Íme, a víz nélküli vízenergia
Íme, a víz nélküli vízenergia

Idén nyáron kezdődtek meg az építési munkálatai annak az innovatív tesztlétesítménynek, amely a jövőben az egész energiatárolási ágazatot felforgathatja, mivel akár a dombokat is zöldenergia-tárolókká tudja alakítani.

A technológia üzembe helyezésével, a Magyarországéhoz hasonló adottságokkal rendelkező országok is képessé válnának arra, hogy kinetikus formában tudják eltárolni a megújuló erőforrásokkal megtermelt energiát – olvasható az Energiastratégiai Intézet elemzésében.

A megújulóenergia-termelés terjedésével egyre égetőbb problémát jelent, hogy miként lehet az ellátást kiegyenlíteni, vagyis hogy a termelési csúcsidőszakban előállított fölösleges energiát hogyan lehet eltárolni és később – éjszaka, a kedvezőtlen időjárási körülmények vagy a megnövekedett kereslet esetén – felhasználni.

Az elemzés kiemeli, hogy jelenleg a legnagyobb közismertségnek az akkumulátoros tárolás örvend, ám több más, ezzel párhuzamosan fejlesztett technológia is kezd arra a szintre jutni, hogy tőkebefektetés szempontjából felvegye vele a versenyt. Ez pedig számos országnak fontos fejlemény lehet, mivel ezáltal diverzifikálni tudnák az általuk használt megoldások portfólióját, és függetlenedhetnének a jelenleg viszonylag koncentráltan működő akkumulátorpiactól, illetve az annak ellátási láncaiban lévő bizonytalanságoktól.

Technológiai szempontból az egyik legegyszerűbb ilyen tárolási megoldást a több mint százéves múltra visszatekintő szivattyús-tározós erőművek jelentik, amelyek a fölösleges energiával egy magaslaton lévő víztározóba pumpálják a vizet, majd szükség esetén leengedik onnan, és egy turbinát meghajtva áramot állítanak elő vele. Az első ilyen erőművet 1907-ben Svájcban húzták fel, és a létesítmény a tervek szerint még legalább 2052-ig üzemképes. Mindez jól mutatja, hogy ezeknek a rendszereknek egy másik előnye is lehet az akkumulátorokhoz képest: a tartósságuk.

A publikáció rámutat arra is, miszerint nem véletlen, hogy az első ilyen erőmű Svájcban épült. Ez a technológia ugyanis elsősorban a magas hegyekkel és sok vízzel rendelkező országokban alkalmazható, mivel szükséges hozzá a jelentős szintkülönbség és a tározók feltöltéséhez használt nagy mennyiségű víz. A technológia egy jelenleg tesztelés alatt álló, továbbfejlesztett változata azonban a laposabb domborzatú országok érdeklődésére is számot tarthat.

A megoldáson öt éve dolgozó RheEnergise nevű brit startup 2022-ben elnyerte az Egyesült Királyság kormányának 8,25 millió fontos támogatását, hogy egy Plymouth közeli bányában felépítse az első demonstrációs projektjét. A munkálatok idén nyáron kezdődtek, és a tervek szerint még az év során befejeződnek.

A technológia részletes működése a Energiastratégiai Intézet elemzésében olvasható.

(Energiastratégiai Intézet)

Fotó: Pixabay

search icon