Klár Máté videóriportja magyar borászok és kutatók megszólalásain keresztül mutatja meg, hogyan gyorsul fel a szőlő érési ciklusa, hogyan csökken a víz mennyisége, és miért válhatnak extrémmé a hazai nyarak. A Duna–Tisza közében dolgozó termelők személyes tapasztalatai és a kutatók tudományos magyarázatai együtt teszik világossá a képet: a változás már nem a jövő.
Három alföldi borász – Béla Zoltán, Pintér Tamás és Sziegl Balázs –, dr. Zsófi Zsolt, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének vezetője, valamint Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza egy fiatal rendező, Klár Máté videóriportjában járja körül az alföldi borászat jelenét és várható jövőjét a klímaváltozás korában – olvasható a Másfélfok tájékoztatójában.
A hőmérséklet emelkedése felgyorsítja a szőlő fejlődését, ami egyre korábbi szüretekhez vezet. Ez azonban a tavaszi elfagyás kockázatát is növeli: az egyre korábbi rügyezés alatt még előfordulhatnak hidegbetörések. Ezzel párhuzamosan a csapadék mennyisége és az eloszlása is megváltozik: hosszabb aszályos időszakok és szélsőségesebb évjáratok jellemzik a termelést. A borászok számára ez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is. A vízhiány mindennapossá válása alapvetően alakítja át a gazdálkodást. Olyan technológiai kérdések kerülnek napirendre – például az öntözés –, amelyek korábban tabunak számítottak. Eközben a talaj és a mikroklíma változásai közvetlenül befolyásolják a szőlő állapotát és a bor karakterét is.
A folyamat azonban nem áll meg itt. A melegedés új kártevők és betegségek megjelenésének is kedvez, miközben a meglévő fajták alkalmazkodóképessége is kérdésessé válik a vegetációs időszak alatt növekvő hőösszeg miatt. Egyes alföldi termőhelyeken már az is felmerül, hogy hosszú távon fenntartható-e a szőlőtermesztés jelenlegi formája. Mindez gazdasági és társadalmi kérdéssé is válik, hiszen a borászat sok térségben nemcsak mezőgazdasági tevékenység, hanem megélhetési alap és helyi identitás. A változások így nemcsak a szőlőt érintik, hanem egész közösségek életére is kihatnak.
A teljes kép, a személyes történetek és a tudományos háttér együtt az alábbi videóban tekinthető meg:
Fotó: Canva