A klímacélok elérése érdekében egyre több iparág vág bele a környezetbarátabb megoldások kialakításába. Ez érinti a fuvarozás és a szállítmányozás területét is, ahol kétségkívül igen magas a szén-dioxid-kibocsátás. Vagy mégsem? A szállítási láncok rövidítése nem minden esetben lehetséges, ám a közúti áruszállítás több fronton is igyekszik eleget tenni a kibocsátáscsökkentésnek és a fenntarthatósági elvárásoknak. A kérdés csak az, miképpen lehetséges a célok elérése.

A légi szállítmányozás esetében átlagosan 500 gramm szén-dioxid-kibocsátásról beszélhetünk tonna-kilométerenként, amely többszöröse a tengeri, a vasúti vagy a közúti szállítás kibocsátásának. Összehasonlításképp a vasúti szállítás átlagosan csak 30 gramm szén-dioxidot bocsát ki tonna-kilométerenként, a tengeri szállítás pedig még ennél is kevesebbet.

Ebből következik, hogy a légi szállítmányozás nem éppen a legkörnyezetbarátabb megoldás. A közúti, a vasúti és a kombinált szállítás azonban sok esetben hozhat váratlan eredményt: nemcsak kibocsátás tekintetében lehetnek jobb alternatívák, hanem a folyamatos innovációknak hála más előnyökkel is járhatnak.

Kapcsolódó bejegyzések

Hidrogén, hibrid meghajtás és bioüzemanyag: így lehet zöldebb a repülés jövője

A globális szén-dioxid-kibocsátás 2,8 százalékáért a repülés felel. Egyértelműen az iparág egyik legfontosabb célja a kibocsátás drasztikus csökkentése, illetve teljes eltörlése, a feladat pedig nem kicsi: becslések szerint 2050-re évi 10 milliárd utast kell évente kiszolgálnia az ágazatnak.

Közúti szállítás: elterjedt módszer, de marad a szén-dioxid-kibocsátás

Kétségtelen, hogy a légi szállítás után a közúti szállítás jár a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátással. Éppen ezért szükséges olyan megoldások felé fordulni, amelyek elősegíthetik a klímacélok elérését. Nem egyszerű a helyzet, ugyanis ha a kamionokat vesszünk alapul, átlagosan 62–150 gramm szén-dioxidot bocsátanak ki tonna-kilométerenként attól függően, hogy milyen típusú járműről és milyen üzemanyag-hatékonyságról beszélünk.

Azt is látni kell, hogy a közúti szállítás az Európai Unióban az összes közlekedési szektor kibocsátásának közel 75 százalékát teszi ki, ez főként a személygépjárművek és a tehergépjárművek kibocsátásából származik. Egyáltalán nem mindegy azonban, milyen teherautóról és üzemanyagról van szó.

A közúti szállításnak kétségkívül számos előnye van, ezért a terület környezetbarát megoldásainak kiaknázása elengedhetetlen:

• Rugalmasság és mozgékonyság: A közúti szállítás rendkívül rugalmas, mivel a járművek könnyedén elérhetik a városközpontokat, az ipari parkokat és a logisztikai csomópontokat. Gyorsaság és mozgékonyság tekintetében ez a legjobban adaptálható szállítási mód.
• Költségek és személyzetigény: Az üzemanyagköltségek és a gépkocsivezetők bérei jelentős költségtényezők, de kisebb szállítmányokhoz a közúti szállítás gazdaságos választás lehet.
• Tárolási kapacitás és tranzitidő: A teherautók korlátozott tárolókapacitással rendelkeznek, ezért főként kisebb volumenű áruk szállítására alkalmasak, de gyors tranzitidőt nyújtanak, különösen rövidebb távolságokon.

A közúti szállítás a legelterjedtebb megoldás, főként azért, mert rugalmas, könnyen elérhető, gyors és rövid tranzitidővel jár. A kamionok, a kisteherautók gyakorlatilag bárhová eljuthatnak, ahol van közúti hálózat, így helyi, városi és nemzetközi fuvarozás esetében is előnyös velük szállítani.

Kisebb távolságokon a közúti szállítás gyorsabb lehet, mint más szállítási módok, mivel nincs szükség átrakodásra. Ez különösen előnyös a gyorsan romló áruk esetében. Ugyanez igaz a költséghatékonyságra is, mivel kis mennyiségű áru mozgatásakor a teherautó önállóan képes elszállítani a termékeket a raktárból az üzletig vagy az ügyfélhez, így lerövidül, egyszerűbbé válik az ellátási lánc.

Kapcsolódó bejegyzések

Mi befolyásolja leginkább a házhozszállítás karbonkibocsátását?

Az elmúlt néhány évben egyre csak növekedett a kézbesítő robotok és drónok száma szerte az Egyesült Államokban, melynek környezetei hatásait nem rég kezdték el kutatni. Az ACS Environmental Science & Technology című szaklapban megjelent tanulmányban kimutatták, hogy a lakossági csomagszállítás automatizálása nem befolyásolja annyira az üvegházhatású gázok kibocsátását, mint a kézbesítő furgon mérete és típusa.

A közúti szállítás az egyik legelterjedtebb szállítási mód, a szén-dioxid-kibocsátása azonban jelentős. Az iparág ugyanakkor folyamatos változásban van.

A stratégiai gondolkodás elengedhetetlen, így a nagyvállalatoknak alapvető céljuk az átalakítás. Jó példa, hogy a Waberer’s Csoport például 2021-ben létrehozta Green Division nevű önálló szervezeti egységét, amely a fenntarthatósági stratégiák kidolgozásával és megvalósításával, a karbonlábnyom csökkentésével, valamint az energiatakarékos megoldások bevezetésével nemcsak a cégcsoport környezetbarát működését erősíti, hanem ügyfelei fenntarthatósági igényeinek is eleget tesz.

Zöldebb lehet a jövő?

Habár a fenti adatok nem különösebben ígéretesek, a kibocsátáscsökkentés irányába tett törekvések annál inkább. Nem mindegy ugyanis a jármű és az üzemanyag típusa, a járműkihasználtság és a rakomány súlya sem. A kibocsátást befolyásolja az útvonal és a vezetési stílus is.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére több megoldás is született már.

1. Elektromos és hidrogén-üzemanyagcellás teherautók
   • Az elektromos teherautók és a hidrogén-üzemanyagcellás járművek használata jelentős mértékben csökkentheti a közúti szállítás szén-dioxid-kibocsátását. Ezek a járművek zéró kibocsátásúak lehetnek, amennyiben az energiaforrás megújuló.
   • Jelenleg az elektromos teherautók még korlátozott hatótávolságúak, de a városi és a rövid távú szállítások esetében egyre elterjedtebbek.
2. Üzemanyag-hatékony járművek és technológiák
   • Az új járműmodellek, amelyek aerodinamikai fejlesztésekkel és üzemanyag-hatékony motorokkal rendelkeznek, csökkentik a közúti szállítás szénlábnyomát.
   • Az alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsok, a jobb aerodinamikai kialakítás és a hibrid rendszerek is segíthetik a kibocsátáscsökkentést.
3. AI-alapú útvonal-optimalizáció
   • Az AI és a gépi tanulás alkalmazásával optimalizálhatók a szállítási útvonalak, figyelembe véve az időjárási viszonyokat, a forgalmi adatokat és az üzemanyag-fogyasztást.
   • Az intelligens útvonaltervezés csökkenti a felesleges kilométereket, minimalizálja a várakozási időt, és növeli a hatékonyságot, ezáltal kevesebb kibocsátást eredményez.
4. Üresjáratok minimalizálása
   • Az üres visszfuvarok elkerülése érdekében érdemes előre megtervezni ezeket vagy együttműködni más logisztikai cégekkel, hogy a járművek ne üresen közlekedjenek visszafelé.
   • A teljes kapacitás kihasználása javítja az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát, és csökkenti a szállítmányozás karbonlábnyomát.
5. Alternatív üzemanyagok használata
   • A bioüzemanyagok (pl. a biodízel) és a CNG (sűrített földgáz) alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járnak, mint a hagyományos fosszilis üzemanyagok, és átmeneti megoldásként szolgálhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
   • Ezek az alternatív üzemanyagok jelenleg számos országban elérhetők, és csökkenthetik a hagyományos üzemanyagoktól való függőséget.

Az elektromos járműveké lehet a jövő: a nagy logisztikai szolgáltatók, mint a Waberer’s is egyre nagyobb teret ad az alternatív meghajtású járműveknek.

Más, korábban elképzelhetetlen megoldásokat is teszteltek, ilyen volt például még 2017-ben az önvezető kamionok tesztje a Volvo Trucks-szal közösen. Ezek fejlesztése jelentős változást hozhat a közúti szállításban, mivel használatukkal csökkenthető a balesetek száma, a globális munkaerőköltség és az üzemanyag-fogyasztás is. Bár ezek a technológiák régóta tesztelési fázisban vannak, nem tudhatjuk, mikor fognak elterjedni szélesebb körben. De drónokat is bevetnek, ha időérzékeny szállításról van szó, sőt, más, intelligens vagy AI-alapú technológiákat is.

A tachográf és az intelligens vezetési rendszerek például segítik a sofőrök vezetési idejének nyomon követését, így biztosítva a jogszabályok betartását. A Waberer’s esetében például a gépjárművezetők rendszeresen vesznek részt vezetéstechnikai tréningeken, ahol egy adott típusú gépjármű legoptimálisabb kihasználására képezik ki őket, ami a szén-dioxid-kibocsátás további csökkenését eredményezi, ugyanis minél kevesebb a fogyasztás, annál kisebb a károsanyag-kibocsátás, mivel a jármű kevesebb üzemanyagot éget el. Az intelligens vezetési rendszerek pedig segíthetnek az üzemanyag-fogyasztás optimalizálásában, például az optimális sebességtartomány megtartásával.

Az elektromos teherautókban is rengeteg lehetőség rejlik: ehhez a hatótávok optimalizálása és az e-töltési lehetőségek kiszélesítése szükséges. Például van olyan gyártó, aki 2025-re piacra dobja új elektromos modelljét, mely 600 km-es távolság megtételére képes egyetlen töltéssel. Az aerodinamikai fejlesztések és az energiahatékonyság minden nagyobb vállalat számára alapvetővé válnak. A flottahatékonyságot pedig segítheti a rövidebb töltési idő is.

A nagy fuvarozócégek már nem hagyhatják figyelmen kívül a fenntarthatóságot. A Waberer’s esetében a fenntarthatóság nemcsak üzleti stratégia, hanem egy minden területen átívelő rendszer. Kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy munkavállalói környezetben meghonosítsák a tudatos szemléletet, emellett az edukáció és az ösztönzés is fontos szerepet játszik fenntarthatósági törekvéseikben.

Az biztos, hogy a közúti fuvarozás és szállítmányozás aligha „tűnhet el” a logisztika égboltjáról. Az átállás, a törekvések azonban folyamatosak, és a környezetbarát megoldások is egyre több lehetőséget kínálnak az iparág számára.

Kiemelt kép: canva