Miért is tartunk tyúkot? Elsősorban a tojás vagy a hús, esetleg a szaporulat miatt. De mi van akkor, ha az ember már gyermekkora óta mániákus tyúkrajongó? Ha kiskutya, kiscica helyett inkább egy dísztyúkért sírt a szüleinek? A baromfi teljesen más megvilágításba kerül egy olyan rajongó szemüvegén keresztül, amilyen én magam is vagyok.

Nem emlékszem az első tyúkomra, de tisztán él a kép a fejemben, amikor édesapám keltetés után a csibeneveldébe engedte a szaporulatot. Én pedig órákon keresztül ültem a kiscsibék között, elneveztem őket, simogattam, szeretgettem a kis pelyhes fejüket, és rajtam, az ölemben, a kezemben aludtak. Nem állítom, hogy tyúkanyó lettem volna gyerekként, de több időt töltöttem csibék társaságában, mint nélkülük.

Így természetesen magától értetődő, hogy rajongásig odavagyok a tyúkokért és a kakasokért. Ráadásul az a szerencsés helyzet áll fenn, hogy édesapám is odavan a különlegesebb fajtákért, így már kiskoromtól fogva ismerem a népszerűbb díszbaromfifajtákat.

Persze a tinédzserkor majd a fiatal felnőttkor, a nagyváros kavalkádja visszavette a lelkesedésemet, de most anyaként, falusiként újra rendkívül lelkesen várom a percet, amikor becsukhatom magam mögött a saját baromfiudvarom kapuját. Mi alapján fogok fajtát választani? A gyerekkorom tapasztalatai, a fajta sajátosságai és a lehetőségeim mindenképp segítenek majd a döntésben. Én ugyanis nem a vasárnapi húslevesbe szánom majd leendő barátaimat.

Kapcsolódó bejegyzések

Drága a minőségi tojás? Tarts tyúkot!

Utánajártunk, vajon érdemes-e a mai tojásárak mellett baromfitartásra adni a fejünket.

Cochin: a kis tollgömböc nyomában

Az első cochin páromat valamikor 9–10 éves koromban kaphattam meg. Tina (igen, ez volt a neve) a női nemet erősítette, és hamar az egyik kedvencemmé vált. Puha volt, kedves, aktív és éppen akkora, amekkorát egy gyerek legszívesebben le se tenne a kezéből.

A cochinok egyedisége gömb alakú testükben rejlik. Törpe és óriás változatban is beszerezhetők, temérdek színváltozatuk pedig megnehezíti a döntést. Az én párosom éjfekete volt élénkvörös taréjjal, csillogó tollakkal és okos fekete szemekkel. Mert ez az a fajta, amelyre nem süthető rá a „hülye tyúk” jelző. A cochinok intelligensek, remek szülők, sokat tojnak, és jól kotlanak. Fehér, szinte gömb alakú kis tojásaikból bizony kivétel nélkül csibék kelnek majd ki, ugyanis nem vetik meg a házaséletet.

Valószínűleg ez a habitus a múltjuknak is köszönhető. A cochinok Kínából származnak, ám számos más fajta kitenyésztéséhez vették őket alapul (nem véletlenül), így sok más baromfifajta is magán hordozza a cochinok jellegzetességeit.

Miért is választom majd a cochint?

Nem lehet véletlen, hogy a díszbaromfitartók odáig vannak a cochinokért. Azon túl, hogy okosak, rátermettek, nyugodt vérmérsékletűek, nagyon könnyen szelídíthetők. A szaporodás az életük, megbízhatóan kotlanak. Rengeteg pehelytolluk miatt szeretik a puha homoktalajt, a homokfürdő kedvelt elfoglaltságuk.

Nem is lehet kérdés, hogy a baromfiudvarom első lakói lesznek, gyerekek mellé is ideálisak.

Selyemtyúk: a puhaság és különlegesség bajnoka

A selyemtyúkkal minden más fajtánál különlegesebb a kapcsolatom. A monori állatbörzén találkoztam vele először, nagyjából 11 lehettem. A családommal rendszeresen jártunk a börzére, és nem volt nehéz kisírnom minden alkalommal valamilyen különleges fajtát. Mivel a szüleim gazdálkodók, nagy, füves kertben élhettek a kiválasztott új barátok, így édesapám vajszívűen mindig engedélyezett egy újabb baromfipárt.

Egyik alkalommal annyira rápörögtem a selyemtyúkokra, hogy kénytelenek voltak venni nekem egy párt. A tyúkok valahogy mindig kezesebbek voltak a kakasoknál, így Selymes (tudom, nagyon kreatív névválasztás) nagyon gyorsan a kedvencemmé vált. Végtelenül szelíd és jámbor állat volt, azonban egyszer elkapta a himlőt valamilyen kósza galambtól. Isteni szerencse, hogy a helyi állatorvosunk nem nézett rám bolondként, amikor Selymessel bebicikliztem a rendelőjébe némi himlő elleni gyógykezelésért. Selymes szerencsésebb volt, mint a párja, sok évig velünk élt. De miért is olyan különleges ez a fajta?

Miért is választom a selyemtyúkot?

Ha a kép nem győzne meg, írok kicsit a jelleméről is. Szintén Kínából érkezett közénk, tolla már-már szőrnek is beillik, rendkívül puha pelyhekből áll. Kék húsa, vére és csontja mellett 5 lábujja van. Könnyű, puha testét többféle színű toll is fedheti, az ezüstöstől kezdve a hófehéren át az aranyig. A selyemtyúkok igazi arisztokraták, de életüket a nyugalom hatja át, mindenkivel jól kijönnek, a baromfiudvarba zökkenőmentesen beilleszkednek. Már-már terápiás jellegű háziállatok, azonban repülni nem nagyon tudnak, így a helyük kialakításakor ezt figyelembe kell venni.

Törpetyúk: a klasszikus csoda

Gyermekkoromat áthatotta az elesettek védelme: mindig is vonzottak a bénácska, betegesebb élőlények, akikre vigyázni kell. Az sem volt baj (sőt, inkább előnynek mondanám), ha kicsit csúnyább, szerencsétlenebb volt az aktuális kedvencem, mint a többiek. Lássuk be, ahol sok állat van, mindig akad néhány, akiknek jót tesz, ha van egy pótmamájuk: ez voltam én. Így lett a legnagyobb kedvencem egy törpe, kendermagos csibe: Gelva. Nem túl előkelő gelvásnak elnevezni egy állatot, de miután kikelt a tojásból, hamar láttuk, hogy nem éppen az egészség mintapéldánya. Így állandó partnerem lett. Jött velem zsebben, kabát alatt, sálba csavarva, keresztül-kasul a gazdaságon, gyermeki fontoskodásom állandó őreként. Sajnos azonban kis barátom nem élhette meg az anyai kort: első igazi gyermekkori tragédiám az ő elvesztése volt, egy karácsonyi estén.

Kapcsolódó bejegyzések

Tanyasi tréfák – 6. rész: Örök harc a rókával

A kezdő tanyasi életét bemutató sorozat 6. része.

Habár arról fogalmam sincs, hogy a törpéink honnan kerültek hozzánk, nagyon fontos helyet kaptak a szívemben: mindegyikőjüknek külön neve volt, sokan hallgattak is rá.

Miért is választom a törpéket?

A törpék sokfélék lehetnek. A legtöbb dísztyúkfajtának van törpe változata. Ám azon túl, hogy értelemszerűen kisebb helyet foglalnak, élénkebbek, okosabbak, életrevalóbbak is. Jól tojnak, és valóban nem kell óriási tojásokra számítani, de egy olyan hobbitartó, mint én, úgysem a tojások méretén rugózik majd.

Sok esetben jól ellenállnak a betegségeknek, azonban így is kerülhetnek veszélybe, ugyanis szeretnek repülni. Ennek apropóján pedig a környék ragadozóitól, főleg a rókától védeni kell őket. Az ülőrúd vagy -fa nem hiányozhat a kifutóból és a tyúkólból sem. Nálunk gyakori volt, hogy télen sem óhajtottak beülni a diófáról, így a hideg szegényeknek kikezdte a taréját. Ezért érdemes jól kialakított helyet készíteni nekik, még ha igazi szabad lelkű bagázsról is beszélünk.

A holland törpetyúk: kicsi a bors, de erős

Már felnőtt életemben hozott össze a sors a holland törpével. Apró, arányos és gyönyörű baromfi, így hamar megakadt rajta a szemem. Újabb jegyzet magamnak: nem szabad díszállatbörzékre járnom, mert mindent megvásárolnék.

Európa legrégibb törpéje, éppen ezért őstörpe, nem pedig változat. Nagyon formás, nagyon szép madár, nem lehet nem beleszeretni. A baromfiudvar éke lehet, itthon is egyre többen tartják.

Miért választom majd a holland törpét?

Számtalan színváltozat, gyönyörű tartás. Azon túl, hogy szépséges, nem szükséges neki nagy hely, ellenben rendkívül tevékeny, okos kis baromfi. Könnyen szelídíthető, kíváncsi természet, szeret kapirgálni, ezért könnyen megszökik, ha úgy tartja kedve. Békések, jól kotlanak, könnyen szaporíthatók.

Araucana: extrémebb játékos

Sajnos már elköltöztem otthonról, amikor apukám beszerzett pár araucuna tojást. A jellegzetes zöld tojásokból pedig ki is keltek a csibék, ezek a furcsa kis szerzetek. Különleges, türkiz tojásuk mellett megjelenésük sem hétköznapi. Szakállas, fültollas, farok nélküli testük egyedülálló jelenséggé teszi őket a baromfiudvarban. Valahogy mindig az az érzésem, hogy pofára akarnak esni, de ezt az érzést csak a farokhiány okozza.

Ha vonzódsz az érdekes történetű állatokhoz, ezt a fajtát imádni fogod. A Chile területén élő Araucana indiánok tartották, majd a fajta keveredett egy másik, faroktollal is rendelkező különleges fajtával: a k ét állat leszármazottja lett a mai araucana tyúk. A genetikai vizsgálatok azonban felfedeztek egy érdekességet a fajta őseit illetően. A különleges türkizes, zöldes tojások mögött egy retrovírus áll, melyet az európai tyúkok terjesztettek el a helyi állományban. A tojás színe attól függ, hogy az adott egyed barna vagy fehér héjú tojást tojna-e eredetileg.

Miért választom majd az araucanat?

A nyugodt, kiszámítható, mégis élettel teli természet az araucanára is jellemző. Szintén szabad lélek, így vigyázni kell a kifutót illetően, mert különösen rajong a friss növényi táplálékért.

Szabadtartásra remek fajta, békés, mégis odavan a szabadságért, jól alkalmazkodik.

30. szülinapomra egy tyúkudvart kértem a férjemtől. Bár idén töltöm a 32-t, és tyúkól még sehol (az állandó időszűkében élő fiatalok népes táborát erősítjük), most talán végre megvalósul gyerekkori álmom. Persze nem csak saját célra szeretnék tyúkokat tartani: az állatok ismerete, szeretete, az értük vállalt felelősség olyan értékek, amelyeket tovább szeretnék adni a fiamnak. Úgy nőttem fel, hogy az állataim életútját a születésüktől a halálukig végigkísértem, az életük közbülső állomásait szabadság, megbecsülés és óvó szeretet jellemezte. Ez olyan élmény, amelyet nem tudok és nem is szeretnék elfelejteni. A felelős állattartás azonban nemcsak a házikedvencekre, hanem a haszonállatokra is érvényes (még ha a dísztyúk nem is kifejezetten ennek minősül).

Megfelelő hely, optimális körülmények és idő nélkül mit sem ér az egész. Arra bátorítalak, hogy ha mindez megvan az életedben, adj esélyt a baromfitartásnak! Lásd meg bennük a barátot, a pajtást a gyermekeid számára, vagy akár csak szemet gyönyörködtető külsőjüket, folyton tenni akaró természetüket! A baromfi nem csak egy haszonállat: hidd el, nem fogsz csalódni!

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott állatfajaink védelme és fenntartása, amit a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.

Kiemelt kép: canva