A védjegyektől általában azt várjuk, hogy az ezzel ellátott termék nem csak a törvényi előírásoknak felelnek meg, hanem azokon felül még valamilyen tekintetben szigorúbb feltételnek, vagy feltételeknek is eleget tesznek. Ha ez a tulajdonság számunkra fontos, akkor a védjegy segítségünkre lehet abban, hogy gyorsan megtaláljuk az ilyen termékeket a boltok polcain. Egy, a francia piacon végzett kutatás arra hívja fel a figyelmet, nem árt néha nem csak a termékeket ellenőrizni, hanem magukat a védjegyeket is!
Az UFC-Que Choisir francia fogyasztói szervezet a haltermékek eredetét vizsgálta, és azt állítják, nem javult a halászati gyakorlat, és még MSC-logóval ellátott termékek közt is találtak olyanokat, amik valójában nem fenntartható forrásból származtak.
Az MSC, azaz a Marine Stewardship Council nemzetközi szervezetének védjegye ezzel szemben éppen azt hívatott igazolni, hogy a felhasznált halat fenntartható halászati keretek közt fogták ki, és nem túlhalászott állományból származik, azonban a vizsgálat szerint a francia piacon „az MSC-védjeggyel ellátott friss hal 84%-át, a fagyasztott hal 66%-át valójában nem fenntartható módon halásszák.”
„139 halüzletben, valamint 1072 szuper- és hipermarket polcainak kínálatát felmérve 8 faj túlhalászatát állapították meg. A halászati módszerek és a halászati területek összevetésével megállapították, hogy a vizsgált halak 81%-át nem fenntartható módon halásszák. Mint írják, az óceánhal, a hering, a szkampó, a fekete tőkehal, a makréla, a hekk (szürke tőkehal), a szardínia és rombuszhal halászata sem a halászat módszerei sem területei alapján nem fenntartható. A rombuszhal, az óceánhal és a fekete tőkehal esetében találták a legrosszabb arányokat (99%, 98% ill. 93%).” – olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületének cikkében, melyben hasznos tippeket is megfogalmaznak a haltermékek kiválasztásához!