Ne bánjuk a vakondtúrásokat a kertünkben!
Ne bánjuk a vakondtúrásokat a kertünkben!

Tél végén feltűnőbbé válik a vakond jelenléte, aminek nagyrészt az időjárás és a talajállapot az oka. Mielőtt hadjáratot indítanánk ellene, gondoljuk át, nem jobb-e barátságban lenni az amúgy is védett állattal.

Az európai vakond nem alszik téli álmot, a hideg évszakban is aktív, és a testsúlya felét kitevő mennyiségű táplálékot – elsősorban földigilisztákat és egyéb kisebb állatokat – fogyaszt el naponta. Ha a talaj sokáig hideg, fagyott, akkor tavasszal különösen nagy „fellélegzésként éli meg”, hogy a felsőbb, hamarabb melegedő talajrétegek már jól megmunkálhatók, és ennek a nyomait vehetjük észre a tél végén – hívja fel a figyelmet a német hobbikertmagazin, a Kraut&Rüben cikke. llyenkor, tél végén a friss vakondtúrásokat ne romboljuk le, majd csak tavasztól gereblyézzük szét a földkupacokat, amikor a vakondok mélyebb talajrétegekbe húzódtak vissza.

Megéri békében lenni vele!

Még mindig él az a tévhit, hogy a vakond növényt eszik, és kárt tesz a kertben, ezzel szemben azonban kizárólag apró állatokat fogyaszt, köztük részben éppen a növények kártevőit ritkítja. Vagyis a folytonos küzdelem helyett megéri inkább békében lenni vele, ez a bioszemléletű kiskertekben már abszolút elfogadott. A már idézett hobbikertmagazin pár jó okot sorol fel a békés együttélés mellett.

  • A vakondtúrás az egészséges talajélet indikátora. A vakond legfontosabb táplálékai a földigiliszták, ahol pedig sok a földigiliszta, ott jó állapotban van a talajélet.
  • A vakond jelentősen gyéríti a talajlakó kártevőket. A földigiliszták mellett rengeteg csigát, drótférget és pajort elfogyaszt, ezzel hathatósan hozzájárul a kerti növényeink védelméhez.
  • Megműveli a talajt. A vakond ásás közben fellazítja és szellőzteti a talajt, ami igencsak jól jön a kertekben.
  • Ingyenes palántaföldet és virágföldet kapunk. A kitúrt talaj apró morzsás, gyommagoktól és kórokozóktól mentes, és mivel nem a trágyázott felső talajrétegből származik, kellően szegény tápanyagban ahhoz, hogy palántanevelő közegnek is használhassuk. Ha pedig 1:3 arányban komposzttal keverjük, akkor balkonládaföldnek is ideális.

Ha mégsem megy a békés együttélés

Magyarországon a vakond az egyik legrégebb óta védelmet élvező állatfaj, már egy 1901-es földművelésügyi miniszteri rendelet természetvédelmi oltalom alá helyezte, olvasható az állami természetvédelem vakondútmutatójában. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében nemcsak az elpusztítása tilos, hanem egyebek között a lakó-, élő-, táplálkozó-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása is; valamint a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a kártételének megelőzését szolgáló riasztási módszer alkalmazásához.

Nem szükséges ugyanakkor természetvédelmi hatósági engedély olyan intézkedésekhez, amelyek valóban csak eltérítő hatásúak, nem veszélyeztetik a vakond egészségi állapotát, továbbá nem teszik tönkre véglegesen az élőhelyét, mutat rá az idézett útmutató. Ilyenek a vakondrács, az ultrahangos riasztó, a ricinusolaj-alkaloidákat tartalmazó szervestrágya-granulátum, valamint egy sor, a vakond számára kellemetlen illatú növény (pl. hagymák, kutyatejfajok, oxálsavtartalmú növények és kellemetlen illatú fásszárúak) ültetése. Százszázalékos módszer nincs, érdemes kísérletezni az említett eszközök kombinációjával is, mert mindenhol más válik be.

(Magyar Mezőgazdaság)

Fotó: Canva

search icon