Az év madarára vagy éppen az év rovarára már régóta szavazhatunk, idén viszont már hagyományteremtő módon az év élőhelyére is lehetett voksolni az Élőhelyvédelmi Szakosztály kezdeményezésének köszönhetően.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakosztálya a programmal azt szeretné elérni, hogy a hazánkban megtalálható különböző élőhelytípusokat az emberek megismerjék, bemutassák jellemzőiket és szépségüket. Az egy hónapig tartó szavazáson a szikes tó, a láprét és a fás legelő „vetélkedését” az utóbbi nyerte, így 2026-ban ez az érdekes másodlagos élőhely viselheti az Év élőhelye címet.
Kapcsolódó bejegyzések
A faültetés és a természetes élőhelyek helyreállítása sem elég a klímaváltozás megfékezéséhez?
A helytelen faültetés súlyosbíthatja a vízhiányt, felboríthatja az élőhelyek egyensúlyát, és veszélyeztetheti a helyi növény- és állatfajokat.
De mi is az a fás legelő?
Olyan őshonos fákkal tarkított gyepterület, ahol a fák egymástól távolabb helyezkednek el, ezáltal koronájuk terebélyessé válik, alattuk pedig a jószág legelése nyomán nincs cserjeszint vagy sűrű újulat. Legeltetéses állattartás hiányában azonban olyan szukcessziós folyamatok indulnak el, melyek már középtávon fenyegetik az ilyen élőhelyen élő idős faóriásokat. Ezek a fák évszázadok óta versenytársak nélkül növekednek, ágrendszerük ehhez a térálláshoz alkalmazkodott. A hirtelen felnövő másféle fák viszont képesek őket „megfojtani” azáltal, hogy az oldalágak fotoszintetizáló felületét árnyékba borítják.
Az MME közlése szerint Magyarország területén nem egyforma sűrűségben találunk fás legelőket. Elsősorban az Alföld hajdan vízjárta tájain, valamint a megmaradt dél-alföldi pusztákon lelhetők fel. Viszonylag gyakoriak a középhegységeinkben is, a Zempléntől egészen a Bakonyig. Egyes országrészekben pedig (Szatmár-Bereg, Őrség, Balaton-felvidék) tájképalkotók.
Kapcsolódó bejegyzések
2026 – A legelők és pásztorok nemzetközi éve
A FAO 2026-ban a legelők és a legeltető állattartás fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.
Karakterük tájegységenként változó. Más-más fafajokból, eltérő erdőtípusokból alakultak ki, különböző haszonállatfajok hűsölnek alattuk, illetve más élőlények otthonai. Az elmúlt korok pásztorai nagyon becsülték a nyári kánikulában hűs árnyékot adó fás legelőket, az ősszel vadon termő gyümölcsöt vagy a jószágnak takarmányt adó vén fákat, tudatosan kímélték őket, vigyáztak rájuk. Ennek az ősi tiszteletnek a maradványai még ma is érezhetők, az öreg fás legelők famatuzsálemei sokszor félig korhadtan, elszáradt csúccsal is a helyükön maradnak.
Az MME új kezdeményezésével azt szeretné elérni, hogy a meglévő fás legelők védelme mellett 2026-ban többen vállalkozzanak teljesen új fás legelők telepítésére is.
Az egyesület elsősorban gazdálkodókat, természetvédőket és természetbarátokat céloz meg ennek a jó gyakorlatnak a kivitelezésére. Cél továbbá a még nem védett, de szép állapotú fás legelők felkutatása és helyi védelmük szorgalmazása, illetve a védelem alatt álló területek bemutatása a magyar lakosságnak. Ennek érdekében az MME szakemberi vezetett túrákat szerveznek az ország több pontján, hogy a falu határától sajnálatosan elszakadt emberek újra felfedezzék, újra magukénak érezzék a településük természeti kincseit.
Fotó: Canva