Svéd tudósok éghajlati modellek segítségével tanulmányozták, hogy az 1815-ben, Indonéziában kitört Tambora vulkán milyen hatást gyakorolt volna a szélenergia előállítására.
A nagy trópusi vulkánkitörések gázokat és apró részecskéket juttatnak magasan a légkörbe, amelyek globális lehűlést okozhatnak. Amikor 1815 áprilisában kitört a Tambora vulkán, 1816-ot „nyár nélküli évvé” változtatta. A megváltozott időjárás jelentős nehézségeket okozott Európában és Észak-Amerikában is: terméskieséshez, élelmiszerhiányhoz vezetett. De nem csak a globális hőmérséklet volt az egyetlen tényező, amiben zavar keletkezett.
Kapcsolódó bejegyzések
Tűzhányók nyomába eredünk Harangi Szabolcs vulkanológussal – Holnapután
Vulkánokról, vulkánkitörésekről mindenki hallott már. De vajon azt is tudjuk, hogy a vulkáni működésnek milyen összetett következményei lehetnek?
Cheng Shen, a svéd Göteborgi Egyetem munkatársa és kollégái klímamodellek segítségével szimulálták azt a hatást, amelyet az elmúlt évezred 10 legnagyobb vulkánkitörése gyakorolt volna a globális felszíni szélsebességre. A The Innovation folyóiratban közzétett eredményeik azt mutatják, hogy a Tambora a kitörését követő két évben 9%-os szélenergia-csökkenést eredményezett volna.
A kutatások szerint a jelenben mindez komoly kihívást jelentene a szélenergia-termelés számára. Ennek az az oka, hogy a vulkánkitörést követő felszíni lehűlés elnyomja a trópusi konvekciót, és gyengíti a légköri keringési cellákat mind az északi, mind a déli féltekén.
Kapcsolódó bejegyzések
Alábecsülhettük a vulkánok okozta veszélyeket
A Death Valley-i Ubehebe vulkán kráterből kiderül, hogy eddig alábecsültük a vulkáni veszélyt jelentő területek méretét.
A szélsebesség csökkenése akkoriban nagyrészt észrevétlen maradt, de ma egy hasonló trópusi kitörés jelentős problémákat okozna. „Az olyan szélenergiától függő régiókban, mint Észak-Amerika, Ausztrália és Észak-Afrika, ennek súlyos gazdasági és energetikai következményei lehetnek” – állítja a kutató.
Forrás: The Guardian
Kép: Canva