Az energetikai fordulat során a fosszilis tüzelőanyagok szerepét a kritikus nyersanyagok és a tiszta technológiák fölötti ellenőrzés veszi át.
A Columbia Egyetem Globális Energetikai Központjának igazgatója, Jason Bordoff, aki Obama elnöksége alatt a nemzetbiztonsági tanács energetikáért és klímaváltozásért felelős igazgatója volt, illetve a Harvard professzora és George W. Bush helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója, valamint Meghan L O’Sullivan „Green Upheaval – The New Geopolitics of Energy” címmel a Foreign Affairs hasábjain megjelent cikkükben azt járják körül, hogy a zöldátállás milyen új geopolitikai feszültségek és versenyhelyzetek kialakulását vonhatja maga után.
Kapcsolódó bejegyzések
Századunk új konfliktuszónái az Északi és a Déli-sarkvidék
A becslések szerint az Északi-sarkvidék akár már a 2030-as évtizedben elérheti első „jégmentes” nyarát.
A cikk szerint a globális zöldátállás az energetika mellett a második világháború óta fennálló nemzetközi rendet is megváltoztatja, hiszen hatással lesz a globalizációra, átalakítja a nemzetek erőkivetítési képességeit és a nagyhatalmak közötti kapcsolatokat, ráadásul a fejlett és a fejlődő országok közötti gazdasági relációkat is átformálja. Emiatt az elmúlt évtizedek viszonylag békés kooperációját várhatóan újra a geopolitikai versengés időszaka válthatja – olvasható az Energiastratégia Intézet publikációjában.
A szerzők úgy vélik, hogy ez az átalakulás elképzelhetetlen kisebb-nagyobb konfliktusok nélkül, mivel a globális energetikai rendszer a jelenlegi geopolitikai rend és világgazdaság egyik fő tartóoszlopa. Oroszország, Szaúd-Arábia és más kőolaj-exportáló államok rövid távon várhatóan megerősítik majd a befolyásukat, a még fejletlen országoknak viszont a korábbi időszakokhoz képest jelentősen több energiát kell majd felhasználniuk ahhoz, hogy gazdaságuk magasabb szintre léphessen, miközben valószínűleg éppen őket sújtják majd leginkább a klímaváltozás hatásai.
Kapcsolódó bejegyzések
Geopolitikai alku környezeti és agrárkockázatokkal?
A Mercosur a dél-amerikai közös piaci blokk gyűjtőneve, tagjai: Argentína, Brazília, Bolívia, Paraguay és Uruguay.
Az átalakuló nemzetközi rend egyik kiemelt sajátossága, hogy a zöldátállást gyorsan megvalósító államok a geopolitikai befolyásukat is jelentős mértékben növelni tudják. Az energetikai fordulatban meghatározó szerepe lesz az olcsó tőkének és az innovációs képességnek, az ezeket birtokló államok tehát több szempontból is előnyös pozícióban lesznek. Jövőbeli dominanciájuk legalább négy területen manifesztálódhat.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva