A bolygót jószerivel elborítja a szemét, a műanyagok nem csak a szárazföldet szennyezik, de az óceánokon is hulladékszigeteket hoznak létre. Egyesek szerint a lebomló műanyagok jelenthetik a megoldást, de valóban ez a helyzet?
Elvileg azokat a műanyagokat nevezhetjük komposztálhatónak, melyek megfelelő környezetben rövid idő alatt, jellemzően három hónapon belül természetes elemekre bomlik. A piacon egyre többféle ilyen tulajdonságokkal bíró műanyagtermék jelenik meg, az egyszerhasználatos poharak, evőeszközök és tányéroktól kezdve, a hatalmas környezeti károkat okozó műanyagzacskók komposztálható változataiig.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem minden az, aminek látszik: Lebomló műanyag – körkép
A lebomló műanyagnak több fajtája létezik, és ezek közül nem mindegyik bomlik le valójában.Az is kérdéses, hogy a lebomló műanyag mennyire oldhatja meg hulladékproblémáinkat.
Az ellentmondás viszont ott van, amikor azt mondjuk, megfelelő környezetben. A háztáji komposztálók ugyanis nem képesek megbirkózni a lebomló műanyagokkal, ahogy a természetbe kerülve sem esnek darabjaikra ezek a tárgyak, vagy maximum nagyon-nagyon hosszú idő alatt.
Hiába készülnek elsősorban növényi alapanyagokból, komposztálásuk csak speciális körülmények között, kifejezetten erre alkalmas létesítményekben tud megtörténni, ahol magas hőmérsékleten, koncentrált baktériumkeveréket használnak a folyamathoz.
Még rosszabbul áll a helyzet, ha az újrahasznosíthatóságot is figyelembe vesszük. A hagyományos műanyagokkal szemben ugyanis a komposztálható műanyag nem újrahasznosítható, így kár is lenne a szelektív gyűjtőkbe helyezni őket.
Ha mindenképp szeretnénk keresni valamilyen pozitívumot a komposztálható műanyagok mellett, akkor a megújuló forrást említhetjük, amiből készül. A vásárlókban az az illúzió alakulhat ki, hogy környezetbarát lépést hoznak, közben viszont sajnos jelenleg ez nem valósul meg. A valódi megoldás sokkal inkább az egyszerhasználatos eszközök kiváltásában vagy papíralapú helyettesítésükben rejlik.
