A Levegő Munkacsoport több mint 200 polgármesternek küldött levelet, amelyben felhívják a figyelmet, hogyan lehetséges a lakossági hulladékégetés visszaszorítása.
Ahogy arról már mi is írtunk, a hulladék égetése az egyik legkörnyezetszennyezőbb, rendkívül egészségkárosító módja a fűtésnek, mégis rengetegen élnek vele. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodáját évente több százan keresik fel azzal, hogy mit tehetnének a településükön terjengő, égetésből eredő bűz ellen.
Kapcsolódó bejegyzések
Se nem fenntartható, se nem tiszta: ilyen a magyar fatüzelés
Magyarországon az EU-s átlaghoz képest még mindig kiemelkedően magas a nem megfelelő fával vagy hulladékkal tüzelők aránya, így a légszennyezés is.
A probléma megoldásának egyik eszköze a helyi önkormányzat felkeresése, mert a hivatalnak vannak eszközei arra, hogy megszüntessék az illegális égetést. A visszajelzések alapján viszont sok település vezetője nem ismeri a lehetőségeket és nem ismeri fel saját felelősségét sem a tevékenység visszaszorításában.
A szervezet épp ezért küldött több mint 200 budapesti és Pest megyei polgármesternek egy tizenegy pontos listát arról, hogy milyen lehetőségeik vannak a hulladékégetés visszaszorítására. A Levegő Munkacsoport szerint sok esetben már a szemléletformálással is lehet eredményeket elérni, mert a lakossági hulladékégetés egyik legfőbb oka az ismerethiány és a felelőtlenség.
Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője szerint azért is nagy az önkormányzatok felelőssége a kérdésben, mert sajnos a környezetvédelmi hatóságok túlságosan leterheltek és gyengék ahhoz, hogy a hulladékégetés problémájával érdemben foglalkozni tudjanak.
Pedig a kérdéssel mindenképp foglalkozni kell, hiszen ahogy mi is írtuk korábban, hazánkban évente 13 ezer ember hal meg a légszennyezéssel összefüggő betegségekben, és átlagosan 12 évet veszítünk az életünkből emiatt.
