A Magyar Mikológiai Társaság bejelentette a 2026-os év gombáját. A tíz jelölt közül a többfordulós szavazáson az akácpereszke, a narancsos csengettyűgomba és a csoportos csiperke jutott a döntőbe.
A Magyar Mikológiai Társaság által 2006-ban indított „Év gombája” kezdeményezés célja az ismeretterjesztés, a természeti értékekre való figyelemfelhívás és az értékmegőrzés elősegítése. A program keretében évente közönségszavazáson dől el, melyik jelentős, Magyarországon honos gombafaj lesz az, amelyet szélesebb körben bemutatnak – olvasható a Magyar Mezőgazdaság publikációjában.
Kapcsolódó bejegyzések
Gombatermesztés az otthonodban – Egyszerűbb, mint gondolnád!
Laskagomba, shiitake vagy süngomba: néhány olyan csodás gomba, melyet bárki termeszthet otthon is.
Az 2026-os „Év gombája” a csoportos csiperke (Agaricus bohusii), amelynek különleges tulajdonsága, hogy a természetben egyszerre mindig több példány jelenik meg szorosan egymás mellett. Kalapját koncentrikus körökben nagy, durva barna pikkelyek borítják, amelyek között fehér kalapbőr látható. Lemezei fiatalon szürkés rózsaszínűek, később sötétbarnák. Tönkje lefelé orsósan elvékonyodik, kettős peremű, gyenge gallérral és számos pikkelykés övvel. A gomba húsa érintés, nyomás hatására erősen vörösödik, ami leginkább fiatal lemezein és kettévágott húsán figyelhető meg. Illata kellemes, enyhe, a húsa ízletes.
Júliustól novemberig terem, kizárólag erdőkben, ligetekben. Bár országosan elterjedt, nem számít gyakori fajnak. Fontos kiemelni, hogy a csoportos csiperke ehető, de védett faj, természetvédelmi értéke 5000 forint. Éppen ezért a társaság szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy ha találkozunk velük, ne szedjük le, hanem hagyjuk őket a termőhelyükön. A gombafajok felismerésére azért is kell nagy hangsúlyt fektetni, mert nem elég a mérgező fajokat megkülönböztetni az ehetőktől, a védettséget élvező fajokat éppúgy fel kell tudni ismerni a természet védelme érdekében.
Kapcsolódó bejegyzések
2 kiló gomba naponta – Ez sok vagy kevés?
A vadon gyűjtött gombára vonatkozó 2 kg-os limit megosztja a gombásztársadalmat. Mi szól a szabályozás mellett, és mi szólhat ellene?
A csiperkék nemzetségébe mintegy 300 faj tartozik, amelyek közül igen sok ehető. Szinte az egész világon megtalálhatók, és általában nem alkotnak mikorrhizás kapcsolatot fákkal, hanem a talaj növényi szerves anyagait bontják, így réteken, legelőkön, valamint az erdőkben is megélnek.
A mikorrhiza a gombák és a növények kölcsönösen előnyös szimbiózisa, más néven gyökérkapcsoltság. A gombafonalak (hifák) behálózzák a növény gyökereit, ennek nyomán megnő a gyökerek felszívófelülete, a gomba vizet és tápanyagokat szállít a növénynek, cserébe pedig szerves anyagokat (pl. cukrokat) kap. Ezáltal a növény erősödik, javul a stressztűrő képessége és a tápanyagfelvétele.
Kapcsolódó bejegyzések
Városi gombatermesztés: így néz ki a gyakorlatban
A gomba a világ legfenntarthatóbb élelmiszer-alapanyagai közé tartozik, melyet egyszerű módszerekkel otthon is termeszthetünk. A gomba számára megfelelő körülményeket akár a lakótereinkben is létrehozhatunk, hogy aztán kitartó odafigyeléssel, háztáji hulladékaink segítségével termeljük meg saját, értékes, tápanyagban gazdag élelmünket.
A csiperkék közeli rokonságban állnak az őzlábgomba (Lepiota) nemzetséggel. A legismertebb fajai a mezei vagy kerti csiperke (Agaricus campestris) és az erdőszéli csiperke (Agaricus arvensis). Mindkét faj fogyasztható, saláták, levesek, mártások alapanyagaként használatos. A csiperkéknek nagy a gazdasági jelentőségük. A legnagyobb mennyiségben termesztett kétspórás csiperkén kívül a mandulagomba (Agaricus subrufescens) a gyógyhatásáról is ismert.
Ha csiperkével találkozunk a természetben, szedésekor fontos figyelni arra, hogy könnyen összetéveszthető a fehér lemezű, mérgező galócafajokkal. A sárguló csiperke pedig enyhén mérgező. Ez a faj arról ismerhető fel, hogy húsa sérüléskor, töréskor, bevágáskor megsárgul, és a gombának vegyszerszaga van.
Fotó: Canva