Magáról a jelenségről – az állatok öngyógyításáról – valószínűleg már sokan hallottak. A zoofarmakognózia kifejezés az állatoknak azt a képességét takarja, hogy a természetet (például bizonyos növények levelét, termését) használják betegségeik enyhítésére vagy akár megszüntetésére. Ennek a viselkedésnek a megfigyelése hozzájárulhat új természetes alapú gyógyszerek kifejlesztéséhez. Cikkünkben azt járjuk körül, hogy miként gyógyítják az állatok a sérüléseiket, betegségeiket; hogyan sikerült a tudósoknak felfedezniük ezt a jelenséget; valamint milyen kutatások születtek a megfigyelések felhasználhatóságára az embergyógyászatban.

Az állatok viselkedésének megfigyelése

Az állatok magatartásával, viselkedésével – vagyis az etológiával – a világ minden szegletében sok évszázada foglalkoznak tudósok és kutatók, élükön Charles Darwinnal. Az állatvilágra jellemző öngyógyító folyamatokat azonban jóval később kezdték el behatóan tanulmányozni. Először, 1978-ban a Pennsylvania Egyetem egyik tudósa, Daniel Janzen osztotta meg az állatvilágban tett felfedezéseit, tanulmányában a növényevő gerincesek táplálkozási szokásairól értekezett. A vizsgálat során sikerült megfigyelnie, hogy az egyes növényekben található másodlagos metabolitokat (a növények bomlása során keletkező vegyületeket) a vizsgált állatok a bennük kialakuló fertőzések, paraziták ellen használják fel [1]. A zoofarmakognózia kifejezést közel egy évtizeddel később, 1987-ben kezdték használni, a görög zóo (állat), a phármakon (orvosság) és a gnosis (tudás) szavak összetételéből keletkezett.

Példák az állatvilágból

A természetben számos öngyógyító folyamattal találkozhatunk, a következőkben ezekből válogatunk.

Fűevés az öklendezés elősegítésére

Sokan ismerhetik ezt a módszert, amelyet legtöbbször a kutyáknál és a macskáknál tapasztalunk. Bizonyos növények, például fűszálak rágcsálásával segítik elő az öklendezést. Ezt természetesen nem jókedvükben teszik, hanem így próbálnak minél előbb megszabadulni a baktériumoktól és a parazitáktól [2].

Levéltetvekkel a fertőzések ellen

A rabszolgahangyákat vizsgálva osztrák, holland, német és finn biológusok és zoológusok nemrégiben azt fedezték fel, hogy ha a hangyák gombás fertőzést kapnak, szívesebben fogyasztanak levéltetveket, mint bármilyen más eledelt. A kísérlet során 30 hangyát figyeltek meg, két csoportra osztották őket. A hangyák egyik felét megfertőzték gombával, a másik felét pedig nem. Ezután mindkét csoportnak kétféle táplálékot kínáltak: egy méz és agar-agar keverékéből álló ételt, valamint az említett eledelnek levéltetvekkel kevert változatát. A kísérlet során bebizonyosodott, hogy az egészséges hangyák csak az első keverékből táplálkoztak, míg a fertőzött csoport hangyái mindkét táplálékból fogyasztottak. Amikor a gombás fertőzés megszűnt, az immár felgyógyult hangyák is visszatértek a szokásos „étrendjükhöz”, vagyis a levéltetvektől mentes ételhez. A tudósok azt is megállapították, hogy a levéltetvek egyes példányaiban valószínűleg hidrogén-peroxid halmozódik fel, amely fertőtlenítő hatásának köszönhetően képes lehet elbánni a gombás fertőzésekkel [3].

„Kapszulaszedő” csimpánzok

Kutatók nemrégiben felfedezték, hogy az Aspilia nemzetség virágai kitűnő parazitaellenes hatással bírnak, erre pedig a csimpánzok viselkedéséből jöttek rá. A szóban forgó növények levelei tiarubrin-A-t tartalmaznak (ez egyébként a parlagfűben is megtalálható), amely igen hatékony fonalférgek ellen. A kutatás során az is nyilvánvalóvá vált, hogy amikor egy csimpánznak hasi fájdalmai vannak, rendszerint fogyaszt ennek a növénynek a leveléből, méghozzá úgy, hogy ahelyett, hogy szétrágná, összetekeri a szájában – kapszulaformát készítve belőle –, és így nyeli le. További kísérletek során azt is kiderítették, hogy az Aspiliák antibakteriális és daganatellenes hatásúak. Ezt a tulajdonságukat a jövőben akár az embergyógyászatban is kihasználhatják [2].

Növényevés a termékenység növelésére

A Brazíliában őshonos gyapjas pókmajmok nőstényei bizonyos növények levelét és gyümölcsét fogyasztva termékenyebbé válhatnak. Például a nőstények párosodás előtt előszeretettel fogyasztják a garapa levelét, mivel izoflavonoidok találhatók benne, amik elősegíthetik a szervezetben az ösztrogénszint emelkedését, fokozva a termékenységet [2].

Kapcsolódó bejegyzések

Tudtad, hogy a platina megmentheti az életed?

Mit érdemes tudni a platináról? Milyen módokon vehetjük fel a versenyt a rákkal? Hogyan lehet alkalmazni a platinát a rák legyőzésére? Milyen hatása van a környezetre? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Hogyan segítheti az ember életét az állatok öngyógyítása?

Azt már az ókori civilizációk (például Egyiptomban és Mezopotámiában) is felismerték, hogy az állatok által alkalmazott gyógymódokat érdemes hasznosítani az emberi betegségek kezelésében is. Az évezredek során számos gyógyítási mód jött létre az állatok segítségével. A modern orvoslás korában is számos kutatás irányul a zoofarmakognózia felhasználására, a rákellenes terápiák fejlesztése céljából is keresik az adaptálható módszereket.

Kapcsolódó bejegyzések

Új rákellenes hatóanyagot fejlesztettek ki az ELTE kutatói

Kimagasló aktivitású, kis dózisban alkalmazható új magyar rákellenes gyógyszermolekula-jelöltet fejlesztettek ki az ELTE kutatói.

Habár ma már sokféle rákos megbetegedés gyógyítható (például a hererákot már közel 90%-os sikerrátával képesek gyógyítani), mai napig megoldandó probléma a rák legyőzése. A kemo-, a radio- és egyéb rákellenes terápiákkal sokszor az a gond, hogy a rákos sejtek nemritkán rezisztenciát mutatnak az alkalmazott készítményekkel szemben.

A tudósok az említett problémák megoldásában igyekeznek támaszkodni a zoofarmakognóziára, már vizsgálják egyes növények másodlagos metabolitjait és egyéb potenciálisan hatékony anyagait is [4]. Sajnos ezen a területen egyelőre gyerekcipőben járnak a kutatások, azonban egy intenzív, több tudományágat (molekuláris biológiát, kémiát, farmakológiát) összefogó széleskörű kutatással a jövőben ígéretes eredményeket lehetne elérni.

Összegzés

Érdekes látni, hogy nemcsak az emberek körében, de az állatvilágban is mennyi bevált praktika létezik a betegségek gyógyítására. Természetesen a fenti példákon kívül rengeteg más öngyógyítási praktikával találkozhatunk a természetben, amelyeket a gyógyszeripar már itt-ott figyelembe vesz a természetes alapú gyógyszerek előállításában.

Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.

Kiemelt kép: pexels

Források:

[1]      J. DH, “Complications in interpreting the chemical defenses of trees against tropical arboreal plant-eating vertebrates,” The ecology of arboreal folivores, 1978.

[2]      E. Neto, “Zoopharmacognosy, the self-medication behavior of animals,” Interfaces Científicas – Saúde e Ambiente, vol. 1, p. 61, Sep. 2012, doi: 10.17564/2316-3798.2012v1n1p61-72.

[3]      J. Rissanen, D. Nyckees, T. Will, H. Helanterä, and D. Freitak, “Formica fusca ants use aphid supplemented foods to alleviate effects during the acute phase of a fungal infection,” Biol Lett, vol. 19, no. 11, p. 20230415, Nov. 2023, doi: 10.1098/rsbl.2023.0415.

[4]      E. M. Domínguez-Martín, J. Tavares, P. Ríjo, and A. M. Díaz-Lanza, “Zoopharmacology: a way to discover new cancer treatments,” Biomolecules, vol. 10, no. 6, p. 817, 2020.