A gyümölcs- és zöldségtermesztés az agrárágazat speciális területei, ahol már régóta látszik, hogy az átlagtermelők nem képesek lépést tartani a kihívásokkal: a klímaváltozással, a munkaerőpiaci átalakulással, a technológiai fejlesztésekkel. A gazdákat nemcsak az öntözés, a fagy- és jégkárok, a fajtaválasztás és az üvegházi termesztés nehézségei sújtják, hanem a biztosítók elutasító hozzáállása is, akik nem hajlandók biztosítást kötni a tavaszi hidegbetörések okozta fagykárokra. Lehet, hogy nem lesz más kitörési pont Magyarországon, mint a zárt térben termesztés?
Hazánkban 15-18 gyümölcsös és 30 zöldséges (szántóföldi és úgynevezett hajtatott) 100 hektár feletti gazdaság létezik, ezekből a gyümölcsösök vannak nagyobb gondban a klímaváltozás miatt, de mindkét ágazat számos nehézséggel küzd.
Cikkünk a „Válaszúton a gyümölcs- és zöldségágazat – Túlélési stratégiák a menetrendszerű fagyok árnyékában” című kerekasztal-beszélgetés alapján készült (Apáti Ferenc, elnök, egyetemi docens – FruitVeB, Debreceni Egyetem; Nagypéter Sándor, elnök – Délalföldi Kertészek Szövetkezete; Sebestyén Géza, mezőgazdasági szakértő – Hungarikum Biztosítási Alkusz; moderátor: Ledó Ferenc, vezető szaktanácsadó – Délalföldi Kertészek Szövetkezete). A beszélgetés a Planet Budapest Agrárium a klímaváltozás szorításában szekciójában hangzott el 2026. február 25-én.
Gyümölcsösök: öntözés nélkül nem megy
A gazdák legfontosabb törekvése jelenleg a fajlagos környezetterhelés csökkentése, amit csak komplex technológiákkal tudnak elérni. A zöldségágazatban könnyebb ezt kivitelezni, mivel a gyümölcsösök esetében jóval hosszabb időre, 15-25 évre kell tervezni egy-egy ültetvénnyel. A jelenlegi, változásoktól terhelt időszakban ez nagyon hosszú időnek tűnik. A problémák nem most kezdődtek, a gyengébb termelők már kénytelenek voltak feladni, ők már nincsenek is a piacon.
Öntözés nélkül nem működik a hazai gyümölcstermesztés. Kiemelték, hogy már a diót is öntözni kell az első 8–10 évben, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Ráadásul nem csak a klíma, hanem a munkaerőpiac is átalakult, ami még inkább a szuperintenzív működés felé kényszeríti az ágazatot.
Kapcsolódó bejegyzések
Az öntözésen múlhat a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége
Magyarországon az elmúlt öt évre visszatekintve az idei a negyedik aszályos év.
A hatékony öntözés lesz a túlélés záloga
Európában minden nagy értékű ültetvényt öntöznek, a fagyoktól jéghálóval védik őket. Egy nem öntözött ültetvény alapból kiszolgáltatott; és sajnos a hazai ültetvények háromnegyede ilyen. Apáti Ferenc rámutatott arra, hogy öntözetlen ültetvényre több 10 milliót költeni jégkár és fagy ellen nem is érdemes.
Magyarországon ma a korábbi évekhez képest 20–25%-kal több vízre van szükség az öntözéshez, de tény, hogy így többet is termelnek, azaz jobban hasznosul az energiabefektetés. Ez a termelés alá vont területeknek csak csekély hányadán működik, 4 millió hektár szántóból maximum 400 ezer hektárt öntöznek.
Egy közös izraeli tanulmányút tapasztalatait Nagypéter Sándor úgy foglalta össze, hogy a legjobb a szalagos, csepegtető öntözés, és fontos, hogy takarásban is legyen a nedvesség a párolgás ellen. Ott szinte nincs termőtalaj, úgy termesztik a datolyát. Az esőztető öntözés nem működőképes, mert rengeteg víz elpárolog (esetleg a mikroszórófejes jöhet szóba). Spórolni csak úgy lehet, ha minden cseppet becsben tartunk, és úgy juttatjuk ki a vizet, ahogy a növényeknek a legjobb.
A legnagyobb veszély nem is az aszály, hanem a fagy
Az elmúlt 10-15 évben a legnagyobb ellenség nem a szárazság, hanem a fagy volt. A tavalyi év nagy kártétele, a 2025. április 8-ára virradó éjjeli fagy Nagypéter Sándor elmondása szerint kivédhetetlen volt, és óriási kárt okozott: szinte az összes remélt cseresznye-, kajszi- és őszibaracktermés megsemmisült, a 120 milliárd forint termelési értékű gyümölcságazatban több 10 milliárd forint kár keletkezett.
Laikusok számára talán meglepő, de a légmozgás szerepe a fagykárok kialakulásakor kivédhetetlen. Mínusz 5-6 Celsius-fokig a fagykár ugyanis korszerű technológiákkal megelőzhető, de csak akkor, ha szélcsend van. Ám 10-15 km/h-nál erősebb szél esetén már hiába védekeznek. Márpedig márciusban kéthetente van egy-egy ilyen hidegbetörés, ezek ellen nincs mit tenni.
Esetleg fajtaválasztással lehetne védekezni, később virágzó fajtákat telepíteni, de ez sem életbiztosítás. A kajszi 50 éve április 5-én kezdett virágozni, mostanában március közepén, de 2 éve például február végén virágzott. És bár fagyálló fajta nem létezik, fagytűrő már igen. A gond az, hogy Magyarországon nincsenek fajtakísérleti állomások, nem segítik a termelőket a választásban. Külföldön vannak ilyenek, de ezek nyilván más környezeti körülményekhez igazodnak, a saját területükre jellemző klimatikus állapotokra keresik a megoldást. A termelőknek saját költségükön kell kísérletezniük, aztán 6-8 év múlva kiderül, jót választottak-e.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi lesz veled, magyar kajszi?
Az idén olyan súlyos kárt szenvedtek az ültetvények a tavaszi fagyok miatt, hogy a potenciális termés 70–95 százaléka megsemmisült.
Jelentős a drágulás a növényvédelem területén is
Új kártevők és kórokozók jelentek meg, amelyek a megszokottakhoz képest máshol és máshogyan fertőznek, hívta fel a figyelmet a klímaváltozás egyik következményére Apáti Ferenc. Még időben érzékelni kell a bajt, pontos megfigyelések és mérések szükségesek, hogy előre jelezhessék a beavatkozást igénylő állapotot. A „jó öreg” megérzésalapú heti egyszeri permetezés már nem megoldás. Ezzel a változással az átlagtermelők sajnos nem tudnak lépést tartani.
A régi magyar gyümölcsösök művelői az alma, a körte, a szőlő hármasával (sokszor kiegészítve a sort szilvával és dióval) dolgoztak, ma ez jóval diverzifikáltabb. A modern termesztés az alma, a csonthéjasok (az őszibarack, a kajszibarack, a meggy, a cseresznye), a csemege- és a borszőlő intenzív kultúráira épül. Arra a kérdésre, hogy milyen hozam kell ahhoz, hogy megtérüljön egy ültetvény művelése, Nagypéter Sándor elmondta: egy képzeletbeli almást tekintve (mostani áron számolva) ez 30 éve 5 millió forint/hektár volt, ma 25 millió forint/hektár.
Boldogok a zöldségtermesztők?
A zöldségágazat kisebb bajban van, mint a gyümölcsösök. De a helyzet azért nem egészen az, mint ami esetleg kívülről sejthető: nem elég felhúzni egy üvegházat, ahol aztán ellenőrzött körülmények között mindentől védve fejlődnek a növények. Egy fullos üvegház 800 millió forint, ilyen összeg mellett márpedig nem hibázhatnak, mondták a szakértők. Előfordul, hogy egyik évben 2500 tonnával több, a másikban ennyivel kevesebb terem, pusztán a hőmérsékletingadozás miatt.
Az üvegházi termesztés is rengeteg kihívással jár. A zárt térben szükséges szellőztetés, árnyékolás, hűtés (ami a növények regenerálódásához kell), párásítóberendezés, drága üvegházi fóliák, mind komoly szakértelmet igényelnek, és borsos áruk van. Emellett extrán költséges az integrált biológiai növényvédelem, a mikrobiológiai készítmények, biostimulálók beszerzése és a bent is olykor-olykor megjelenő kártevő-invázió megfigyelése és kezelése.
Kapcsolódó bejegyzések
Most dől el a magyar gyümölcstermesztés jövője?
Ilyen a hazai termés és ültetvények állapota, valamint ez vár a hazai gyümölcstermelőkre a jövőben.
A biztosítók szerint a fagy nem váratlan esemény
Milyen lehetőségeik vannak a pórul járt gazdálkodóknak, hogy a jövedelmezőségük ne csökkenjen? – erről kérdezték a Hungarikum Biztosítási Alkusz képviselőjét. Sebestyén Géza az alapoktól kezdte a válaszát. Elmondta, hogy 2012 óta létezik az a kárenyhítési törvény, amely a támogatások jogi keretét adja. Ma évi 12 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre, melyet a Magyar Államkincstár Széchenyi Programirodája felügyel mint irányító hatóság. 2 millió hektár terület van jelenleg biztosítva hazánkban, amelynek nagy részén gabona és olajnövény terem, és csak csekély részén zöldség és gyümölcs, ám értéküket tekintve utóbbiak is nagyon fontosak.
Kapcsolódó bejegyzések
Érkezik a segítség a tavaszi fagyok okozta károk enyhítésére
A kárenyhítő juttatás mértékének megállapítása a mezőgazdasági biztosítások és a krízisbiztosítási rendszerben való tagságtól függ.
Óriási problémája az ágazatnak, hogy a biztosítók nem hajlandók biztosítást kötni, mert azt állítják, hogy mára már pusztán fikció lett a „hamis tavasz”, vagyis nem úgy vélik, hogy a fagyok váratlan események lennének. Véleményük szerint ezek már visszatérő, megszokott időjárási körülmények. Így egyesével, külön-külön lehet jég, vihar, aszály esetére tételes biztosítást kötni, a gyümölcsösök esetében pedig a fagykárt az agrártérítés kötelező rendszerének 1. pilléréből fedezik (a zöldségesek esetében erre nincs lehetőség).
Európai összevetésben érdekes adatként merült fel, hogy Franciaországban 6 mm vastag falú üvegház a biztosítás feltétele, míg Magyarországon ez az adat csak 4 mm. Azon még tanakodnak, hogy a fóliasátrak esetében milyen feltételt szabjanak, jelenleg nem lehet őket biztosítani. Az is elhangzott, hogy jégkár után a tönkrement berendezésért fizetnek, de az almafáért nem.
Összegzésként a beszélgető felek sajnos egyetértettek abban, hogy hamarosan nem lesz más kitörési pont Magyarországon, mint a zárt térben történő termesztés.
Fotók: Berecz Valter
Kiemelt fotó: Canva
