A texasi egyetemi rendszer pénzügyi hátterét már több mint egy évszázada a fosszilis energiahordozókból származó bevételek biztosítják.
Az Energiastratégia Intézet publikációjában kiemeli, hogy az Egyesült Államok tíz leggazdagabb egyeteméből mindössze négy állami fenntartású, és ezek közül csupán kettő vagyona éri el, illetve haladja meg a 20 milliárd dollárt. Mindkettő intézmény texasi: a Harvard után a lista második helyét elfoglaló University of Texas vagyona 48, a rangsorban a nyolcadik Texas A&M-é pedig 20 milliárd dollár.
Kapcsolódó bejegyzések
Hét hazai egyetem is szerepel a fenntarthatósági ranglistán
Megjelent a Quacquarelli Symonds felsőoktatási rangsor fenntarthatósági ranglistája, amelyre idén hét magyar egyetem került fel.
E két egyetem összesen mintegy 350 ezer diák számára biztosít oktatást, emellett pedig több kórházat is működtet az államban. Mindkettőjük pénzügyeit a University of Texas System (UTS) kezeli, fő bevételük pedig abból származik, hogy az UTS által kezelt földterületeket bérbe adják, elsősorban olaj- és földgázkitermelő vállalatok számára.
A Harvard, a Yale és más hasonló magánegyetemek igyekeznek minél jobban korlátozni, hogy alapjaikat fosszilis energiahordozókkal foglalkozó cégekbe fektessék. A Harvard például 2% alá csökkentette portfóliójában a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos befektetéseket, a klímaváltozás hatásait kezelő vállalatok részesedését pedig 1% fölé növelte. Ezzel szemben a texasi egyetemek csaknem 250 fosszilis energiahordozókban érdekelt vállalattal működnek együtt. A University of Texas például éppen a 2022-es magas – hordónkénti 120 dolláros – olajárnak köszönhetően tudta megelőzni a Yale-t a leggazdagabb egyetemek rangsorában.
Kapcsolódó bejegyzések
Rekord szinten az USA megújulóenergia-termelése, de a fosszilis energiahordozók dominálnak
Csökkent a vízenergia, geotermikus energia, biomassza termelés, de jelentősen nőtt a napenergia, a szélenergia és a bioüzemanyag.
A texasi egyetemek pénzügyi hátterét biztosító UTS még az 1800-as években kapta meg a texasi törvényhozástól a Permi-medence 8647 négyzetkilométeres területének kezelési jogát. Ezt a területet kezdetben marhatartóknak adták bérbe, akiknek a legeltetés miatt volt rá szükségük, 1923-ban azonban az ottani próbafúrások során felfedezték a térség olajlelőhelyeit. A nagyrészt az UTS által birtokolt területrész a becslések szerint mintegy 16 milliárd hordónyi olajkészlettel rendelkezik, azaz a 2020-as adatok alapján az Egyesült Államok teljes olajvagyonának 15%-ával.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva