A hangulatunkat és a boldogságérzetünket a testünkben felszabaduló kémiai anyagok határozzák meg. A boldogsághormonok csoportjába négy molekula tartozik: a dopamin, a szerotonin, az oxitocin és az endorfin. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy megnöveljük az említett hormonok szintjét – tiltott szerek használata nélkül –, ezáltal kiegyensúlyozottabbak, vidámabbak legyünk.

A hormonok eredete

A hormon szó egyik elmélet szerint az ógörög hormao, azaz ’megindít’, ’serkent’ szóból származik. Egy másik elképzelés szerint Hermész, a görög isten nevéből ered, aki az istenek hírnöke a mitológiában. Ugyanúgy, mint a hormonok a testünkben, szállítja az információt.

A hormonokat a testünk két helyen termelheti. Egyrészt a belső (endokrin) elválasztású mirigyekben, pl. az agyalapi mirigyben, a pajzsmirigyben, illetve bizonyos szervek szöveteiben, pl. a gyomorban, a bélben [1].

Kapcsolódó bejegyzések

Most végre kiderül, mitől igazi férfi egy férfi – Könyvajánló

Max Nieuwdorp könyvéből kiderül, hogy személyiségünk kulcsa nem a saját kezünkben van, hanem hormonjainkéban.

Dopamin

A dopamin az adrenalinnal és a szerotoninnal együtt nagyban meghatározza a viselkedésünket, hangulatunkat és érzelmeinket. Fontos megjegyeznünk, hogy ennek a három anyagnak a hatásai nagy mértékben összefüggenek, így nehezen választhatók szét [1].

A dopamin önmagában az örömérzésért és az ösztönzésért felelős. Amikor olyan tevékenységet folytatunk, amely elismerést vált ki a környezetünkből, vagy elérjük a céljainkat, a testünkben, mintegy jutalomként, dopamin szabadul fel, ami elégedettséghez és boldogsághoz vezet. A dopamin kóros hiánya Parkinson-kórhoz vezethet, amely tünetei közé tartozik a kézremegés, a rendellenesen mozgó izmok, az izomsorvadás. (A Parkinson-kór gyógyszeres kezelésekor a dopaminhiányt igyekeznek kezelni, de úgy, hogy lehetőleg pszichés mellékhatások ne lépjenek fel [1].)

A dopamintermelődést tehát beindíthatjuk a testünkben úgy, hogy olyan kisebb feladatokat vállalunk, amelyek kellően nehezek ahhoz, hogy egyrészt ne azonnal teljesíthessük őket, másrészt mégsem lehetetlen küldetések, tehát meg tudjuk valósítani őket.

Szerotonin

A szerotonin fontos szerepet játszik a hangulat, a szexualitás, az alvás és az étvágy szabályozásában. Testünk a triptofán nevű aminosavból két lépésben állítja elő a szerotonint. A második lépést nagyban segíti, ha kellő mennyiségű B₆-vitamin található a szervezetünkben. Így ennek a vitaminnak a szedésével segíthetjük a testünket szerotonint szintetizálni.

Kapcsolódó bejegyzések

Vitaminbombákkal a téli depresszió és a tavaszi fáradtság ellen

Mi az oka a téli depressziónak? Hogyan lehet csökkenteni a tavaszi fáradtságot? Ezeknek jártunk utána, valamint remek téli vitaminbomba-ajánlatokkal jövünk kimerült készleteink feltöltésére.

A B₆–vitamin, azaz a piridoxin tejben, tojásban, sörélesztőben, halban, mangóban, banánban és teljes kiőrlésű gabonában található meg. A napi ajánlott adag 1,5–2 mg, azonban fogamzásgátló szedésekor, alkoholfogyasztáskor vagy dohányzás esetén javasolt nagyobb mennyiséget szedni. Csak táplálékkiegészítők szedésével lehet túladagolni, de ez is ritka, mert vízben oldódik, és 8 óra alatt a vizelettel kiürül a szervezetünkből.

Érdekesség, hogy a banán is tartalmaz szerotonint, ha azonban a déli gyümölcsöt fogyasszuk, nem leszünk vidámabbak, mert a benne lévő boldogsághormon nem képes áthatolni a vér-agy gáton, így nem okoz hangulatváltozást. Ettől függetlenül magas kálium- és magnézium tartalma miatt javasolt a fogyasztása.

A szerotonin aktív metabolitja a melatonin, azaz a „sötétséghormon”. Az agyban található tobozmirigy választja ki. A tobozmirigy észleli, hogy nappal vagy éjszaka van, és ha sötétedik, több melatonint bocsát ki, amitől elálmosodunk. A melatonin irányítja az alvási ciklusunkat, megnöveli a REM-ciklus hosszát, amely szakaszban álmodunk, és ez elengedhetetlen a pihentető alváshoz. Hajnal felé közeledve csökken a melatoninszint a szervezetben, mivel közeledünk az ébredéshez [1]. Amennyiben szeretnénk jól aludni, lefekvés előtt kerüljük a fényszennyezést – amit a telefon, a laptop, a tévé képernyője okozhat –, hogy időben beinduljon a melatonin termelődése a szervezetünkben, és elálmosodjunk!

Rendszeres edzéssel sokat tehetünk a szerotoninszintünk emelkedéséhez, mert a mozgás is egyfajta stressz a test számára, amelyhez alkalmazkodva nő a norandrenalin és a szerotonin termelése is.

Oxitocin

Az oxitocin az agyalapi mirigy hátsó lebenyéből aktív hormonként szabadul fel, és kerül be a véráramba. Simaizom-összehúzó hatású, így elősegíti a terhes nő méhének izom-összehúzódását, ami beindítja a szülést, illetve kiváltja a tejelő emlőmirigyekben a tej ürítését. Az ovuláció során megemelkedik a vérplazma oxitocinszintje, ami elősegíti a megtermékenyülést, mert a spermiumok könnyebben bejutnak a méhbe a ritmikus összehúzódásának köszönhetően. Az oxitocin azonban nemcsak „női hormon”, hanem a férfi reprodukciós szerveinek egészséges működésében is szerepet játszik, és befolyásolja a férfiak szexuális magatartását is.

A központi idegrendszerben az érzelmi kötődésért felelős hormon. Orgazmus során is felszabadul, így nemcsak a szülés során alakít ki kötődést a gyermekkel, hanem együttlétkor a partner irányában is.

Endorfin

A szó belső fájdalomcsillapítót jelent. Amikor stresszhatás vagy valamilyen kellemetlen élmény ér minket, akkor szabadul fel. Síráskor is keletkezik endorfin a testünkben, ezért érezzük utána nyugodtabbnak magunkat. Az endorfin úgy működik, hogy meggátolja a fájdalomérzést továbbító anyagok felszabadulását [2].

Ha például csilipaprikát eszünk, a benne lévő kapszaicin, amely a csípős ízért felelős alkaloid, serkenti az endorfin felszabadulását. A kapszaicint kenőcs formájában már régóta alkalmazzák izom- vagy ízületi fájdalmak kezelésére.

Nemcsak a szerotonin, hanem az endorfin felszabadulására is hat a testmozgás, ha valaki már hosszú órák óta folyamatosan edz. Ez akkor jelentkezik, amikor a sport vagy a munkavégzés még kontroll alatt tartható, de magas intenzitású, és fizikailag megterheli a személyt. Emellett akupunktúrás tűk megfelelő pontokra történő beszúrása is kiváltja az endorfin termelést.

Egyes elképzelések szerint a placenta is termel endorfinokat, majd a szülést követően ez megszűnik, és ez is okozhatja a szülés utáni depressziót [1].

Összefoglalás

A boldogsághormonok felszabadulását tehát rendszeres testmozgással, fűszeres ételek fogyasztásával, örömteli együttlétekkel, kellően nehéz, de nem megvalósíthatatlan célok kitűzésével és elérésével, illetve B-vitaminok szedésével idézhetjük elő.

Források:

[1] Dr. Faigl Ferenc: Gyógyszerkémia, Budapesti Műszaki Egyetem, egyetemi tananyag

[2] Dr. Faigl Ferenc, Dr. Szeghy Lajos, Kovács Ervin, Dr. Mátravölgyi Béla: Gyógyszerek, Budapesti Műszaki Egyetem, egyetemi tananyag

Kiemelt kép: pexels