Bár pont az ellenkezője lenne a cél, 2001 óta közel duplájára nőtt az egyszerhasználatos polietilén műanyagzacskók forgalma Magyarországon, jelenleg fejenként napi 1,9 darabot használunk.

Nem mindenhol ilyen rossz a helyzet, a kérdésben például úttörő szerepet játszanak az afrikai országok, melyek legtöbbjében be vannak tiltva ezek a jelentős szennyezést okozó, sokszor felesleges csomagolások. Az Európai Unióban ezzel szemben mindössze az egyszerhasználatos szívószálak és evőeszközök betiltásáig jutottunk el 2021-re.

Kapcsolódó bejegyzések

Egy ötezer éves karrier fordulóponton: hogyan tovább, szívószál?

Rövidesen véget ér a polipropilén szívószálak világuralma, sok millió tengeri állat életét megmentve.

Közben nálunk is egyre többen felismerik azt, hogy mennyire fenntarthatatlan a műanyagzacsik használata. Sok bolt erre reagálva az elmúlt években többször-használható zacskókat kezdett árulni, amit egyre többen használnak is. Eközben azonban továbbra is elérhető a zöldség-gyümölcs pultoknál és a kenyereknél a műanyag megoldás.

Emögött főképp anyagi okok állnak, a papírtasak ára közel a duplája a plasztikzacskónak, illetve ahogy a G7 cikke fogalmaz, a műanyag átlátszó, és így nehezebben lehet vele trükközni, drágább termékeket csempészni az olcsóbbak közé.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a lehető legrosszabb megoldás a papír és műanyag hibridzacskók használata, melyek esetében egyik összetevő sem újrahasznosítható, hiszen tökéletesen nem szétválaszthatók a részek. Sajnos majdnem az összes áruház használ ilyen megoldást.

A cikk arról is szól, hogy az egyre jobban elterjedő, lebomlóként hirdetett zacskók sem jelentenek ideális megoldást, hiszen komposztálásuk csak speciális körülmények között tud megvalósulni. Normál körülmények között nagyon lassan lebomló mikroműanyagokra hullanak szét, melyek pont annyira szennyezők, mint más mikroműanyagok.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

(g7.hu)