a világ egyik legjobb mandulatermő vidéke?

Mára elterjedt az aszalt és a szárított gyümölcsök fogyasztása is. Egyre gyakrabban találkozhatunk a boltok polcain távoli tájakról érkező ananásszal, mangóval, banánnal is. Próbáljunk meg itthoni gyümölcsökből készült magyar termékeket vásárolni! Miért is választanánk több ezer kilométerről érkező gyümölcsöket az aszalt szilva vagy a mazsola helyett? A kandírozás is együtt jár a karácsonyi hangulattal. A gyümölcsöt magas cukortartalmú oldatban felfőzik, majd kiszárítják. A víz helyét a cukor veszi át. A gyümölcskenyerek és a karácsonyi kalácsok nélkülözhetetlen hozzávalói a kandírozott gyümölcsök.

Az alábbiakra a karácsonyi időszakon túl is érdemes odafigyelni

  1. A gyorsan romlandó és a szezonon kívüli, repülővel szállított termékek vásárlását próbáljuk meg visszaszorítani! A törékeny, nagyon romlandó és a szezonra nem jellemző bogyós vagy egzotikus gyümölcsöket (például a licsit, a papaját), valamint a szezonon kívüli zöldségeket is gyakran repülővel szállítják, hogy még fogyaszthatók legyenek. Ez nagymértékben növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását.
  2. A mediterrán növényeket gyakran fűtött üvegházakban termesztik Európában vagy a tengerentúlon, amihez sok energiát használnak fel. Ez jellemzi a paradicsom, a cukkini, a padlizsán, a paprika, a saláta és az uborka termesztését.
  3. Az előre elkészített vágott vagy feldarabolt termékeket lehetőleg kerüljük! Ilyenek a zacskós saláták, a gyümölcssaláták vagy például a feldarabolt ananász. Ezek előkészítése a mosás, a hűtés és a műanyag csomagolás miatt több energiát igényel, mint az egész gyümölcsöké és zöldségeké.
  4. Törekedjünk a helyi szezonális gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztására! Ennek a térképnek a segítségével például megismerhetjük az egyes országok szezonális gyümölcseit és zöldségeit.
search icon