A klímaváltozás megfékezéséhez a tiszta energiaforrások mellett például a hulladéktermelés visszafogása is szükséges. Ebből a szempontból újabb nagy változásokra számíthatunk, így megnőhet az olyan tartós fogyasztási cikkek élettartama, mint a mobiltelefonok vagy a kerékpárok.

A képződő hulladék mennyiségének csökkentése nemcsak a klímavédelem érdekében szükséges, hanem az emellett olyan egyéb súlyos jelenségeket is magába foglaló ökológiai vagy környezeti válság kezeléséhez is fontos, mint például a műanyagszennyezés.

Európa számos országa jelentős mértékben járul hozzá a világ szeméttermeléséhez, de az Európai Unió igyekszik ambiciózus és egyre szigorúbb célokat kitűzve fenntarthatóbbá tenni a hulladékgazdálkodását. Ennek a közeljövőben a magyar vásárlók számára is érzékelhetővé váló egyik lényeges eredménye lesz az egyszer használatos (egyutas) italos csomagolások visszaváltási rendszerének elindulása 2024. január 1-jétől.

Kapcsolódó bejegyzések

Vigyázó szemetek a komposztálható műanyagra vessétek!

A műanyagtörvénnyel még nagyobb hangsúlyt kapnak a lebomló műanyagok. Utánanéztünk, hogyan lehet őket komposztálni, és milyen területeken nyújtanak valós alternatívát.

Közben az EU különböző döntéshozatali szintjein folytatódik az újabb jelentős változásokat előkészítő háttérmunka, melynek célja az, hogy egyre kevesebb hulladékot termeljünk, és a létrejövő mennyiségnek egyre nagyobb részét lehessen újrafelhasználni vagy újrafeldolgozni.

Még kevesebb műanyag, soha többé örök vegyszerek

Október végén az Európai Parlament Környezetvédemi Bizottsága megszavazta álláspontját az Európai Bizottságnak a csomagolások teljes életciklusára vonatkozó követelményeket előíró rendeletjavaslatáról.

Ennek értelmében tovább csökkentenék a műanyag csomagolások mennyiségét, az élelmiszer-csomagolásokban megtiltanák az úgynevezett örök vegyszerek alkalmazását, valamint előírnák a szállodák, éttermek, kávéházak és bárok (illetve az ezeket ellátó végső forgalmazók) számára, hogy biztosítsák a lehetőséget a fogyasztóknak, hogy saját tárolóedényükben vihessék el az italokat és az elvitelre szánt élelmiszereket. (A javaslat a terv szerint novemberben kerülhet az Európai Parlament elé.)

Október végén az EU egy másik fontos lépést is tett a körforgásos vagy körkörös gazdaság kiépítése felé. Az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága ugyanis szintén elfogadta a maga verzióját az úgynevezett „javításhoz való jog” kezdeményezésről, illetve irányelvről. Így ez előtt is megnyílt az út ahhoz, hogy az Európai Parlamentben – várhatóan novemberben – megvitassák. (Novemberre az illetékes uniós miniszterek is megállapodást érhetnek el az ügyben, az uniós intézmények közötti – a végleges szöveg megszavazását megelőző – egyeztetésre pedig decemberben kerülhet sor.)

Jog a javításhoz

A javaslat célja az, hogy a javítható termékek ne végezzék idő előtt hulladékként, illetve hogy védjék a fogyasztókat a tervezett elavulástól és a greenwashingtól. Ennek érdekében a javaslat egyebek mellett bevezeti a gyártók meghatározott időtartamra (a vásárlás utáni 2 évre) kiterjedő javítási kötelezettségét, a jótállás hatálya alá tartozó termékek esetében pedig előírja, hogy előnyben kell részesíteni a javítást a kicseréléssel szemben.

Kapcsolódó bejegyzések

A greenwashing elleni határozottabb fellépést hirdet az Európai Bizottság

A greenwashingnak az elkerülése és a fogyasztók tájékoztatása az általuk vásárolt termékek fenntarthatóságáról a Bizottság új, november 13-án, pénteken közzétett fogyasztói menetrendjének kulcsfontosságú része.

Ha a szabályozás életbe lép, a gyártók nem akadályozhatják majd a javítást, sőt, a független javítóműhelyek és a felhasználók számára biztosítaniuk kell elegendő megfizethető árú pótalkatrészt, a tervrajzokat és egyéb releváns információkat is. Bizonyos termékeket (például a mosógépeket, porszívókat és okostelefonokat) pedig akkor is meg kell javítaniuk majd a gyártóknak, ha a törvényes garancia nem terjed ki rájuk.

Az előírás szerint bevezetnék az európai javítási tájékoztatót is, amelyet a fogyasztók bármely javítóműhelytől kérhetnének, és amely átláthatóvá tenné a javítási feltételeket és árakat, így a fogyasztók könnyebben összehasonlíthatnák a különböző javítási ajánlatokat. Emellett a tervekben szerepel a javítási szolgáltatásokra vonatkozó európai minőségi szabvány kidolgozása is.

Lényeges fejlemény, hogy a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság a kerékpárokat is felvette a javításhoz való jog tervezett kiterjesztésében érintett termékkategóriába, amint ezt az Euractiv kiemelte.

A környezetet és a pénztárcát is kíméli

A javítható áruk idő előtti hulladékká válása növeli a hulladékmennyiséget, többlet üvegházhatásúgáz-kibocsátást okoz, és fokozza az értékes erőforrások iránti keresletet az új áruk gyártása révén. Ráadásul jókora anyagi veszteséget is okoz a fogyasztóknak. Az áruk idő előtti kidobása önmagában mintegy 35 millió tonna hulladékot termel az EU-ban (ez az éves uniós hulladéktermelés körülbelül 1,5%-a), és 261 millió tonnával járul hozzá a közösség éves szén-dioxid-kibocsátásához (a teljes emissziójának közel 10%-át adva).

Emellett az Európai Bizottság szerint az uniós fogyasztók évente körülbelül 12 milliárd eurót veszítenek azzal, hogy a javítás helyett a cserét választják. A bizottság ezzel a megfogalmazással egyben a fogyasztói szokások jelentőségére és a fogyasztók felelősségére is utal.

A hulladéktermelés további visszafogása érdekében az uniós intézmények már egyeztetnek a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendeletről (ESPR) is, amely a legtöbb termékkategóriára kiterjesztené a meglévő ökodizájn irányelvet.

Ezenkívül az uniós ökodizájn és energiacímkézési szabályok alapján a mobilok és táblagépek gyártóinak 7 évig javítási információkat és pótalkatrészeket (például kijelzőket és akkumulátorokat), 5 évig pedig szoftverfrissítéseket kell biztosítaniuk, valamint az alkatrészeknek is könnyebben cserélhetőknek kell lenniük.

Amerika is hasonló úton jár

Közben a hulladéktermelésben szintén élen járó Egyesült Államokban is elkezdődött a javításhoz való fogyasztói jogok megerősítése, az európaihoz nagyon hasonló tartalommal.

Joe Biden elnök már 2021-ben kiadott egy elnöki rendeletet, amely lényegében a javításhoz való jog érvényesülésének előmozdítására utasította a szövetségi kormányt. Az árakat emelő fogyasztóellenes gyakorlatok csökkentésére irányuló szélesebb körű erőfeszítés részét képező rendelet még nem alkalmazta a javításhoz való jog (right to repair) kifejezést, és nem is követte a konkrétan erre vonatkozó új jogszabályt.

A témában a napokban a Fehér Házban szövetségi és állami tisztviselők, gazdasági vezetők és kisvállalkozások tulajdonosai részvételével tartott kerekasztalnak azonban több részvevője szorgalmazta egy új jogszabálytervezet megalkotását a szövetségi államok némelyikében már létező törvények mintájára. Ezt olyan nagyvállalatok is támogatják, mint például az Apple.

Legutóbb, szintén októberben Kalifornia léptetett életbe törvényt azzal a céllal, hogy piacot teremtsen a fogyasztók számára készülékeik (így például mobiltelefonok, laptopok, táblagépek és különféle háztartási készülékek) javítására. A 2024. július 1-jén hatályba lépő, a javításhoz való jogról szóló kaliforniai törvény megköveteli a gyártóktól, hogy tisztességes és észszerű feltételek mellett dokumentációt, alkatrészeket és eszközöket biztosítson a tulajdonosoknak és javítóműhelyeknek.

A törvény értelmében ez a kötelezettség az 50-től 99,99 dollárig terjedő ártartományba eső termékek esetében a termék gyártásának befejezését követően minimum 3 évig, a legalább 100 dollárba kerülő termékek esetében pedig minimum 7 évig terheli a gyártót, jótállási időtől függetlenül. A törvény azt is rögzíti, hogy a potenciális jogsértőkre az első szabálysértésért napi 1000 dolláros, a második szabálysértésért napi 2000 dolláros, minden további szabálysértésért pedig napi 5000 dolláros bírság szabható ki.

A fenntarthatóságra való törekvés közös érdekünk, ehhez pedig jó irány, ha megpróbáljuk csökkenteni és fokozatosan a minimálisra visszaszorítani hulladéktermelésünket. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó kiemelten foglalkozott.

Kiemelt kép: pexels