Az elhullajtott szarvasagancsokkal kapcsolatosan adtak ki közérdekű figyelmeztetést a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai. A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat, amelyek engedély nélküli gyűjtése a teljes erdei ökoszisztémát veszélyeztetheti. Nem mellesleg az agancs hazavitele lopásnak minősül.
A tél végén az erdei ökoszisztéma sérülékenyebb. Nyugalmának biztosítása, egyensúlyának megőrzése a fenntartható erdőgazdálkodás szerves része. Ebben az időszakban különösen nagy kárt okozhat a vadállomány szándékos megzavarása. A megriadt állatok ugyanis nappali pihenőhelyeik elhagyására, menekülésre kényszerülnek, ami végzetes sérülésükhöz, legyengülésükhöz és így akár pusztulásukhoz vezethet.
Erdőjáráskor, kiránduláskor így azzal tudjuk segíteni az erdei ökoszisztéma megújulását, ha a túrákra kijelölt utakon járunk, és nem megyünk a sűrűbe. Ha mégis találunk valahol egy-egy elhullajtott szarvasagancsot, ne vigyünk haza, hiszen ezek a fenntartható erdőgazdálkodás fontos információforrásai: vizsgálatukkal a szakemberek képet kapnak az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, de korbecslésre is remekül alkalmasak.
Kapcsolódó bejegyzések
Tévhitek a vadászat körül I. – Őz-e a szarvas?
Sokszor hallani, még sajnos gyermeküket nevelő szülőktől is, hogy nagy elánnal mesélik csemetéjüknek, hogy a kis „szarvat” viselő őz a szarvas felesége.
Mindezt a szakemberek összevethetik az adott erdő állapotával, vadeltartó-képességével. Éppen ezért az agancsgyűjtést kizárólag az erdészetek munkatársai, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik, törvényes keretek között. Ha tehát valaki engedély hiányában gyűjt és visz haza agancsot, az a jogszabályok szerint lopásnak minősül.
Sajnos vannak, akiknek egyáltalán nem számít az erdei ökoszisztéma megőrzése, kímélete és a vonatkozó törvényt sem tartják be. Ők azok az illegális agancsozók, akik nyereségvágyból végzik tevékenységüket: csoportosan, hangoskodva és járművekkel is űzik a szarvasokat, hogy erőszakkal kényszerítsék ki az agancshullatást, az így megszerzett „terméket” pedig szintén illegális módon értékesítik.
A megriadt állatok súlyos balesetveszélyt jelenthetnek az utakon, valamint maguk is komoly veszélybe kerülhetnek: összetörik magukat, végzetes koponyasérüléseket szerezhetnek, vagy a kimerültségtől pusztulhatnak el. Az illegális agancsgyűjtők a hajszolással így állatkínzást követnek el, ami szabadságvesztéssel büntethető. Amennyiben tehát kirándulás, túrázás közben agancsot feltehetően illegálisan gyűjtő embert, embereket látunk, az erdő érdekében értesítsük a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeit, vagy a rendőrség körzeti megbízottját!
Kapcsolódó bejegyzések
Tévhitek a vadászat körül II. – Nincs is szarva a szarvasnak
Hiába, a szarvas esetében még a nyelvünk is téved. Valószínűleg elődeink a névadáskor még nem vették számba a taxonómia és a biológia tudományát.
Az illegális agancsgyűjtést – főleg szervezett, kegyetlen formájában – az erdő is megszenvedi: a folyamatosan zavart állat ugyanis nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja, kényszerűségből az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg. Így a fiatal facsemeték, a vékonykérgű elegyfák – a kőrisek és gyertyánok –, kérgük fokozottabb hántásával szintén veszélybe kerülnek, növekedésük, fejlődésük sérülhet.
Bolygónk gazdag, sokszínű élővilágának óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Forrás: Pilisi Parkerdő
Kiemelt kép: Canva
