A mókus igazán nagy kedvence mindenkinek. Nem is csoda, hiszen nagyon kedves és szép állatka, habár bizonyos vélemények szerint a mókus is egy patkány, csak jobb a PR-ja. Azonban a valóságban össze sem lehet hasonlítani a két rágcsálót. De felmerülhet a kérdés, hogy vajon örömteli az, ha mókus lakik a kertben? Ami biztos, hogy azon túl, hogy nagyon kedvesen néz ki, általában igazán keveset tudunk róla. De akkor most örüljünk neki, vagy kezdjünk el aggódni?
Örülj neki, ha mókus van a kertedben
A mókus egy kis ökológiai csoda, úgyhogy, ha megjelenik a kertünkben, annak bátran örülhetünk! Egyrészt mindig mókás látvány, ahogy elmélyülten falatozik, vagy ágról-ágra ugrál, másrészt óriási ökológiai haszna van, hiszen a télire összegyűjtött magvai segítenek az erdőknek terjeszkedni. Az összegyűjtött, de el nem fogyasztott magok ugyanis tavasszal kicsírázhatnak, és új növény jöhet létre belőlük. A mókus tehát igazi kis erdész.
De ha nem szeretnénk esőerdőt a kertünkben, akkor más okunk is van rá, hogy örüljünk a mókusnak. Ugyanis nem csupán magvakkal táplálkozik, hanem mindenevő, így elfogyasztja a kertünkben a csigákat és a kisebb rovarokat is. A repülőmókus még a kis madarakat is megeszi, miközben akrobatákat megszégyenítő ügyességgel siklik a fák között. A madarak tojásai is kedvenc eleségei közé tartoznak, melyekre könnyen rálel a fákon lévő fészkekben. A mókusok legkedveltebb tápláléka a dió, a mogyoró, a kukorica, a gyümölcsök és a gombák. De elsősorban nem ezért kedveljük őket, hanem azért, amit korábban írtunk róluk, vagyis, hogy segítenek eltüntetni a csigákat és a kártevőket a kertünkből.
A mókus okos állat, ezért általában olyan táplálékot választ, amelyik segít lekoptatni folyton növekvő fogait. A fogai már egy hónapos korában kinőnek, és egy életen át kell koptatnia őket. A mókus leginkább az erdőkben lel otthonra, de szívesen tartózkodnak a városi parkokban, és akár a kertünkben is. Fán élő állat, mely magasan, a fatörzs közelében, ágakból készített gömb alakú fészekben alszik és ide hozza világra kölykeit is. Tápláléka főleg toboz, fakéreg, növényi nedvek, bükkmakk, mogyoró, de nem veti meg a rovarokat, a tojásokat, sőt, még a madárfiókákat sem.
Segíts a mókusnak túlélni a telet
Ilyenkor ősszel igazán nagy munkában van a mókus, hiszen kellő mennyiségű táplálékot kell szereznie a téli időszakra. Hogy biztonságban legyen a tél alatt, több helyen is raktárt hoz létre, ahová a magvakat gyűjti, melyek segítségével átvészeli a telet. Valódi téli álomba nem merül, de testhőmérséklete alacsony lesz, és sokkal kevesebbet mozog, valamint a tápanyagigénye is lecsökken ilyenkor.
A mókusok külseje hasonlóan kedves, mint a belső tulajdonságaik. Viszonylag gyorsan kötnek barátságot az emberekkel, akiknek sokszor még azt is megengedik, hogy kézből etessék őket. Azonban nem háziállatnak születtek, így ne vegyük el a szabadságukat és ne kényszerítsük őket ketrecbe. Akkor lehetnek csak boldogok, ha szabadon ugrálhatnak.
Ha azt szeretnénk, hogy a kertünkbe üdvözölhessük, ültessünk minél többet a kedvenceiből. Egy mogyoróbokor vagy egy szép diófa igazi mókusmágnesként működhet. Azonban a mókusok hiába barátságosak, nagyon óvatosak is egyben, így nyílt területre nem szívesen merészkednek. Inkább a lombok takarásában szeretnek maradni, amely biztonságot nyújt számukra. Ezért készíthetünk különféle búvóhelyeket nekik, hátha rátalálnak és beköltöznek hozzánk.
Figyelj a háziállataidra!
Azonban óvnunk kell őket a házi kedvenceinktől, hiszen a kutyák és a macskák is hamar barátkoznának velük, azonban ez a barátság a mókus számára nem lenne túlságosan előnyös. Rajtuk kívül a nyest és a bagoly a legnagyobb ellenségük.
Egy kis kézügyességgel akár otthon is készíthetünk nekik etetőt, ami nem más, mint egy könnyen nyitható tetővel rendelkező fa rekesz. Az elülső oldala legyen átlátszó, hogy a mókus lássa benne a magvakat, amelyeket magával tud vinni. Ha nincs etetőjük, a földre szórt magvakat is könnyen megtalálják és össze tudják gyűjteni, azonban itt ki vannak téve a ragadozók okozta veszélynek.
Ahogyan a madarak esetében, úgy a mókusoknál is nagyon fontos, hogy ne csak etetőt helyezzünk ki számukra. A finom falatok mellett vizet is biztosítsunk. A téli hidegekben ügyeljünk rá, hogy ne legyen befagyva, és folyamatosan tudják oltani a szomjukat.
A mókus jellemzői
A mókus védett állat, eszmei értéke 25 ezer forint. Hazánkban az európai mókus található meg leggyakrabban. A fej-törzs hossza 21-30 centiméter, farokhossza 15-25 centiméter, testtömege 250-500 gramm. A téli bundájuk a nyárinál vastagabb, sötétebb és szürkébb, sőt, télen még a fülükön levő szőrpamacs is sokkal hosszabb. Bundájuk barnás, vöröses árnyalatú, a hasuknál pedig mindig világosabb. Színük sok esetben az élőhelyüktől függ. Ez azért fontos, mert minél inkább alkalmazkodik a színűk a lakóhelyükhöz, annál kevésbé vehetők észre, így igazán biztonságban érezhetik magukat.
A vörös és vörösesbarna mókusok elsősorban a melegebb és szárazabb, míg a sötétbarna mókusok a hidegebb és nedvesebb élőhelyeken fordulnak elő gyakrabban. Tapintószőrük hosszú, mely a mókus mellső mancsán, hasán és faroktövénél található. A farkuk többfunkciós, hiszen egyrészt segíti az egyensúlyozásukat az ágakon történő ugráláskor, éjjel pedig kitűnő takaró.
Magányos állat
Olyan ügyes tornász a mókus, hogy akár 4–5 méter távolságra is képes elugrani, és mindig felülről lefelé halad a fán. A párzási időszakban a legaktívabb, ilyenkor a hím vadászik a nőstény után. Csak ekkor élnek párban, egyébként magányos állatok. Azokban az években, amikor bő a makktermés, a mókusok erősen elszaporodnak. Azonban az egyensúly fennmarad, hiszen a bővelkedő éveket általában ínségesek követik.
Az ivarérettséget 11 hónaposan érik el, párzási idejük pedig december és július eleje között van. A mókus vemhessége 38 napig tart, melyből többnyire 4-5 utód születik. A mókus évente akár kétszer is képes elleni. A kölyökmókusok születésükkor csupaszok és zárt szeműek, 4 hetesen már vannak fogaik és 7 hetesen már szilárd ételt is esznek. Az elválasztásra általában 10 hetes korukban kerül sor.
A mókus nem bízza kölykei életét a véletlenre, ezért több fészket is épít, hogy veszély esetén gyorsan átmenekíthesse és biztonságban tudhassa őket. A mókusfészket könnyen meg lehet különböztetni a madárfészektől, hiszen a mókusfészek bejárata mindig alul van.
A mókus naponta 10-15 luctobozt is képes elfogyasztani, erdeifenyő-tobozból pedig több mint százat. A pikkelyt harapással nyitja fel, míg az eléggé kihajlik, vagy leesik, ami után könnyedén hozzáfér a magvakhoz. Az éjszakát a mókus az odújában tölti, melyet ágakból, fűből és mohából épít.
A mókusokat olyannyira kedveljük, hogy még mesékben és versekben is megjelennek. Gondolom kevesen úszták meg gyermekkorunk egyik horrorisztikus dalocskáját, a szegény mókuskáról, aki felmászott a fára és eltörött a lába. De azért van kevésbé tragikus módja is a velük való találkozásnak, például Misi a mókus személyében. Úgyhogy, ha kellő mennyiségű élelmet és kényelmes szállást biztosítunk a mókus számára, akkor nem csak a mesékben találkozhatunk vele, hanem hosszú éveken át lehet kertünk kedves vendége, és segíthet a csigák és egyéb káros rovarok távoltartásában.
Kiemelt kép: canva
Forrás: Agroinform