Azt szeretnék, hogy gyermekük minőségi élelmiszeren nőjön fel, így megtermesztik maguknak vegyszermentesen. Boér Albin és felesége, Zsuzsa éveken át gyűjtötte tapasztalatait külföldi mezőgazdaságokban, míg hazatérve Székelyföldre saját biofarmot hoztak létre Csíkdánfalván. A családfővel beszélgettünk magokról, palántáktól, a növények betegségeiről és gyógyító házi praktikákról.

Boér Albin már 18 éves korától mezőgazdaságban dolgozik. Németországban tanult bele a szakmába, ahol kitartásának és teljesítményének köszönhetően szezonmunkásból egy nagyobb cég állandó munkatársává vált. Időközben felesége, Zsuzsa is csatlakozott hozzá. „A külföldön szerzett tudásomat mai nap is használom a saját gazdaságomban: megtanultam a zöldségszedés, betakarítás technológiáját, de a retket és a hagymát is úgy kötöm, ahogy ott tanultam.” Az epertermesztő részleg vezetőjeként lehetősége volt végigkövetni a gyümölcs útját a palántáktól egészen a boltokba kerülésig, dolgozott permetezőtraktoron és készített elő gyümölcs- és zöldségcsomagokat is ismert nagyáruházaknak. „Katasztrófa, ami az eperben van!” – osztja meg tapasztalatait Albin, aki szerint ma már nemcsak vegyszerezés zajlik a mezőgazdaságban, hanem ízfokozókat és színezőanyagokat is használnak.

Kapcsolódó bejegyzések

Meatless Monday: eper és rebarbara, a legjobb kombináció

A Meatless Monday ezúttal gyümölcsös étellel jelentkezik. Bemutatkozik az eper és legjobb barátnője, a rebarbara!

Tapasztalatai alapján a nagyáruházak „bio” jelzéssel ellátott termékeiben sem bízik, mert gyakran ugyanarról a földről gyűjtik be a terményeket, ahonnan a vegyszerezetteket. Éppen ezért tíz év után, amikor megtudták, hogy gyerekük születik, úgy döntöttek feleségével, Zsuzsával, hogy hazaköltöznek. „Nem is volt opció, hogy Németországban neveljük fel a gyerekünket! Ha valaki jó szülő akar lenni, ennek az egyik alapja az, hogy egészséges ételt tegyen az asztalra. Ezt pedig úgy tudjuk megoldani, hogy mi magunk állítjuk elő.”

Bio Bibónak

A Bibó biofarmot négy évvel ezelőtt hozták létre környezetkímélő és talajépítő technológiákkal. „Azt szeretnénk elérni, hogy Biankának is művelhető földje legyen. A humusz ugyanis olyan gyors ütemben fogy a talajból a konvencionális növénytermesztési eljárásokkal, hogy a következő generációnak már nagy problémái lesznek” – indokolja Albin.

A Boér család sosem használ műtrágyát vagy vegyszereket, csak természetes alapanyagokkal permeteznek. Kezdetben önellátó szinten csak maguknak akartak termelni zöldségeket és gyümölcsöket, de már az első évben annyi termésük lett, hogy a felesleget elajándékozták a barátoknak, rokonoknak. „Akkor olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy nagyobb mennyiségben kéne termelnünk, annyira ízlett mindenkinek.” Kezdetben levélzöldségeket termesztettek, majd paradicsomot, káposztát, paprikát és padlizsánt.

Az első évük tanulóév volt, kitapasztalták, hogy itthon milyen magokkal lehet dolgozni, mert fontosnak tartják, hogy olyan termékeket adjanak el, amiket jól ismernek. Idős emberektől gyűjtötték be megyeszerte a tájfajta zöldségmagokat. „Folyamatosan teszteljük, hogy mely zöldségek érzik a legjobban magukat az itteni klímán. Nálunk a Csíki-medencében a hegyek miatt hidegebb van, később érkezik a tavasz, és korábban jönnek az őszi fagyok. A szabadföldi termesztésben itt nagyon meg kell kapaszkodni, hogy megélhetést tudjon biztosítani.” A rövid termesztési szezont a következő években fóliasátrak építésével nyújtották meg, bár elsődleges céljuk ezekkel a palánták nevelése volt. Jelenleg hat fóliasátorban termesztenek zöldségeket, de a szélsőséges időjárás miatt a jövőben ezt a mennyiséget szeretnék megnövelni.  „Mindegyiket én készítettem, az erdőről behozott fákat lehántottam, megépítettem a szerkezeteket, és lefóliáztam” – magyarázza Albin.

A Boér család április elejétől május végéig levélzöldségeket termeszt, ezt követően októberig vagy novemberig a többi zöldséget. „Évente 150–200 fajta állandó palántánk van, amelyekből 70–80 fajtát aktívan termelünk.” Van legalább 50 fajta paradicsomuk, nagy becsben tartják mindegyiket: „van csíkdánfalvi csatornára növesztett óriásparadicsom, csalánlevelű szenttamási paradicsom, rózsaszín gömb alakú keresztúri paradicsom és pityókalevelű paradicsom is” – mutatja büszkén. Leginkább a helyi tájfajta zöldségeket próbálják felkarolni, de azért Amerikából is rendelnek különleges magokat, mert erre is van igény. „Főleg a hobbikertészek részéről, akik például 300 kilós óriástököt akarnak nevelni” – mondja mosolyogva. A kertészek általában előre megveszik a palántákat, és ha nem sikerül felnevelni a zöldségeket, akkor ősszel megvásárolják a termést a Bibó farmról. „A növénytermesztés megmutatja, milyen ember vagy valójában, mert ha nem foglalkozol a veteményessel, jöhetnek a kifogások, nem lesz termés. Felér egy egész terápiával!” – véli Albin.

Csak vegyszermentesen!

Minél erősebb az immunrendszere a növényeknek, annál nagyobb annak az esélye, hogy elkerülik a betegségek. Ehhez pedig folyamatos tápanyag-utánpótlást kell biztosítani nekik. „A növényeket már palántakoruktól házi praktikákkal előállított természetes alapanyagú folyadékokkal permetezzük” – mondja a Bibó farm alapítója. Kérésünkre meg is osztott pár hasznos tippet.

Levéltetvek ellen például 1 liter házi tejet 4 liter vízzel össze kell keverni és azt permetezni a problémás növényekre. „A levéltetvek a bőrükön keresztül lélegeznek, és a tej zsírosságától megfulladnak. Fontos, hogy ne alacsony zsírszázalékú, pasztörizált tejet használjunk, hanem – amennyiben lehet – házit.”

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan NE védekezz a levéltetvek ellen?

A levéltetvek képesek elpusztítani a termést, de hogyan védekezzünk ellenük? És hogyan ne?

A másik alappermetük a csalánlé, amely a levelekre permetezve elriasztja a kártevőket a növényről. Az előállítása nagyon egyszerű: először válasszunk egy fadézsát, vagy ha nincs kéznél, használjunk kőből, cserépből vagy műanyagból készült edényt! Fontos, hogy ne készítsünk csalánlevet fémedényben, mivel az oldat erjedésekor olyan vegyületek keletkeznek, amelyek oldhatják a fémedény falát. Egy jó nagy maréknyi csalánt 10 liter állott vízbe áztassuk bele! Ha gyorsítani akarjuk az erjedés folyamatát, tegyük az edényt a napra! Az oldat akkor erjedt meg teljesen, ha színe megsötétedett, már nem habzik, és szaga is tompulni kezd. „A csalán mellé tehetünk még pitypangot vagy zsurlót. Általában egy hét alatt megerjed annyira, hogy permetezhetjük a levelek felületére, vagy locsolhatjuk a talajra. Ez a természetes vegyület olyan nitrogén-utánpótlás, amely eszméletlen, mire képes!” – magyarázza Albin lelkesen.

Ha földibolhákkal gyűlik meg a bajunk a retkeken és a káposztaféléken, a fehér üröm a megoldás! Ugyanúgy kell előállítanunk, mint a csalánlevet, és rápermetezni a növényekre. Albin azonban inkább a megelőzésben hisz. „A kertészektől kétségbeesett üzenetekkel gyakran olyan fotókat kapok beteg növényekről, hogy azok szinte már menthetetlenek. Ha például már egy végső stádiumú peronoszpóra van egy uborkán, akkor már nem lehet megmenteni biomódszerekkel. Döntést kell hozni, hogy vegyszerrel megfordítják a folyamatot, vagy elkönyvelik veszteségnek. Mi nem is gondolkodunk ezen, azonnal kitépjük a földből. Belefér a veszteség is, mert ilyen a mentalitásunk.”

A csigák ellen Albin az indiai futókacsákat javasolja, de állíthatunk fel sörcsapdát is: ássunk le egy műanyag edényt a földbe úgy, hogy a pereme csak kicsit álljon ki a földből. Töltsünk bele sört! A dinnye héja, a burgonya- és az uborkadarabok, a narancs, a grapefruit vagy más citrusok héja, a beáztatott kutyatáp is jó csalétek lehet.

A Bibó farmon eddig a friss zöldség volt a prioritás, de idén elkezdtek gondolkodni a feldolgozáson is. „Fogunk készíteni leveszöldségeket, zöldpaszuLyt, ecetes uborkát, konzerveket, sőt ősztől a csíkdánfalvi és a csíkmadarasi óvodákba is fogunk szállítani élelmiszert, mert a feleségemmel az a célunk, hogy ez a minőségi biotermék igazán jó helyre kerüljön.” Csíkdánfalván a közeljövőben nyitnak egy bemutatóüzletet, amely Hargita megye első vegyszermentes boltjaként fog működni. „Most járjuk végig az engedélyeztetési folyamatokat, addig pedig a csíkszeredai csomagolásmentes Dobozban lehet megrendelni a termékeinket.”

Bianka születésekor ültettek harminc gyümölcsfát is, köztük almát, körtét, szilvát, vackort, feketeeperfát és málnabokrokat. „Biankáért építettük ezt a farmot, és inkább kétszer annyit dolgozok, mint az átlagember, de legalább vele vagyok napközben a kertben. Bármikor szüksége van rám, hív, és én ott vagyok. Olyan szabadságot ad nekünk ez a farm, ami pótolhatatlan. Ráadásul egész nap együtt lehetünk a családdal” – zárja beszélgetésünket Albin.