A Siemens Group cégcsoport egyik tagja, a Siemens Gamesa – a világ legnagyobb tengeriszélturbina-gyártója – a minap bejelentette: olyan szélerőművet fejleszt, amely elektrolízis útján hidrogént állít elő a tengervízből. A 120 millió eurós beruházás a megújuló energetikai iparág első olyan konkrét terve, amely áttörést hozhat a zöld hidrogén tömegtermelésében. Mindez több évre visszanyúló erőfeszítések eredménye. A németek már az évtized közepétől tiszta hidrogénnel látnák el a zöld működésre nehezen átálló nagy ipari energiafogyasztókat, így az acél- és cementgyártókat, a finomítókat, a vegyipari cégeket.

Első körben a Siemens már létező tengeri turbináját alakítják át, amely előbb sótalanítja a tengervizet, majd elektrolízis – azaz a víznek elektromos árammal az alkotóelemeire bontása – révén hidrogént és oxigént állít elő. Második lépésben a kereskedelmi mennyiségű termelést kell megoldani, amire Németország balti- és északi-tengeri vizei kiválóan alkalmasak. Végül a szállítás módját kell kitalálni; mivel viszonylag közel vannak az első remélt fogyasztók, a partvidék ipari vállalatai, valószínűleg csővezetéken kerül a hidrogén a felhasználókhoz.

Mitől lesz „zöld” a hidrogén?

Az ágazatban négyféle „árnyalatú” hidrogént különböztetnek meg az energiaforrás alapján. A zöld hidrogén megújuló, azaz szél-, nap- vagy vízenergia felhasználásával, a víz elektrolízisével készül. A kéket földgázból vagy szénből állítják elő, de a folyamat során keletkező szén-dioxidot felfogják és tárolják. A szürke hidrogént gázból, a barnát szénből nyerik, de a két utóbbi esetben a melléktermék, vagyis a szén-dioxid a légkörbe kerül.

A BloombergNEF független gazdasági elemzőközpont kutatása szerint 150 milliárd dollár beruházására lesz szükség ahhoz, hogy a zöld hidrogént 2030-ra versenyképessé tegyék a hagyományos fűtőanyagokkal szemben, vagyis kilogrammonként 2 dollárra szorítsák le az árát, amely 2050-re tovább feleződhet. A zöld hidrogén jelenlegi ára kilónként 3–6,5 dollár között mozog, a kék durván 2,35 dollárba, a szürke és a barna pedig 1,75 dollárba kerül.

Célok és remények – miért fontos a hidrogén alapú energia?

A világ energiatermeléséből a hidrogén jelenleg kevesebb mint 5 százalékot tesz ki, de a már idézett BloombergNEF szerint 2050-re elérheti a globális energiafogyasztás közel negyedét is – jelentős kormányzati támogatások mellett.

A jelenleg 71 millió tonnás hidrogéntermelés 10 év alatt több mint megduplázódhat, a forgalom 420 milliárd dollárra nőhet. A Hidrogéntanács nevű kereskedelmi szervezet – mely olajmultikat is tud a tagjai sorában – becslése szerint az évszázad közepére a hidrogénágazat éves bevétele a 2,5 ezermilliárd dollárt is meghaladhatja, ami több mint harmada a globális olajszektor 7,1 ezermilliárd dolláros 2019-es összbevételének.

Nem meglepő tehát, hogy a hidrogénüzletbe beszállni látszanak a túlélésükért küzdő olajmultik is, köztük a brit–holland Royal Dutch Shell, a brit BP és a spanyol Repsol. A Shell az évtized végére megtízszerezné a zöld hidrogén termelését. A BP egyes régiókban 2030-ra 10 százalékos részesedést szeretne elérni a zöld és a kék hidrogén gyártásában. A Repsol pedig a következő 5 év tőkekiadásainak negyedét a megújulókra, köztük a hidrogénre fordítja.

Az EU is komoly szerepet szán a megújuló energiaforrások segítségével gyártott hidrogénnek a szén-dioxid-semlegesség felé vezető úton. Brüsszel szerint az évszázad közepére az unióban akár 470 milliárd eurónyi befektetés is megvalósulhat a megújuló alapú hidrogéntermelésben és 18 milliárd az alacsony szénkibocsátású gyártásban, egymillió új munkahelyet teremtve.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

(Forrás: hvg360.hu Borítókép: pexels.com)